Az új-kaledóniai varjak szociális rendszeréről, a békák utógondozási szokásairól, a zebrahalak különleges szaporodásáról, az ivararány és a nemi szerepek evolúciójáról, valamint a párválasztási szokások és a várható élettartam összefüggéseiről is szó esett azon a négynapos konferencián, amely az első lépése volt az új evolúcióbiológiai kutatócsoport megalapításának.

Székely Tamás etológus, a Debreceni Egyetem professzora évtizedek óta kutatja a nemi szerepek evolúcióját. Húsz évvel ezelőtt még csak a Dél-Alföldön és a Hortobágyon vizsgálták a partimadarakat, mára viszont a világ tíz országában dolgoznak.

– Minket elsősorban a partimadarak, lilék, cankók és rokonfajaik szociális viselkedése, szaporodása érdekel. A szakemberek mellett a laikusok számára is érdekes, miért van az, hogy egyes madarak ragaszkodnak a párjukhoz, mások viszont időről időre újat választanak. Ennek szeretnénk megérteni az evolúciós hátterét. E kutatások a természetvédelem szempontjából is jelentősek, hiszen a szaporodás, utódgondozás határozza meg a populációk és azon keresztül a fajok fennmaradását, ami alapvető a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Így ez a program az evolúcióbiológiai alapkutatási célok mellett a környezeti fenntarthatóság kutatásához és természetvédelmi gyakorlatok kialakításához is hozzájárulhat – fejtette ki Székely Tamás az unideb.hu-nak. 

A most induló ötéves kutatásban – amelyre 229 millió forintot nyertek – a partimadarak szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálják majd.
Nem lepődne megy egy magyar Nobel-díjason

A konferencia megnyitóján Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke példaértékűnek nevezte a tanácskozást. – Tíz országból a világ legkiemelkedőbb evolúcióbiológiai szakemberei jöttek el, akik magyar szakemberekkel cserélnek tapasztalatot, s elviszik a magyar tudományos közélet hírét a nagyvilágba. Egy nemzet annyit kap a világ tudományából, amennyit hozzá tesz – fogalmazott az MTA volt elnöke, korábbi oktatási miniszter.

Az említett projekt bekerült az NKFIH Élvonal – Kutatói kiválósági programjába 11 másik kutatócsoport pályázatával együtt, s már döntöttek arról is, hogy összesen 3 milliárd forinttal támogatják őket.

– A program sikerét bizonyítja, hogy az első körben támogatott csoportok közül az egyik már elnyerte az Európai Unió Európai Kutatási Tanácsának úgynevezett „Advanced Grants”-jét, ami egy több mint 2 millió eurós támogatás.

Elképzelhetőnek tartom, hogy magyar kutató Nobel-díjat kapjon, vannak ma Magyarországon olyan fiatal kutatók, akikben látom a lehetőséget – jelentette ki Pálinkás József, a debreceni Atommagkutató korábbi igazgatója.

Közel harminc milliárd Debrecennek

Az is kiderült, hogy a Debreceni Egyetem a legeredményesebb felsőoktatási intézmény a hivatal pályázatain. – A Debreceni Egyetem mintegy 40 nyertes pályázattal és 28,4 milliárd forinttal vezeti a listát, számos területen: a kutatási témapályázatoktól az olyan nagy programokig, mint például a FIEK. Remélem, hogy ezek a források hozzájárulnak a fejlődéséhez, hogy még jobb helyezést érjen el a világ egyetemei között – hangsúlyozta az elnök.

Forrás: civishir.hu