Budapest, 2025. február 11. – Ünnepélyes keretek között indult útjára 2025. február 6-án a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal, valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) a „KFI ökoszisztéma fejlesztése” elnevezésű, ötmilliárd forintos GINOP Plusz projektje.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) megtartott nyitórendezvényen nemzetközileg is jelentős magyar kutatóhelyeket ismertek el. A kiemelt projekt a Magyar Állam támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
A fejlődés és az innováció egymást erősítő folyamatairól dr. Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke tartott inspiráló nyitóbeszédet. Kiemelte a kutatási infrastruktúrák inkubátor szerepét, rámutatva arra, hogy az itt elért eredmények előremutató gazdasági és társadalmi folyamatok felhajtóerejévé válhatnak. „Minden folyamat kulcsa az ember” − ezzel az összegzéssel csatlakozott az elnök köszöntőjéhez dr. Lengyel László, az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese. Beszélt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap közelmúltban jóváhagyott idei pályázati portfóliójáról, amelynek egyik fő célja a kutatói erőforrások fejlesztése, a nemzetközi színvonalú kutatások támogatása, valamint a fiatal kutatók, PhD-hallgatók és posztdoktorok intenzív bevonása. Az NKFI Hivatal kutatásiinfrastruktúra-koordinátora, dr. Juhász Györgyi a nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákkal való együttműködések fontosságára, az európai ökoszisztémával való kapcsolódási lehetőségekre hívta fel a kutatók figyelmét.
Az NKFI Hivatal évente több mint 10 milliárd forintot fordít arra, hogy a magyar kutatói közösség is hozzáférhessen a legjelentősebb nemzetközi kutatási infrastruktúrák által nyújtott lehetőségekhez. A világ legmodernebb kutatási infrastruktúrái ugyanis – akár a határokon átnyúló közös adatbankok, akár olyan óriásberendezések, mint a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Svájcban működő CERN – ma már nélkülözhetetlenek a globális problémák megoldásához, de létrehozásuk és fenntartásuk túlmutat egy-egy ország anyagi lehetőségein. Az ilyen nemzetközi összefogásokban való részvétel gyakorlati hasznosulását jól példázza a Biobankolási és Biomolekuláris Kutatási Infrastruktúra (BBMRI-ERIC), amelynek bemutatására, és magyarországi eredményeinek illusztrálására az NKFI Hivatal felkérésére és támogatásával készült kisfilm.
A „KFI ökoszisztéma fejlesztése” projekt részleteiről Racskó Péter, az NKFI Hivatal Stratégiai és Monitoring Főosztályának vezetője beszélt. Elmondta: amellett, hogy a kiemelt projekt olyan elemeket tartalmaz, amelyek kutatás-fejlesztésre, innovációra, a gazdasági kapcsolataik bővítésére ösztönzik a kis- és középvállalkozásokat, új fejezetet nyit a hazai kutatási infrastruktúrák hasznosításában is.
Magyarország kiváló kutatási infrastruktúráit először 2021-ben térképezték fel, majd 2024-ben megkezdődött az elmúlt három év fejlődésének értékelése – tájékoztatott dr. Nemes László, az NKFI Hivatal szakértője.
Végül dr. Levendovszky János, a BME professzora mutatott be több jó gyakorlatot az egyetemi kutatóhelyek és a vállalkozások együttműködéséről. Az előadásokat követően dr. Lengyel László és dr. Fülöp Zsolt, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke ünnepélyes keretek között hatvanegy hazai kutatási infrastruktúra képviselőjének adott át tanúsítványokat. A 2021-ben hasonló minősítést szerzett kutatási infrastruktúrákkal együtt így jelenleg összesen 111 minősített kutatási infrastruktúra működik Magyarországon.
A kiemelt projektről további részletek itt érhetők el: A legjobb megtérülés az innováció
További információk az NKFI Hivatal által finanszírozott nemzetközi tagságokról: Magyarország együttműködése nemzetközi kutatási infrastruktúrákkal és szervezetekkel
