A smart city egyik legfontosabb tartalma azonban, hogy a döntések a lakosok fokozott bevonásával történjenek - mondta el a Future City 2019 konferencián tartott előadásában Botos Barbara, az ITM, Energiaügyekért és Klímapolitikáért felelős Államtitkárság helyettes államtitkára.

A mesterséges intelligencia olyan átalakulást hozhat a világnak, mint a gőzgép vagy az elektromosság. 2050-re a világ lakosságának 80 százaléka városokban fog élni ezért az egyik legfontosabb kulcs a várostervezés. Ebben a szemléletben viszont fontos, hogy újra megjelenjen a közösség, akiknek önszervező ereje hatékonyabb tud lenni az állami vagy a piaci beavatkozásoknál. Ma már nem lehet csak fogyasztókról és termelőkről beszélni, hanem a kis közösségek térhódítása, az alkotói közösségek ösztönzése a cél - mondta el Botos Barbara, aki hozzátette, hogy a városra a természeti környezet alrendszereként kell tekinteni és eszerint meghozni a döntéseket, ugyanis a világban a város egy viszonyrendszerként van jelen, az ottani hatások lehet, hogy máshol, más formában, de megjelennek.

2007-ben már többen éltek városban, mint községben, 2050-ben pedig a 70 százalékot is el fogja érni a városlakók aránya, ami főként Ázsia ás Afrika népességét fogja érinteni. Ma a világ GDP-jének 80 százalékát városokban állítják elő, és ezzel párhuzamosan az erőforrások iránti kereslet és az egy főre jutó hulladék is növekszik - hívta fel a figyelmet Sebők Katalin, a Nemzeti, Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettese.

Ma már vannak jó megoldások arra, hogy egy adatvezérelt megoldás javítsa a városi erőforrások hatékonyságát és ezzel együtt az életminőséget. Ilyenek például az okos szemétgyűjtők Barcelonában, amit csak akkor ürítenek ki ha valóban megtelt, vagy a köztéri lámpák Glasgow-ban, ami csak akkor világít, ha van mellette forgalom, de a szingapúri forgalomoptimalizáló megoldások, vagy a santanderi parkolóhelyeket és levegőminőséget mérő szenzorok is ide sorolhatók. Ilyen érzékelőkre egyébként már Budapesten is van példa, ahol a Solsun projekt keretében szereltek fel utcai lámpákra forgalmat, zajszintet vagy emissziót mérő szenzorokat. - tette hozzá a szakértő.

Miből, mennyiért és hogyan finanszírozzuk az okosodást?

A kérdés az, hogy egy város csak okos lesz, vagy fenntartható is. A smart city koncepciók fontos szempontja a finanszírozás. A luxemburgi székhelyű Európai Befektetési Bank a környezettel, az infrastruktúrával, az innovációkkal és a KKV-k támogatásával kapcsolatban is nyújt hiteleket. A tavalyi évben ez összesen 600 projektet és több tízmilliárd eurót jelentett, melyből Magyarország részesedése 747 millió euró volt. - mondta el Manuel Duenas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, EIB.

A befektetési döntések meghozatala kapcsán elengedhetetlen a lakossággal történő konzultáció és a befektetés életciklusának és környezeti hatásának vizsgálata, például megnézni azt, hogy egy kistelepülésnek valóban szüksége van-e hatalmas sportlétesítményekre. A technológia segítségével adatokat lehet gyűjteni arról, hogy lehet jobb a lakosság életszínvonala, annak fényében, hogy a városra nem lehet a környezetétől elszigetelt dologként tekinteni. Az EIB ezekhez a projektekhez nyújt különböző típusú finanszírozási forrásokat akár direkt kölcsönök, akár "zöld" kötvények formájában.

Okosodás és finanszírozás

A technológia önmagában nem fontos, azt ugyanis csak felhasználjuk a cél érdekében. Egy projekt támogatása előtt mérlegelni kell az üzleti lehetőségeket, de ha ez megvan és a koncepció is fenntartható, akkor mindenképpen támogatni kell. A lényeg, hogy a projektet integráljuk a magánszektorba és mérlegeljük, hogy azt a város miként tudja használni, mit tud majd vele kezdeni - mondta el Manuel Duenas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, EIB.

