Lezárult az IBM Magyarország, a Pannon Egyetem, a Capture Zrt., a Delta Systems Kft. és a Libra Szoftver Zrt. 2014-ben indult közös kutatás-fejlesztési projektje, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatott.
A konzorciumi tagok felhőalapú megoldások olyan prototípusait fejlesztették ki, amelyek hatékonyabbá és intelligensebbé tehetik az okos városok és a modern közműhálózatok irányítását, illetve új alapokra helyezik az üzleti analitikai és a mobil munkaerő-szervezési feladatokat. A program az Új Széchenyi Terv keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) támogatásával valósult meg.
A kutatás-fejlesztési projekt célja az volt, hogy a magyar szervezetek, vállalatok és a helyi társadalmi csoportok, a lakosság igényeihez igazodó, a településen élők életét könnyebbé tevő megoldások prototípusai szülessenek meg. A konzorcium olyan újszerű városirányítási keretrendszereket és prototípusokat hozott létre és tesztelt élesben, melyek támogatják a közüzemi szolgáltatók munkáját az üzleti analitika, a munkaerő-szervezés és az okos mérési feladatok terén. Ezekkel a megoldásokkal mobiltechnológián, intelligens informatikai rendszereken, térfigyelő kamerákon és szenzorokon keresztül támogatható a közlekedésszervezés, az energiaellátás, illetve az önkormányzatok és a lakosság közti kommunikáció.
A „smart grid”, vagyis intelligens közmű alprojekt során a konzorcium a villamos- és szenzorhálózat fejlesztését és karbantartását célzó megoldásokat vizsgálta. Az integrált megoldások és az okos mérés távlati lehetőségei mellett egészen konkrét fejlesztéseket is elvégeztek. Prototípus fázisba került például a különféle szenzorok és mérőórák adatait egységes, egyben szándékos módosítástól védett formában továbbító berendezés is. Ezen a területen speciálisan az intelligens városüzemeltetésben használható felületek, rendszerek és eszközök jöttek létre, a keretdokumentumok pedig segítik az önkormányzatokat és közműszolgáltatókat felkészülni a jövőbeni energiafelhasználási szokások változásaira.
A mobil-munkaerő-menedzsment munkacsoport okostelefonok, tabletek és más mobil eszközök távmunkában és munkaszervezésben való alkalmazhatóságát kutatta. Az ennek kapcsán kifejlesztett erőforrás-ütemező rendszer hatékony megoldást kínál a különböző helyszínekre történő munkaerő delegálásban, és a terepre kiszálló szakemberek csupán egy mobiltelefon segítségével hozzáférhetnek a munkavégzéshez szükséges adatokhoz, műszaki rajzokhoz és információhoz. Jelentősen nőhet például a városüzemeltetés terepen dolgozó szakembereinek hatékonysága, ha a rendszer által kijelölt legideálisabb útvonalat követik az egyes célállomások közt.
Ehhez az alprojekthez kapcsolódóan elkészült a „Mozgásban a város” demonstrációs rendszer, amely emberek és járművek mozgási információit használva modelleket készít a közlekedés, a szállítmányozás és a helyfüggő szolgáltatások fejlesztéséhez, de hatékonyan alkalmazható a nagyszabású rendezvények, illetve váratlan helyzetek, szükségállapotok indokolta közlekedési változtatások, forgalomterelések megtervezéséhez is. Szintén a projekt részeként került kifejlesztésre egy olyan különleges keretrendszer, melynek segítségével az elszigeteltebb adatbázisok könnyen hozzáférhetővé válnak előre meghatározott lekérdezési parancsokat követve, így például az önkormányzatok könnyen összekapcsolhatnak különálló információkat, még ha több, fizikailag elszeparált adattárolóban tartják is azokat.
A konzorcium a prototípusok közül néhányat a projekt utolsó évében valós körülmények között tesztelt a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-nél. A négyéves projekt 1,892 Mrd forintból valósult meg, melyből a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása 1,082 Mrd forint, a vállalatok önrésze pedig 809 400 000 forint volt.
Forrás: markamonitor.hu