Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaSajtóközlemények, sajtóanyagok
Megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet - Háttéranyag
Megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet - Háttéranyag
2008. szeptember 16.
Módosítás: 2017. december 04.
Olvasási idő: 6 perc
2008. szeptember 15-én, a Magyar Tudományos Akadémia épületében ünnepélyes keretek között alakult meg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI). A délelőtti ünnepi ülésen hazai és uniós közjogi méltóságok szólaltak fel. Délután megtartotta első, alakuló ülését az Intézet Igazgatótanácsa.

Az ünnepi ülés Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter nyitotta meg. Elmondta: nagy örömére szolgál, hogy az Intézet végül Budapesten kaphat helyet. Az ETI jelentőségéről szólva hozzátette: az Intézet bizonyos, kiemelten fontos kutatási területeken egyszerre támogatja majd a felsőoktatást, a kutatóhelyeket és a vállalkozásokat, határon átnyúló, kiválósági alapokon létrejövő együttműködések keretében. Pálinkás József, a Magyar Tudományos akadémia elnöke afeletti örömét fejezte ki, hogy az ETI alakuló ülésének egy „nagy múltú, de jövőbe tekintő” intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia adhat helyt.

Ezután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kapott szót, aki elmondta: az ETI megalakulása és Budapestre kerülése mind Európa, mind Magyarország számára nagy siker. Kiemelte: az európaiság gyökere a közös európai kultúra – az unió gazdasági egysége voltaképpen erre a közös kultúrára épül. Az Unió tehát nem egy mesterséges konstrukció: az európai gondolkodás univerzális jellegén alapul. A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: ha nem csak követni akarjuk más globális központok kultúraalakító szerepét, ha a világot Európa mintájára szeretnék formálni, akkor együtt kell működnünk; ehhez pedig közös intézmények és eszközök kellenek. Az ETI is egy ilyen eszköz.

Gyurcsány Ferenc hozzátette: egy korszerű, modern, szolgáltató és befektető államnak mindenképpen szem előtt kell tartania az oktatás, a tudomány és a kutatás-fejlesztés területét. Nincs ugyanis olyan sikeres régió és ország – hangsúlyozta – ahol ezeket a területeket nem kezelik kiemelten, olykor minden más fölé helyezve.

A megalakuló intézményről szólva a miniszterelnök kiemelte: nem egy új kutatóközpont, hanem az európai együttműködés egy új centruma alakul most meg. Miközben a tagállamok kutatási önállósága megmarad, itt lehetőség lesz közös célok meghatározására. Erre szükség is lesz, Európának ugyanis – emlékeztetett Gyurcsány Ferenc – globális versenyben kell helyt állnia.

A miniszterelnök után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szólalt fel.

Az elnök elmondta: nagy személyes megelégedettségére szolgál, hogy jelen lehet ezen a fontos ülésén. Kiemelte: az igazgatótanács megválasztott tagjainak teljesítménye magáért beszél.

Az elnök már az Intézet megalakulását is egyfajta innovációnak nevezte. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a hallgatói-kutatói mobilitást elősegítő Erasmus programnak is alapfeltevése volt, hogy létezik közös európai kutatás. Az új intézet feladata az lesz, hogy az oktatási intézmények, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolatkereséshez, kiválósági alapon támogatást nyújtson.

A felújított Lisszaboni szerződés lehetővé teszi majd, hogy megerősítsük pozícióinkat a nemzetközi versenyben. Az ETI az új kutatási eredmények piacra vitelében is jelentős szerepet vállal majd, így egész Európában segít majd az innovációs tevékenység serkentésében.

Kiemelte annak fontosságát, hogy az ETI tevékenységét politikamentesen végezze, illetve hogy tevékenységében az európai szinten meghatározott politikát tartsa szem előtt. Az elnök hangsúlyozta: számos jelentős kihívás áll most Európa előtt, amire az innováció jelenthet megoldást, például az energetika, vagy az infokommunikációs technológiák terén. A közszférának is nagy segítsége lenne az innovációra, például az e-kormányzás, e-ügyintézés, e-egészségügy széles körű bevezetésével.

Az elnök végezetül hangsúlyozta: Európa gazdasági recesszióval áll szemben. Ezt a kihívást lehetőséggé is át tudjuk alakítani, de csak akkor, ha a kutatásban való versenyelőnyünket megtartjuk és tovább fejlesztjük.

Manuel Barroso után Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, az Európa Parlament alelnöke szólalt fel. Beszédében kiemelte: az ETI megalakításában mind a Parlament, mind az Európai Bizottság fontos szerepett játszott.

Ahogy fogalmazott: büszke arra, hogy Európa (az ETI megalakulása is ezt mutatja) tisztában van azzal, hogy milyen fontos kihívás előtt áll. Fontos feladatként jelölte meg a vállalatok, az üzleti szféra ösztönzését arra, hogy fordítsanak többet a kutatás-fejlesztésre, többek között annak, hogy a kutatási kiválóságokat ide tudjuk vonzani, ahelyett, hogy az európai kutatók keresnek maguknak máshol érvényesülési lehetőséget.

