A skizofrénia molekuláris alapjait kutatják. Ebben úttörő szerepet vállalnak a szegedi kutatók.

A szegedi kutatók a skizofrénia molekuláris alapjait vizsgálják, hogy forradalmasítsák a betegek kezelését. Egy 50 millió forintos projekt a vér-agy gát szerepére fókuszál, új reményt adva a személyre szabott terápiáknak.

Áttörés közelében a szegedi kutatók

A skizofrénia, ez a komplex neurológiai betegség, milliók életét érinti világszerte. Bár régóta tudjuk, hogy genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában, a mögötte rejlő biológiai mechanizmusok továbbra is jórészt rejtélyt jelentenek. Most azonban egy jelentős áttörés körvonalazódik a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK), ahol a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 50 millió forintos támogatásával egy izgalmas kutatás vette kezdetét. Céljuk? Feltárni a skizofrénia molekuláris alapjait, és ezzel megnyitni az utat a személyre szabott kezelések előtt.

A vér-agy gát rejtélye

A kutatás középpontjában egy különösen fontos struktúra áll: a vér-agy gát. Ez a dinamikus felület lényegében az agy és a vérkeringés közötti kapuként funkcionál, biztosítva az agy finom egyensúlyának fenntartását.

Amikor ez a gát megsérül, mérgező anyagok és immunsejtek juthatnak be az agyba, ami számos idegrendszeri betegséggel, így a skizofréniával is összefüggésbe hozható.

Tény, hogy olyan kockázati tényezők, mint a terhesség alatti fertőzések okozta anyai immunaktiváció, vagy a serdülőkori kannabisz-használat, mind növelik a betegség kialakulásának esélyét. De vajon hogyan hatnak ezek a tényezők pontosan a vér-agy gátra, és milyen molekuláris változások játszódnak le eközben?

A B3phrenia Projekt

A most indult B3phrenia-projekt pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ. A szegedi kutatók ambiciózus célja, hogy feltárják, miként befolyásolják a skizofrénia kockázati tényezői a vér-agy gátat, és milyen biológiai folyamatok vezetnek a betegségre való hajlamhoz, vagy éppen az azzal szembeni ellenálláshoz.

A projekt különös figyelmet fordít a biológiai nemek közötti molekuláris különbségekre, vizsgálva, hogy a vér-agy gát miként alkalmazkodik a különböző kockázati tényezőkhöz. Komplex állatmodellek és – forradalmi módon – skizofréniás betegekből származó őssejtek felhasználásával a kutatók célja, hogy feltárják a kannabisz, a biológiai nemek és a vér-agy gát működése közötti összetett kapcsolatokat.

Remény a személyre szabott kezelésben

Az újonnan szerzett ismeretek kulcsfontosságúak lehetnek a skizofréniával szembeni ellenálló képesség és a hajlam jobb megértésében. Egy multidiszciplináris csapat – orvosbiológiával foglalkozó szakemberek – vezetésével, élvonalbeli módszerekkel dolgozva, a kutatók remélik, hogy feltérképezhetik az egyéni biológiai különbségeket.

Ez a tudás lehetővé tenné a betegek biológiai jellemzők alapján történő csoportosítását, ami elengedhetetlen a személyre szabott kezelési stratégiák kidolgozásához. Képzeljük el: a jövőben a skizofréniás betegek nem általános kezelést kapnak, hanem olyat, ami pontosan az ő egyedi biológiai profiljukhoz igazodik!

Ez a szegedi kutatás nem csupán tudományos felfedezéseket ígér, hanem valódi reményt ad a skizofréniában szenvedőknek és családjaiknak. A személyre szabott terápiák ígérete egy olyan jövő képét vetíti előre, ahol a betegség kezelése sokkal hatékonyabbá és célzottabbá válik.

Forrás: szegedma.hu