A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést.
Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott célkitűzések hatására - amely szerint 2010-re a Közösségnek a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia- az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására, a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.
A kutatás-fejlesztés az, mely az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják. Ezért a lisszaboni célkitűzések felülvizsgálatakor a kutatás központi szerepet kapott. A 2005. február 2.-án nyilvánosságra hozott bizottsági jelentés által kitűzött célok között szerepel többek között a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések növelése és javítása, erős európai ipari bázis kialakítása és az innováció előmozdítása.
2004. júniusában az Európai Bizottság elfogadta a „Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa- iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához” című dokumentumot, mely meghatározza az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését, melyek a következők:
- európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül;
- az európai technológiai kezdeményezések elindítása;
- az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül;
- Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára;
- európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése;
- a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése.
A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberi erőforrás, Kapacitások- magában foglalja e hat fő célkitűzést. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. Az „Emberi erőforrások” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg.
Eltérően az eddigiektől a 7. Keretprogram nem négy, hanem 7 éves lesz, mint az Európai Unió költségvetési időszaka.
A 7. Keretprogram a 6. Keretprogram folytatását jelenti. Vagyis a Bizottság arra törekedett, hogy a 6. Keretprogramhoz képest kevés új eszközt vezessen be, hisz az új eszközök megismeréséhez idő kell.
A 6. Keretprogramhoz képest újdonság:
- a 6. Keretprogram fenntartható fejlődés, globális változások és ökoszisztémák tematikus prioritás 3 alprioritása- közlekedés, energia, környezet- önálló tematikus prioritásként jelenik meg;
- biztonságkutatás;
- Ötletek specifikus programon keresztül az alapkutatás támogatása;
A 7. Keretprogram költségvetése
(millió euró)
Kooperáció |
|
32 413
|
Egészségügy |
6 100
|
|
Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia |
1 935
|
|
Információs és kommunikációs technológiák |
9 050
|
|
Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák |
3 475
|
|
Energia |
2 350
|
|
Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); |
1 890
|
|
Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) |
4 160
|
|
Társadalomi-gazdasági és humán tudományok |
623
|
|
Űrkutatás |
1 400
|
|
Biztonsági kutatás |
1 430
|
|
Emberek |
|
4 750
|
Ötletek |
|
7 510
|
Kapacitások |
|
4 097
|
Kutatási infrastruktúrák |
1 715
|
|
A KKV-k javára végzett kutatás |
1 336
|
|
A tudás régiói |
126
|
|
Kutatási potenciál |
330
|
|
Tudomány a társadalomban |
280
|
|
A kutatási politikák koherens fejlesztésének támogatása |
70
|
|
Nemzetközi együttműködési tevékenységek |
180
|
|
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris fellépései |
|
1 751
|
Összesen: |
|
50 521
|
Magyarország célja a 7. Keretprogramban
Az Európai Unió a 7. Keretprogramban 50521 millió eurót fordít kutatás-fejlesztésre a következő hét évben.
Magyarország sikeres részvételének becslése
|
|
Lakosság arányában: |
144M euró/ év (~37 Mrd Ft/év) |
GDP arányában: |
50M euró /év (~13,1 Mrd Ft) |
Kutatók arányát tekintve: |
71M euró/év (~20 Mrd Ft) |
(2005. évi adatok alapján)
A 7. keretprogramban - a hazai kutatók arányát figyelembe véve- az egy évre jutó 20 milliárd forint közel azonos mértékű az előző, a 6. Keretprogramban (2002-2006) összesen elnyert hazai támogatás összegével.
A keretprogramokban a tagállamok által elnyerhető támogatás összege nem a tagállamok befizetéseinek mértékétől, hanem a pályázatok és a pályázók kiválóságától függ.
A korábbi 6. Keretprogram tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarországnak a következő években az EU tagállamainak részvételével végzett kutatás-fejlesztés területén a vállalatok részvételét és az általuk koordinált projektek számának és méretének növelését kell erősítenie. Ennek a célnak a megvalósítását egy olyan hazai pályázati program segíti majd, amely az Európai Unióhoz benyújtandó pályázatok elkészítéséhez, projektmenedzsment képzések szervezéséhez, korábbi pályázati tapasztalatok hasznosításához nyújt szakmai és anyagi támogatást.
Magyarország az Európai Unió közös kutatásfejlesztésében résztvevő hazai pályázók képviseletének biztosítására egy brüsszeli iroda kialakítását tervezi. Az iroda fő feladata lesz, hogy aktuális információk összegyűjtésével elősegítse, hogy minél több hazai pályázat legyen sikeres.