Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Stratégiai szükségszerűség lett a körforgásos gazdaság
2022. április 06.
Módosítás: 2022. április 06.
Olvasási idő: 5 perc
Szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórumként alakult meg a közelmúltban Veszprémben kilencedik gazdasági platformként a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform azzal az elsődleges célkitűzéssel, hogy segítse a koncepció eredményeinek mielőbbi és minél hatékonyabb elterjesztését. Az ünnepélyes eseményen elhangzott beszédekből nyilvánvalóvá vált, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán egy újabb környezetvédelmi divatkifejezés, hanem olyan stratégiai szükségszerűség, amelyen a jövő versenyképessége múlik.

Míg néhány éve még úgy gondoltak sokan a körforgásos gazdaságra, mint a környezetvédelmi elvárások újabb szintjére, mára bebizonyosodott, hogy

A JÖVŐ GAZDASÁGÁNAK EGYIK LEGFONTOSABB VEZÉRELVE LESZ A LINEÁRIS GAZDASÁGBÓL A MIND NAGYOBB HATÁSFOKÚ ÚJRAHASZNOSÍTÁSSAL, MIND HATÉKONYABB ÉS TAKARÉKOSABB SZEMLÉLETTEL JELLEMEZHETŐ KONCEPCIÓ.

Ez a változás, ez a hangsúlyeltolódás volt a legfőbb üzenete annak a rendezvénynek, amelynek keretében ünnepélyesen aláírták a résztvevők a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform megalakulásáról szóló nyilatkozatot Veszprémben. A Pannon Egyetemen megtartott rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) szervezésében létrejött platform arra sarkallja a résztvevőket, hogy tartalommal töltsék meg a szervezeti kereteket és a kutatás, oktatás, az ipar, a fejlesztések és beruházások oldaláról egyaránt erősítsék a gazdaság új koncepció mentén történő átalakítását.

Nyilvánvaló előnyök

Mindez azért is fontos, mert a koncepció jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban. „Egyre inkább látszik a körforgásos gazdaság jelentősége, egyre nyilvánvalóbb, hogy mennyire alapja a gazdaságoknak” – jelentette ki az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A tárcavezető példaként hozta azt, hogy a közelmúltban a különböző alkatrészek, valamint alapanyagok akadályozta az autóipar működését, a jelenleg zajló orosz-ukrán háború lényegesen összetettebbé tette az energiaellátás helyzetét.

EZÉRT MINDEN OLYAN MEGOLDÁSRA SZÜKSÉG VAN, AMELY AZ ENERGIAPROBLÉMÁT JAVÍTANI TUDJA, VAGY A TERMELÉS BIZTONSÁGÁT, HATÉKONYSÁGÁT JAVÍTJA.

Példaként hozta akkumulátor- fejlesztési, -gyártási és -újrahasznosítási képességet, amelynek kialakítását stratégiai előnynek nevezte, majd hozzátette: ez indokolta a Magyar Akkumulátor Stratégia megalkotását is.

Magyarország ezen az úton már elindult – számolt be prezentációjában Palkovics László. A miniszter részletes előadásában sorra vette a kormány klímapolitikai lépéseit.

HANGSÚLYOZTA, HOGY A RÉGIÓBAN MAGYARORSZÁG VOLT AZ ELSŐ, AMELY TÖRVÉNYBE FOGLALTA KLÍMASEMLEGESSÉG CÉLJÁT.

Külön kiemelte azt az eredményt, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság úgy növekedett, hogy közben a gazdaság károsanyag-kibocsátása csökkent. A tárcavezető ezen a ponton leszögezte: a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni, és megerősítette, hogy a kormány megépíti Paks 2-t, arra ugyanis szükség van az ország gazdasági növekedésének folytatásához.

