Névjegy

Dr. Birkner Zoltán 1971- ben született. Első diplomáját történelem-földrajz szakon szerezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát elvégezve, pénzügyi szakközgazdász lett 1998-ban. A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium tanára 1994 és 2001 között, majd kinevezték a megalakuló Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz megbízott vezetőjévé. Az intézmény igazgatói pozícióját 2008-tól töltötte be. Az innováció- menedzsment elismert elméleti és gyakorlati kutatója, amelyből doktori értekezését is írta. Kezdeményezője a nagykanizsai Soós Ernő Víztechnológia Kutató-Fejlesztő Központ létrehozásának. Munkásságát számos neves szakmai elismerés övezi, többek közt 2013-ban Harsányi János-díjjal, illetve 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Társalgási szinten beszél német és angol nyelven.

Dr. Birkner Zoltán úgy véli: a hazai kis- és középvállalkozásokat sokkal szélesebb körben kell bevonni az innovációs folyamatokba, mert ez Magyarország versenyképességének egyik legfőbb jövőbeni záloga.

Ön földrajz-történelem szakos gimnáziumi tanárként indult, majd megbízott vezetőként, illetve igazgatóként gyakorlatilag a semmiből építette fel kollégáival a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszát. Most épp az a küldetése, hogy átalakítsa, továbbfejlessze és koordinálja a magyarországi innovációs folyamatokat. A kezdetektől idáig eljutni: már ez önmagában is nagyon innovatív…

Valóban, pedagógusként indult a pályafutásom, de már a kezdetekkor éreztem, nem az lesz szakmai karrierem végállomása – válaszolta kérdésünkre dr. Birkner Zoltán. – A későbbiekben ugyanakkor nagy hasznát vettem a történelem-földrajz szak alatt elsajátított tudásanyagnak, hiszen széleskörű látásmódot követelt meg. Igaz, hogy tanári diplomát szereztem először, ám mindig is volt bennem egy egészséges vállalkozói szellem. Szeretem a kihívásokat, könnyen alkalmazkodom a változásokhoz, sőt, sokszor magam is kezdeményezője vagyok azoknak. Így könnyedén éltem meg, amikor 1998-ban felkértek a nagykanizsai kampusz létrehozására. Az intézmény vezetőjeként már akkor is azt vallottam, hogy az egyetemi szférában amellett, hogy jól kell ismerni a kutatói világot, kifejezetten előnyös, ha a felső vezetés rendelkezik alapos menedzsmentismeretekkel is. Így, visszagondolva a szakmai múltamra, minden az innovációtudomány felé terelt, a mostani kinevezésem pedig az elmúlt húsz évben elvégzett munka eredménye, elismerése is egyben.

Tizennyolc évig volt egyetemi vezető. Mekkora szerep jut ma a felsőoktatási intézményeknek a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokban?

Véleményem szerint hatalmas. Az egyetemi intézményhálózat központi szereplője a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak, hiszen a tudás mellett kiterjedt társadalmi, vállalati és szakmai kapcsolatrendszerrel is rendelkeznek.

Milyen szakmai programmal készül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az előttünk álló időszakra?

A hivatal az elmúlt években egy pályázati struktúrát üzemszerűen – szinte futószalagon – működtető intézmény volt. Kizárólagos feladatának tekintette a megfelelő források és pénzügyi háttér biztosítását a kutatás-fejlesztési, és innovációban érintett szereplők számára. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon fontos elem, de ennél ma már jóval távolabbra kell mennünk, hiszen nem elegendő csak pénzt adni a kutatás-fejlesztésre. A jövőben a hivatal az innovációs környezet szereplőinek folyamatos szakmai támogatást is biztosítani fog, hogy minél több védjegy, nemzetközi szabadalom, piacképes termék születhessen. Végig fogjuk kísérni a teljes fejlesztési láncon a hazai cégeket.

Hogyan jelölik ki az új irányt? Felmérik a hazai innovációs környezetet?

Pontosan. Ahhoz, hogy tudjuk, merre kell tovább haladni, meg kell néznünk, hogy az elmúlt tíz évben mennyire voltunk sikeresek az innováció terén. Amiben sikeresek voltunk, azt meg kell tartani, sőt tovább kell erősíteni. Ahol nem hoztuk a számokat, ott pedig változtatni kell. A nemzetközi mérési adatokból jól látszik, hogy sokkal több magyar kis- és középvállalkozást kell bevonnunk az innovációs folyamatokba. Éppen ezért sokkal hatékonyabb pályázati rendszert fogunk kialakítani: kiemelt figyelmet fordítunk a kkv-k innovációs támogatására, szolgáltatási portfóliónkat pedig tanácsadással, támogató funkcióval, adatok begyűjtésével és elemzések készítésével is kibővítjük.

Az egyetemek és a kkv-k lehetnek a kulcsszereplők?

Ma az innovációk döntő többsége a nagyvállalatoknál és az egyetemeknél jön létre. Meg kell találnunk azt a módszert, amellyel például egy 18 fős kis forgácsoló üzem egy saját termékkel rendelkező 180 fős középvállalattá fejleszthető, s így egy multinacionális nagyvállalat állandó beszállítójává tudjon válni. Ugyanez a feladat a 150–250 fős, stabil magyar középvállalatok esetében is, amelyeket 5-600 főt foglalkoztató, exportképes, nemzetközi szinten is versenyképes nagyvállalatokká kell fejleszteni. Minél több saját terméket előállító magyar cég lesz, annál kisebb lesz a kitettségünk és annál nagyobb a gazdasági stabilitásunk.

A startup világa felé is nyit a hivatal?

Számunkra a hazai innovációs élet minden szereplője fontos. A startupok magukban hordozzák a vállalkozói kedv népszerűsítését, ami nélkülözhetetlen a jövőbeni sikerek eléréséhez. Végső cél, hogy a hivatal szakmai támogatásával egy nyitott, hozzáférhető, inspiráló hazai innovációs rendszer jöjjön létre, amely a lehető legtöbb szereplőt képes mozgósítani. Összességében olyan társadalmi és gazdasági környezet kialakítását tervezzük, amelyben a szereplők nem félnek a jövőtől, és ezáltal a változások valódi nyerteseivé válhatnak.

Forrás: zaol.hu