Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaSajtóközlemények, sajtóanyagok
Az innováció az EU és Magyarország növekedésének hajtóereje - Sajtóközlemény
Az innováció az EU és Magyarország növekedésének hajtóereje
2012. november 29.
Módosítás: 2017. december 04.
Olvasási idő: 4 perc
Budapest, 2012. november 29. – A versenyképesség érdekében az Európai Unió innovációs politikájának fókuszában a hatékonyság növelésének kell állnia – derül ki az Ernst & Young „Az egyszerűség ereje” című tanulmányából, amelynek eredménye alapján egy hárompillérű módszert javasol. A módszer további célja, hogy csökkentse azoknak a vállalkozásoknak az adminisztratív terheit, amelyek az EU jelenleg elérhető finanszírozási eszközeit, illetve az EU intézmények egyéb kezdeményezéseit szeretnék igénybe venni. Az Ernst & Young és a Nemzeti Innovációs Hivatal sajtótájékoztatóján Dr. Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke elmondta, hogy a NIH ezen kihívásokra válaszul útjára indította a KFI Tükör sorozatot, valamint a Kaleidoszkópot, a NIH innovációs szolgáltató felületét.

Az Ernst & Young és a Centre for European Policy fontosnak tartotta, hogy áttekintse az EU innovációs politikáját, jelenlegi működését annak érdekében, hogy fejlesztési javaslattal álljon elő a folyamatok egyszerűsítésére és ésszerűsítésére vonatkozóan. Ennek keretében az Európai Unió 15 országában 680 cégvezető bevonásával készített felmérést. Válaszaikon keresztül világosabb képet kapunk a piaci szereplők elvárásairól, hatékonyan bevonva ezzel a vállalati szférát a tervezési folyamatba.

Az innováció a válságból való kilábalás egyik meghatározó eszköze lehet, ezért kiemelten fontosnak tartjuk az állami szerepvállalást ebben a kérdésben. Úgy látjuk, hogy egy teljes és hatékony program eléréséhez a folyamatos együttműködés az üzleti világ vezetői és az innovációs politika meghatározó szereplői között elengedhetetlen. Hasznos lenne egyeztetni többek között a versenyelőnyt biztosító legfontosabb tényezőket és ezek elérését szolgáló rendszereket. Munkánkkal és a Nemzeti Innovációs Hivatallal való összefogással is ezt a folyamatot szeretnénk elősegíteni” – mondja Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

Egy letisztultabb rendszer felállításához a felmérés válaszadói az EU innovációs politikájának egyszerűsítésében látnák a legfontosabb kitörési pontot. Ez megadná a megfelelő környezetet, amelyben a K+F magánfinanszírozásának erősítését, az infokommunikációs (IKT) szektor erősebb támogatását és a finanszírozási lehetőségek bővítését tartják a legfontosabb lépéseknek. Mindez egy szélessávú infrastruktúra kialakításával, egy közös európai elektronikus kommunikációs platform felállításával lehetne még hatékonyabb a vállalatok számára.

Dr. Mészáros György (Nemzeti Innovációs Hivatal), Havas István (Ernst & Young)
Dr. Mészáros György (Nemzeti Innovációs Hivatal), Havas István (Ernst & Young)

Az Ernst & Young jelentése három lépcsős megközelítést javasol az EU számára annak érdekében, hogy a jelen kihívásaira megfelelő válasz születhessen. Egyrészről a kormányoknak még inkább vezető és befektetői szerepet kell betölteniük az innováció terén, erősíteniük kell az innovatív környezet alapjait magas szintű infrastruktúrával, színvonalas és eredményes oktatási rendszerrel, valamint a kutatást- és innovációt segítő jogszabályok létrehozásával. Másrészt olyan finanszírozási és támogatási programokat kellene kidolgozniuk – leginkább pályázati források létrehozásával és az adókedvezmény lehetőségével – amelyek erősítik a kutatók, a vállalkozók és a magánbefektetők közötti kapcsolatot. Szintén a nemzeti kormányok feladatának tekinti a tanulmány, hogy a már meglévő innovációs erőfeszítéseket a hosszú távú céloknak megfelelően koordinálja – aminek a legjobb módja a közbeszerzések stratégiai alkalmazása.

Magyarországon az innovatív vállalkozások aránya egyelőre nem éri el az Európai Unió átlagát, azonban bíztató, hogy a kis- és közepes vállalatok kutatás-fejlesztési létszáma és kutatóhelyeinek száma rendkívül dinamikus növekedést mutatott az elmúlt tíz évben. Jól mutatja ezt a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) KFI Obszervatóriumának felmérése is, amely szerint a hazai infokommunikációs (IKT) cégek a válságból új termékek és szolgáltatások piaci bevezetésével törtek ki, de kiemelt helyen szerepelt az új piacok keresése és a hatékonyság növelése is.

A Nemzeti Innovációs Hivatal most útjára indított KFI Tükör sorozatának első, a hazai infokommunikációs szektor KFI-ben betöltött szerepével foglalkozó kiadványa szerint a magyarországi IKT szektor súlya meghatározó és egyre növekvő: nemzetgazdasági termelékenységére gyakorolt hatása jelentős, nő a vállalatok száma, dinamikusan növekszik a KFI foglalkoztatottak és a kutatóhelyek száma.

A Nemzeti Innovációs Hivatal útjára indította a KFI Tükör sorozatot, amely a magyar gazdaság kulcsfontosságú ágazatait hivatott KFI-ben betöltött szerepük szerint bemutatni. A most megjelent szakmai jelentésünk rámutat, hogy az IKT szektor KFI vonatkozásban is kitörési pont lehet idehaza. Ezen túlmenően a hazai KFI szereplők hálózatosodását elősegítendő létrehoztuk a Kaleidoszkóp (www.kaleidoszkop.nih.gov.hu) információs rendszerünket, amely a Hivatal webes szolgáltatási felületeként is funkcionál.” – mondja Dr. Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke.

Ernst & Young Innovációs tanulmány 2012 letöltése PDF (1003.5 KB)

Utolsó módosítás: 2017. december 04.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?