A rendezvény kiemelt célja, hogy az élelmiszer-feldolgozás, az infokommunikációs technológiák (IKT), valamint a fejlett gyártás és automatizálás üzleti, kutatás-fejlesztési és kormányzati szereplői között olyan, a különböző szakterületek tudását egyesítő együttműködések, közös projektek jöjjenek létre, amelyek segítik a közép-európai régión belüli ipari fejlesztéseket és a résztvevők bekapcsolódását a már kialakult európai hálózatokba.
Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese az esemény nyitóelőadásában kiemelte: „Az élelmiszer-technológia területén az új megoldások kifejlesztése az ipari és kutatóhelyi együttműködésekre építve lehet eredményes. Az agrár-élelmiszer témájú projektek támogatása kiemelt célunk, hiszen az S3 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában rögzített hat ágazati prioritás közül kettő (Egészséges és helyi élelmiszerek, illetve Agrár-innováció) is kötődik ehhez a területhez. Hazai és uniós forrásokból 2010 óta közel 40 milliárd forint gazdaságfejlesztési és innovációs támogatás jutott erre a területre.”
Az NKFI Hivatal elnökhelyettese hozzátette: a hazai vállalkozások és kutatóhelyek nemzetközi kapcsolatainak erősítésére is nagy szükség van. Az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntartható mezőgazdasághoz kapcsolódó területeken a hazai kutatóhelyek és vállalkozások 143 pályázat keretében eddig mintegy 22 millió euró (azaz több mint 7 milliárd forint) támogatást nyertek el az Európai Unió Horizont 2020 keretprogramjának pályázatain, többnyire nemzetközi konzorciumokhoz csatlakozva. Ezzel a teljesítménnyel az agrár-élelmiszer terület magyar szempontból az egyik legeredményesebb a keretprogram pályázatain. A 2021-től induló Horizont Európa keretprogram még hangsúlyosabban támogatja majd a különböző szektorok – így például az élelmiszeripar és az IKT – együttműködéseit, így a mai rendezvény is fontos lépés az ilyen típusú gondolkodásmód terjesztésében és a programra való hazai felkészülésben.
Sebők András élelmiszeripari innovációs szakértő, a rendezvény szakmai vezetője elmondta: „A különböző iparágakban felhalmozott tudás együttes alkalmazásával, valamint az Ipar 4.0 és a digitalizáció területéről származó megoldások beépítésével jelentősen javíthatók az élelmiszer-feldolgozás technológiái, valamint az élelmiszer-feldolgozási folyamatok hatékonysága, rugalmassága, fenntarthatósága is. Mindez magasabb színvonalú élelmiszerbiztonságot, egyenletesebb élelmiszerminőséget és szélesebb élelmiszerválasztékot eredményez, széles körben elérhető információt biztosítva a fogyasztó számára az élelmiszer eredetéről és előállításáról. Az új megoldások alkalmazása az energia, a víz, a nyersanyagok és csomagolóanyagok hatékonyabb felhasználásához is hozzájárul, így csökkentve a környezeti terhelést.” A kétnapos rendezvény során az előadások és az azokat követő tematikus csoportmegbeszélések fórumot biztosítottak a 14 országból érkező 105 hazai és nemzetközi szakembernek arra, hogy tájékozódjanak és megvitassák az élelmiszer-feldolgozás során alkalmazható új megoldásokat, fejlesztési irányokat, stratégiákat, oktatási programokat. Ez azt is lehetővé teszi, hogy nemzetközi párbeszéd és szakterületek közötti kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködések alakuljanak ki az élelmiszer-feldolgozás, az IKT, a fejlett gyártás és az Ipar 4.0 szereplői között.
Budapest, 2019. szeptember 19.
