A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az interneten is közvetített prezentációjában bemutatta, hogy a 2015-2017 közötti időszakban a kialakított uniós és hazai versenypályázati rendszerben egymással összemérhető volumenű forráshoz jutottak a vállalkozások, illetve az egyetemi-kutatóintézeti kör, hiszen mindkét csoport mintegy 300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrást nyert el. Ezen felül a szegedi ELI lézerközpont kapott még további 40 milliárd forintot, így eddig az elmúlt 3 évben több mint 4000 projekt összesen 640 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Pálinkás József azt is szemléltette, hogy az egyes pályázói csoportokon belül melyek voltak a legsikeresebbek, így amint láthatjuk: a vállalkozásoknak szóló felhívások toplistáját a Richter Gedeon Nyrt. vezeti 4 nyertes pályázattal és 4,2 milliárd forintnyi elnyert forrással. A harmadik helyen szintén egy nagy múltú magyar gyógyszergyártó áll (Egis Gyógyszergyár Zrt.) és az 5., 6., illetve 9. helyen kkv-nak minősülő cégek láthatók.
Az egyetemi-kutatóintézeti körnek is számos pályázat nyílt meg az elmúlt években és itt a rangsort a szegedi ELI lézerközpontnak dedikált forrást leszámítva a Debreceni Egyetem vezeti, amely közel 80 pályázaton összesen 28,4 milliárd forintnyi forrást nyert el. Mögötte közel 90 nyertes pályázattal és 22,2 milliárd forint nyertes forrással a Szegedi Tudományegyetem áll.
A vállalatoknak kiírt különböző uniós és magyar pályázatoknál az a tapasztalat, hogy nagyjából a benyújtott pályázatok egyharmadát tudták támogatni a Hivatal szakértői az elvégzett értékelések, illetve az Irányító Hatóság adatai alapján. Amint az alábbi grafikonon is látszik: mintegy 145 milliárd forint támogatáshoz jutottak a vállalatok KFI célú fejlesztéseikre az uniós strukturális alapokból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP). Ezen felül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) közel 56 milliárd forintról született vállalati KFI projekteket támogató döntés.
A vállalkozások egyetemekkel és kutatóintézetekkel közösen megvalósuló projektjei a strukturális alapokból több mint 127 milliárd forint támogatást nyertek el. A GINOP felhívások tükörpályázatainak a VEKOP programból és az NKFI Alapból történő meghirdetésével az NKFI Hivatal közel 64 milliárd forinttal ösztönözte az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok együttműködését Budapesten és Pest megyében is.
A főváros és a megyék uniós és hazai KFI versenypályázatokon elnyert támogatásai alapján is készített egy sorrendet a Hivatal és itt az adódott, hogy ennek élén a kutató-fejlesztő, egyetemi központok állnak (Budapest, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Pest megye), amelyeket az ipari központok követnek (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bács-Kiskun megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye). Pálinkás József arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hivatal tudatosan figyelt arra, hogy az NKFI Alapból meghirdetett tükörpályázatokkal ellensúlyozni tudja a jelentős kutatási infrastruktúrával, de az uniós szabályok miatt csak korlátozott forrásokkal rendelkező központi régióban az elérhető KFI források volumenét és az adatok alapján ez láthatóan sikerült is. A Hivatal elnöke az alábbi ábra alapján azonban azt is megjegyezte, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom és Vas-megyék alatta maradtak annak az elnyert forrástömegnek, mint amit a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) alapján várni lehetett volna.
A Hivatal elnöke bemutatta, hogy az elmúlt 3 évben több mint 5000 anonim pályázati értékelést végeztek el a Hivatal szakértői és ezek eredménye alapján a leggyakoribb hibákat, tipikus problémákat is összefoglalta. Amint az alábbi első ábrán látszik: a pályázatok benyújtásának mindhárom szakaszában kiugróan gyakori volt (az első szakaszban 60% körüli, a második-harmadikban pedig 45-50%-os gyakoriságú) a nem reális költségvetésű, azaz túlárazott pályázatok benyújtása. Szintén gyakori volt az, hogy az értékelők szerint a szóban forgó projekt végrehajtása kiemelt kockázatokat hordoz magában.
Ha az egyébként elutasításra került pályázatokhoz viszonyítjuk a leggyakoribb problémát, akkor 80-90%-os gyakorisággal a túlárazás volt a legfontosabb ok az elutasító döntések mögött, de sokszor kellett a túl magas megvalósítási kockázatokra is hivatkoznia az értékelőknek.