Veszprémben otthon

A miniszter gondolatait erősítette meg felszólalásában a házigazda, Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora is. Mint elmondta, a hulladék újrahasznosítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, éppen a jelenleg zajló háború és a nyomában érkező gazdasági bizonytalanság mutatott rá arra, hogy a hulladékkal és az abban rejlő értékes erőforrásokkal foglalkozni kell. A rektor megjegyezte: a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform kezdeményezése otthon érezheti magát Veszprémben, hiszen a Pannon Egyetem jogelődjén indult Magyarországon elsőként környezetvédelmi műszaki képzés, már 1973-ban.

A platform sikerében érdekelt Veszprém városa, az Észak-dunántúli régió, az Európa kulturális fővárosa program és a Pannon Egyetem is – jelentette ki az eseményen Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. Hozzátette: a legkorábbi megmérettetés 2023-ban jön el a régió és a város számára, amikor Európa kulturális fővárosaként nem csupán az lesz a cél, hogy kulturális attrakciókat vonultassanak fel, hanem mindezt fenntartható módon tegyék, bizonyítva azt, hogy a jövőben összefügg a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a kultúra és mindennek legkiválóbb eszköze a körforgásos gazdaság megteremtése.

Támogatás és stratégia

Az egyes területek összefüggéseit és az egymásból következő tennivalókat hangsúlyozta a a körforgásos gazdaságot érintő kötelezettségekről, stratégiákról és támogatásokról szóló beszédében Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára is. A politikus bemutatta a 2021-27-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit, és kiemelte, hogy mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban. Hangsúlyozta azt is, hogy több forrás is igénybe vehető a körforgásos gazdaságra történő átállás elősegítésére a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből.

Nem lesz más lehetőség

A jövőben ki kell váltani a fosszilis energiahordozókat, ami azért sem lesz egyszerű feladat, mert jelenleg az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik ezekhez – mondta el a beszédében Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. Emlékeztetett: a Mol olajtársaságként már évekkel ezelőtt felvázolta önmaga számára az átalakulás céljait és menetrendjét, amikor a 2050-ig elérendő klímasemlegességet tűzte ki célul.

A változás nagymértékű lesz, ám soha nem szabad félni az újtól, hanem az élére kell állni – fogalmazott. Kijelentette: az átmenetben komoly szerep hárul a körkörös gazdaság kialakítására és elmélyítésére is. A cégvezető hangsúlyozta: a változáshoz kellő akarat és elszántság mellett új szakemberek is kellenek – ebben nagy szerep hárul a felsőoktatásra, benne a Pannon Egyetemre is.

Nemzetközi jelenlét

A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform ünnepélyes megalakulását a platform vezetője, Birkner Zoltán vezényelte le. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke bemutatta az elnökséget, amelyben a gazdaság, az oktatás és a döntéshozatal a legszélesebb körben képviselteti magát.

A TESTÜLETBEN HELYET KAPOTT A MEZŐGAZDASÁG, AZ ÉPÍTŐIPAR, A DIGITALIZÁCIÓ A SZEKTOROK JELES KÉPVISELŐIN KERESZTÜL, DE JELEN VANNAK A KEZDEMÉNYEZÉSBEN A TANÁCSADÓK, A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI, VAGY ÉPPEN A NAGYVÁLLALATI SZEKTOR KÉPVISELŐI, AHOGY AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS PÉNZINTÉZETEK IS.

Birkner Zoltán a jövőről szólva kijelentette: már májustól dolgoznak a Platform munkabizottságai és a tervek szerint még az idei évben, 2022 végére elkészülnek a kormányzatot támogató első szakmai anyagaik. Hozzátette: a Platform víziója, hogy Magyarország a körforgásos gazdaság éllovasa legyen nemzetközi szinten.

Forrás: portfolio.hu

Utolsó módosítás: 2022. április 06.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?
A weboldalon HTTP-sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az adatvédelmi tájékoztatóban bővebb információkat talál arról, hogyan gondoskodunk adatainak védelméről.
Rendben