A Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálják a nanoműanyag egészségügyi hatásait nemzetközi együttműködésben. A nanoműanyag bejuthat a szervezetbe, és hatással lehet a sejtek működésére, valamint a betegségek kialakulására. A kutatás célja a kockázatok feltérképezése és tudományosan megalapozott szabályozási javaslatok kidolgozása.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel együttműködve vizsgálják a nanoműanyagok lehetséges egészségügyi kockázatait egy, a Horizont pályázat által támogatott projekt keretében. Az apró műanyag részecskék hatással lehetnek a sejtek működésére, a termékenységre, valamint a légző- és emésztőrendszerre, ám ezek pontos mechanizmusairól még nem áll rendelkezésre elegendő tudományos adat.

A nanoműanyag bejuthat a szervezetbe
A kutatás célja, hogy feltárja, milyen mértékben befolyásolja a nanoműanyagok jelenléte az élő szervezeteket, és hogy ezek a hatások milyen tényezőktől – például az expozíció időtartamától, az anyag összetételétől vagy szerkezetétől – függhetnek. Különösen fontos megérteni, hogy milyen mértékű szennyezettség jelent egészségügyi kockázatot, és hogyan befolyásolhatja a betegségek kialakulását vagy súlyosbodását. Az előzetes kutatások arra utalnak, hogy az emésztőrendszeri problémákkal, például gyulladásos bélbetegséggel küzdők különösen veszélyeztetettek lehetnek, mivel a nanoműanyagok fokozhatják a bélfal átjárhatóságát.

A multidiszciplináris projekt számos tudományterületet érint. Az SZTE kémiai és fizikai intézete a nanoműanyagok biológiai mintákból történő azonosítását célzó módszerek fejlesztésén dolgozik. A Gyógyszerésztudományi Kar kutatói a szervezetbe való bejutási mechanizmusokat, például a légutakat és az emésztőrendszert vizsgálják, míg a Biológiai Intézet és az Orvostudományi Kar szakemberei az élő sejtek és szervezetek reakcióit elemzik. A kutatás jogi vonatkozásait az Állam- és Jogtudományi Kar munkatársai elemzik, hogy megalapozott szabályozási javaslatokat fogalmazzanak meg.

A Cambridge-i Egyetem szakértői a szuperrezolúciós mikroszkópiás technológiák fejlesztésével támogatják a projektet, míg az Ulmi Egyetem világszínvonalú Organoid Kutatási Központja háromdimenziós sejtkultúrákat alkalmaz a hatások pontosabb modellezésére. A kutatás mintegy 400 millió forintos támogatásban részesült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, és várhatóan 2027 végéig tart.

Forrás: delmagyar.hu