„Az EU elnökség nemcsak kihívás, de lehetőség is Magyarország számára.” – hangsúlyozta Kolber István. Az elfogadásra váró Lisszaboni Szerződés értelmében, a jövőben egyszerre három ország látja majd el az Európai Unió elnökségével kapcsolatos munkákat 18 hónapon keresztül, hazánk 2011 januárjától tölt majd 6 hónapot az elnöki poszton Spanyolország és Belgium után. Magyarországnak elnöksége félévében az Unió tagállamainak egészét kell képviselni, illetve a közös érdekeket figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkeznünk saját érdekeinkről sem.

Európa számára egyre kiemelkedőbb jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés. Napjainkban az európai országoknak újabb, és újabb globális kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyen a gazdasági-és energiaválság, az elöregedő társadalom, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Mindezekre az innováció, a kutatás-fejlesztés adhat hathatós választ. Az állami kutatás-fejlesztés erősödése mellett elengedhetetlen a magán szektor innovációs tevékenységének növekedése is. Ehhez azonban az Európai Unió segítségére is szükség van: vissza nem térítendő támogatások, illetve hiteleken formájában. A kohéziós és strukturális alapok 25%-a is erre irányul, hiszen a tudásalapú gazdaság megteremtését célozza.

Európának, s benne Magyarországnak szüksége van versenyképessége növelésére, valamint arra, hogy megerősítse pozícióját más tudományos technológiai nagyhatalmakkal szemben. Hiszen ha bármely ország lemond a kutatás-fejlesztésről, az egyben azt is jelenti, hogy lemond gazdaságának növekedéséről. Éppen ezért a Lisszaboni Stratégia egyik prioritása az innováció.  A spanyol-belga-magyar trió elnökségének másfél éve alatt aktuális lesz az úgynevezett post-lisszabon tervvel - a Lisszaboni Stratégia folytatásával – kapcsolatos célkitűzések meghatározása is.

Erre az időszakra esik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) gyakorlati működésének kezdete magyarországi központtal, így hazánk számára nemcsak elnökségként, hanem befogadó államként is prioritást élvez a központ. Emellett pedig 2011 júniusáig kell majd elkészülni az intézmény működésével kapcsolatos első értékelésnek, valamint az EIT Stratégiai Innovációs Menetrendjének is.

2008-ban indult el az ún. ljubljanai folyamat, amelynek keretében elfogadták az Európai Kutatási Térség 2020-as jövőképét. Ennek legfontosabb célkitűzése az „5. szabadság”, a tudás szabad áramlásának érvényesülése. Tehát a „trió”-nak abban is nagy szerepe lesz, hogy előkészítse az egységes európai belső piacot a kutatók számára, ahol nemcsak a tudás, de a technológiák is szabadon áramolhatnak.

Operatív szinten már megkezdődtek a tárgyalások a trió tagjai között. A három ország közös elnökségi programja ebben az évben készül el, amelyet várhatóan 2009 decemberében hagy majd jóvá az Európai Tanács.

2009. január 30.

Miniszterelnöki Hivatal
Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala
Kommunikáció