Nemrégiben jelent meg egy tanulmány az USA-ban, hogy komoly lemaradásban vannak a lézeres kutatások területén, és pozitív példának a szegedi ELI-t emlegették – ránk hivatkozva kértek több pénzt a kongresszustól.
Mindezt a lézeres központban tartott hétfői sajtótájékoztatón mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Az akadémikus kiemelte, a nemzetközi összehasonlításban egyedülálló infrastruktúra határidőre, a tervezett költségkereten belül és az ígért technikai paraméterekkel készült el. Hozzátette, ez várhatóan további kutatócsoportokat győz meg arról, hogy Szegeden működnek a lézerfizikai kutatások világszínvonalú berendezései.
Mára az ELI első külföldi, vagyis külső felhasználói is megérkeztek, s a kísérletek első szakasza is eredményesen zárult. – Ez egyúttal a szegedi lézerberendezések éles tesztje is, a svájci és a görög kutatók még nem fizetnek rezsióradíjat – mondta lapunknak Osvay Károly, az ELI kutatási igazgatója, hozzátéve, ők is jelezték, előfordulhat, hogy le kell állni. – Az első, úgynevezett szakértői csoportok sikeres kísérletei nem csak azt jelentik, hogy a lézereink éles körülmények között is megbízhatóan működnek, ez mérföldkő a külső felhasználók fogadására történő felkészülésében is – hangsúlyozta. Szerinte minden adott, hogy 10-15-20 éven keresztül világszínvonalú infrastrukturális hátteret adjon a lézeres kísérletekhez az ELI.
A zürichi műszaki egyetem kutatócsoportja Hans Jakob Wörner professzor vezetésével a nagy ismétlési frekvenciájú lézerrel kísérletezik egy nemesgázzal töltött cellában – megváltoztatva a fény jellegzetes paramétereit. Ezekkel az impulzusokkal mérik folyadék halmazállapotú molekulák ultragyors fizikai jellemzőit. Velük egy időben a középinfravörös lézerrel dolgoznak a görög kutatók, programjuk két területet egyesít: az erős terű fizikát és a kvantumoptikát.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a legfontosabb az, hogy a svájciak és a görögök is elégedettek a lézeres központ kínálta infrastruktúrával és szakmai felkészültségével. Hangsúlyozta, az több mint jelzésértékű, hogy Zürichből érdemes Szegedre jönni – ahogy fogalmazott –, ez a lézerkutatás Forma–1-e.
2019-től a magyar szakembereknek a többi ország kutatóihoz hasonlóan versenyezniük kell majd a berendezések használatáért, az úgynevezett „nyalábidőért". Annak érdekében, hogy a szegedi ELI vonzó legyen a tudományos világ számára, erős hazai kutatócsoportokra is szükség van. Ezt célozza az is, hogy egymilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdettek a magyar kutatók támogatására. A nyertesektől elsősorban tudományos felhasználói kísérleteket várnak, ami magába foglalhatja olyan eszközök kifejlesztését is, amelyek szorosan kapcsolódnak az ELI alapkutatási feladataihoz.
A 80 milliárd forintos beruházás eredményeként a szegedi ELI kitűnik a lézertudomány világából az egy másodperc alatti legtöbb s egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A központ várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok területén is kiemelkedő kutatási eredményeket hozhat.
Forrás: delmagyar.hu