A túlárazott költségvetésű projekteket nem kell bővebben magyarázni, a túlzott megvalósítási kockázattal kapcsolatban viszont Pálinkás mutatott két érdekes grafikont is, ami egyébként lényeges ok volt abban is, hogy miért és hogyan változtatták a 2018-as pályázati portfólióban a szabályrendszert. Az első grafikon azt mutatja, hogy az értékelők szerint a túlzott megvalósítási kockázatok között a leggyakoribb ok (45%) a gazdálkodási adatokkal függ össze. Közel ugyanolyan gyakori probléma az (42%), hogy a projekt nyertese, vagy szállítója nincs a szükséges szakmai kompetenciák, vagy tárgyi eszközök birtokában.
Pálinkás tovább bontotta a gazdálkodási adatokkal kapcsolatos kiemelt kockázatokat és az alábbit mutatta: a leggyakoribb probléma itt az (40%-os gyakoriság), hogy nincs kellő mértékű saját forrása az adott cégnek a kért támogatáshoz viszonyítva, de az is nagyon gyakori (33%), hogy erősen kérdéses a normál üzletmenet fenntartásának képessége. Pálinkás a fórumon külön kérte, hogy azok a cégek, amelyek működési múltja csapnivaló, ne adják be a pályázati kérelmeket, mert nem fog kapni támogatást, hiszen az értékelési szakértők nem fogják adni olyan projekteknek, amelyeknek a megvalósítása kiemelkedően kétséges.
A túlárazások és a működési kockázatok mellett a harmadik tipikus probléma az, hogy sok pályázó (az egyes fordulókban 80-90%-os gyakorisággal) a nem teljesen kész anyagokat, illetve a hiányos anyagokat is arra játszva, hogy majd úgyis bekérik azt tőle a hiánypótlási szakaszban 1-2 hónapon belül. Ezzel azonban az a baj, hogy ez tömeges és jelentősen lassítja a pályázati döntéshozatalt, éppen emiatt az ilyen lehetőségeket a 2018-as pályázatoknál már nem lehet megtenni, módosulnak a feltételek (ld. alább), nem lehet már hiányos pályázati anyagokat beadni.
Azt, hogy milyen versenypályázatok érhetők el idén az NKFI Alapból, január elején már közzétette a Hivatal, de a források igénybevételi szabályrendszerének módosítását most kommunikálta. Ezek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze:
- Dedikált cél, hogy innovatívabbá tegye a Hivatal a mikro és kisvállalkozásokat, ezért hirdetett meg egy 10 milliárd forintos keretösszegű vállalati KFI pályázatot nekik.
- Az elégtelen saját tőkével rendelkező cégek pályázatokból való kiszűrését szolgálja a saját tőke és a saját források egymáshoz viszonyított arányára vonatkozó új szabály: ez azt jelenti, hogy a pályázat keretében felajánlott saját forrás aránya nem lehet nagyobb, mint a saját tőke 50%-a. Pálinkás indoklásként hozzáfűzte: nehéz elhinni, hogy egy 3 millió forintos saját tőkével rendelkező Kft. végre tud hajtani egy 100 milliós kutatás-fejlesztési projektet, illetve az ahhoz szükséges saját forrást valóban elő tudja teremteni.
- A projektek reális költségvetését segíti majd elő az az új szabály, amely szerint az igénybe vett szolgáltatások szükségességét részletesen meg kell indokolni, ugyanúgy, ahogy az eszközbeszerzéseket is. Pálinkás előrebocsátotta: azokat a támogatási igényeket el fogják utasítani, amelyekben nem világos, hogy miért kell az adott szolgáltatást egy külső szállítótól igénybe venni.
- A túl sok hiánypótlás visszaszorítását szolgálja az az új szabály, hogy az árajánlatok benyújtása kötelező már az eredeti támogatási igényhez, azaz ezt nem lehet majd hiánypótoltatni azért, hogy ne várakoztassák az értékelői és döntéshozatali rendszert ezek hiánya miatt.
- A nem kellő szakmai kompetenciával bíró pályázók kiszűrését szolgálja az az új szabály, hogy az alkalmazott ipari kutatási projektnél a cégnek minimum két főt legalább MSC diplomával rendelkező munkavállalóként teljes munkaidőben kell foglalkoztatnia.
Pálinkás szavai szerint ha a hiánypótoltatás visszaszorítása és a fenti szabályok miatt gyorsulni tud az értékelési és döntéshozatali folyamat, akkor van rá esély, hogy a most vázolt október előtt is megszületnek majd a pályázati döntések az egyes 2018-as versenypályázati konstrukciókban. A következő évekre utalva pedig kijelentette: ahhoz, hogy az eddigi konstrukciók során létrejött kutatási infrastruktúrát és eredményeket hosszabb távon is fent lehessen tartani, 2019-ben 50%-kal, 2020-ban pedig további 30%-kal meg kellene emelnie a magyar költségvetésnek az Innovációs Alap éves forrásainak volumenét az idei 83,3 milliárd forintról.
Forrás: portfolio.hu