Kiemelte: mindeddig nem volt olyan európai kezdeményezés, amely a tudásháromszög mindhárom elemét (tudás-oktatás, kutatás, innováció) egységben kezelte volna. Az alenök kifejezte a feletti örömét, hogy az Intézet megalakulhatott, ugyanakkor hozzátette: a további eredményekhez további elkötelezettségre van szükség.

Az ünnepi ülés utolsó felszólalója a francia elnökség képviseletében Ms. Valérie Pécresse, a francia kormány felsőoktatásért és kutatás-fejlesztésért felelős minisztere volt.

Valérie Pécresse bevezetésképpen elmondta: Budapest az európai tudományos közösségen belül a Magyar Tudományos Akadémiát megalapító Széchényi István óta meghatározó szereppel bír. Budapest ezúttal a mellett volt képes meggyőzően érvelni, hogy ideális feltételeket tudna biztosítani az Intézet számára.

Az ETI-ről a miniszter asszony elmondta: létrehozásának  célja, hogy Európa valóban a tudás térsége legyen. Rodi Kratsa-Tsagaropoulou-hoz hasonlóan hozzátette: az Intézet megalakulása csak a kezdet; a felelősség innentől kezdve az igazgatóság kezében van. Ehhez kapcsolódva hozzátette: véleménye szerint egy kiváló emberekből álló testület állt össze, amely összetételénél fogva is kiválóan alkalmazkodik a Bizottság által megjelölt célokhoz: mind a közszféra, mind az üzleti világ képviselői megtalálhatók benne.

Az Intézet létjogosultságával kapcsolatban Valérie Pécresse kifejtette: 2000 óta, a Lisszaboni Szerződés első megkötése óta nagyon sok előrelépés történt az európai innováció területén, de még mindig nem sikerült behozni Egyesült Államokat, Japánt. Ráadásul – tette hozzá – új országok is beszálltak a globális versenybe.

A versenyben való előretöréshez mindenképpen európai érdekeltségű kutatásra van szükség, amelynek révén valódi szinergiák alakulhatnak ki az egyes, a tagállamokban önállóan végzett kutatások között. Az intézet megalakításával – fogalmazott a miniszter – az EU első alkalommal ad érdemi választ ezekre a kihívásokra. Olyan lehetőség ez – hangsúlyozta – amit nem szabad elvesztegetni.

A rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Molnár Károly megerősítette: a kormány szeptemberben elfogadta az Intézet felállásához szükséges intézkedés-csomagot, illetve gondoskodott az intézet kapcsán tett magyar vállalások (az ETI-nek otthont adó épület 20 éves bérleti díja, illetve az Intézet 20 alkalmazottjának 5 éves bére) anyagi fedezetéről is. Ján Figel, az Európa Bizottság tagja ugyancsak a sajtótájékoztatón mondta el: az ETI megalakulása egy fordulópont a Lisszaboni Szerződésben tett vállalások teljesítményében. Alapvető szerepe lehet abban, hogy a kutatóhelyeken létrejött tudás a piacra kerülhessen, és ezzel a kutatás valóban az innováció motorjává válhasson. Ráadásul az intézmény létrehozása tökéletesen illeszkedik az EU szervezetébe is – hangsúlyozta Ján Figel.

A ETI igazgatótanácsa első ülését délután két órai kezdettel tartotta; első elnökét is ekkor választotta meg. A testület új elnöke, Martin Schuurmans az ülés után tartott door-step sajtótájékoztatón elmondta: éppen itt az ideje, hogy az európai kutatás új lendületet kapjon, és a világ élvonalába kerüljön.

Martin Schuurmans több évtizedes akadémiai és ipari kutatási, kutatásmendzsmenti tapasztatai közül a Philipsnél végzett alapkutatási tevékenységét emelte ki, ahol elsősorban szupravezetőkkel, félvezetőkkel foglalkozott; megfogalmazása szerint mindig azzal, ami a legnagyobb újdonság volt. Elnökként ő vezeti majd az Igazgatótanács üléseit, ő határozza meg az ülések napirendjét, illetve az ő hatásköre lesz a hozott döntések végrehajtásának felügyelete is. Saját vezetési stílusáról elmondta: elsődleges feladatának mindig azt tartotta, hogy biztosítsa: a szükséges döntések végül is megszülessenek. „Figyelni, gondosan megtárgyalni, majd dönteni” – röviden így foglalta össze vezetői filozófiáját.

További információ:
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Elnöki Tikárság
Cím: 1117 Bp., Neumann János u. 1/c.
Tel.: (06 1) 484 2893
Fax: (06 1) 318 4130
E-mail: kommunikacio@nkth.gov.hu

Utolsó módosítás: 2017. december 04.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?