A smart és future kifejezés együttesen írja le jól a folyamatot, ez ugyanis nem egyik napról a másikra következik be, hanem egyre összetettebben, egymásra épülő rendszerek során. Nálunk főként a K+F terén van illetékesség, így a mostani projektek a jövőre vonatkoznak, melynek során kérdés, hogy vajon a vállalkozásokat mennyire lehet hatékonyan bevonni a döntéshozásba? - tette fel a kérdést Sebők Katalin, kutatás-fejlesztési elnökhelyettes, Nemzeti, Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal, aki hozzáette, hogy ma a globalizáció miatt az emberek könnyebben váltanak lakóhelyet, így azok a városok fognak növekedni, akik a legjobb környezetet fogják tudni kialakítani a helyi lakosság számára.

A mi pilot projektünk nem technológia fókuszú, hanem a saját szolgáltatásunk és lakosságunk életminőségét szeretnénk vele javítani. A kormány 2017-ben hozta az első okosvárosok fejlesztésévek kapcsolatos döntést, egy központi infrastruktúra kialakításának támogatásával, és ennek az infrastruktúrának a kialakításában anyagilag is részt vesz. Monoron ez egyrészt egy települési, térinformatikai platform kialakítását jelenti a Lechner Tudásközponttal együttműködve, a lakossági információtömeg kezelésére másrészt az e-személyi igazolvány településkártyaként történő bevezetését, harmadrészt pedig egy mobilalkalmazás fejlesztését Monorra városára. Ezekben a projektekben nagyon fontos, hogy a helyi vállalkozásokat is bevonjuk és a projektek eredményét mérhetővé tegyük, hogy a helyi lakosság véleményéről és elégedettségéről is visszajelzéseket kapjunk - mondta el Dr. Zsombok László Krisztián, Polgármester, Monor Város Önkormányzata.

Mi már 3-4 éve is mondtuk, hogy együttműködve lehet csak sikert elérni, és ma már a szakpolitikában is kezd ez a fajta szemlélet megjelenni, de ez a szemléletváltás a települések kapcsán is megjelenik, ők is kezdik maguk kitalálni azt, hogy milyen projektekre van szükségük. A városfejlesztésben a vállalkozások bevonása a legfontosabb, de egyben a legnehezebb feladat, a sikerhez azonban elengedhetetlen a helyi piaci környezet megszólítása és tartós bevonása a város fejlesztésébe. Jelentős pályázati változásra a következő költségvetési ciklusban lehet számítani, eddig főleg beruházási pályázatok voltak, az integrátor szerep viszont hiányzott. A nemzetközi pályázatokon való indulással viszont a stratégiai szemlélet is fejlődött, azokon a kistelepüléseken, ahol elindultak ilyen pályázatokon, ott gyorsan kiépültek a szemléletbeli kompetenciák is. - tette hozzá Szemerey Samu, vezető településügyi szakértő, Lechner Tudásközpont.

Eddig gyorsabban fejlődtek a műszaki megoldások, mint hogy meg tudtuk volna határozni, mire is jók. Az elszigetelt projektek hosszú távon azonban nem működhetnek, ehhez alkalmazkodni kell a városoknak is. Magyarországon mindig a pályázatokra várunk és ehhez kötjük a fejlesztéseinket, de erre már nincs szükség többé. Egy EIB szerződés - például ami nekünk is van - stratégiai szintre emelte a tervezést, több település összefogásával, ami lehetővé tette, hogy ne cél és eszköz alapú tervezést alkalmazzunk, hanem elkezdjük felépíteni a saját stratégiánkat. - tette hozzá Kiss Péter, vezérigazgató, Protheus Holding Zrt. (Paks),aki hangsúlyozta, hogy Pakson szinte minden projekthez kapcsolódik K+F fejlesztés, ha valamire szükség van, de nincs a piacon, akkor megkeresik a helyi vállalkozásokat, hogy le tudják-e gyártani, meg tudják-e oldani az adott feladatot, jelentős szabadalmakat létrehozva ezzel.

Forrás: portfolio.hu