Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a napokban hirdetett eredményt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kezelt KKV Start pályázati program harmadik körében, miszerint 170 vállalkozás nyert el közel hárommilliárd forint innovációs forrást. A felhíváson így három körben összesen 470 innovatív ötlet támogatásáról döntöttek, több mint 8 milliárd forint értékben. Mik a tapasztalatok, hogyan vált be a kkv-kat célzó új pályázati konstrukció?

Dr. Birkner Zoltán

Fotó: Stiller Ákos

Elértük azt, amit szerettünk volna. Az volt a célunk, hogy a magyar innovációs pályázati rendszerben legyen egy olyan új elem, ami a kkv kategória első „k”-ját, a kisvállalkozásokat szólítja meg. Ez a pályázat fontos üzenet volt számukra, és nagy előrelépés, hogy csaknem félezer ilyen kisvállalkozásnak segíthetünk belépni az innovációs térbe. Eddig ugyanis azt láttuk, hogy ezen a területen főként az 50-200 fő közötti közép- és nagyvállalatok teljesítettek jól: az elmúlt időszakban már behatóan megismerték a kutatás-fejlesztés hazai intézményrendszerét, a pályázati konstrukciókat, és kialakultak a kapcsolataik más vállalatokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Az volt a fő kérdés, hogy hogyan tudunk kedvet csinálni az innovációhoz a közepesnél kisebb cégek esetében, hiszen jól tudtuk, hogy a legtöbb vállalkozás ebbe a kategóriába tartozik. A KKV Start Innováció névre hallgató pályázatot kifejezetten arra találtuk ki, hogy ne legyen duális az innovációs rendszerünk, hogy ne csak a nagyvállalatok értsék ezt a világot. Olyan vállalkozásokat akartunk megszólítani, akik még soha nem találkoztak KFI pályázatokkal.

Hogyan sikerült elérni ezt a célt?

A pályázat kialakításánál az egyik fontos szempont a cégméret volt, a másik pedig az, hogy olyan vállalkozásokat érjünk el, amelyek stabilan jelen vannak a piacon. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 5-15 évben már bizonyították, hogy életképesek, a maguk módján még jól is működnek, de innovációval és kutatás-fejlesztéssel tudatosan még soha nem foglalkoztak, és nem vettek részt ilyen pályázatokon. A kedvcsinálás logikája, hogy a pályázás minél egyszerűbb legyen. Először a minél több ötlet feltárása volt a cél, ezért nem kellett mindjárt az elején részletesen kidolgozott pályázatot letenni az asztalra. Olyan ötleteket vártunk, amely révén a vállalkozás versenyképesebb, eredményesebb, innovatívabb működést érhet el. Elsőként tehát az volt a feladat, hogy a pályázó gondolja végig a saját folyamatait, és pár oldalban foglalja össze, mi kell ahhoz, hogy szintet lépjen. Megítélésem szerint ezzel nem csak a nyertesek jártak jól: azoknál a cégeknél is megindult az innovációról a tudatos gondolkodás, akik most nem jutottak támogatáshoz. Összességében azonban a nyertesek voltak többen, és ebből a szempontból is nagyon szerencsés ez a konstrukció. Mintegy 800-an pályáztak, és közel 500-an nyertek, azaz a sikerarány kiemelkedő volt. Az volt az elképzelés, hogy a pályázók száma megközelítse az ezret. Ez nagyon magas szám, az általunk kiírt mintegy 30 konstrukcióra összesen szoktak ennyien pályázni egy év alatt. Így tehát ezzel az egyetlen kiírással most megdupláztuk a pályázói kört.

Hogyan tovább? Várható újabb kiírás?

A mostani pályázat három körében beadott ötletek értékelése nagyon biztató volt. Látszik, hogy sok jó kisvállalkozói ötlet van ma Magyarországon, amit érdemes továbbfejleszteni. Mivel a konstrukció indulása, az első év tapasztalatai kedvezők, arra készülünk, hogy a következő periódusban a 8 milliárd forintos pályázati keretet 12 milliárdra megemeljük a GINOP Pluszban, de ha ennél is nagyobb lesz a pályázói igény, akkor további forrást fogunk fordítani erre a célra. Arra készülünk, hogy ezt az összeget akár meg is duplázhatjuk a következő 1-2 évben, ami akár ezer innovatív ötlet megvalósulását jelentheti a kisvállalkozások esetében. A KKV Start konstrukció nem csak a piacon sikeres, de a logikája és a benne rejlő lehetőségek miatt nekem nagyon közel áll a szívemhez. A másik kedvencem a közel 5 milliárd forintos keretösszegű Kooperatív Doktori Program, amely a kutatói utánpótlást a tudás gyakorlati hasznosítása felé tereli. Ez a két konstrukció teljesen új elem a pályázati palettán, és már az első évben átütő sikerük volt. Az első tömegesen fogja generálni az innovációs pályázatokat, a második pedig megváltoztatja az alapkutatásokhoz való viszonyulást, mert ott is előtérbe kerülnek a társadalmi, gazdasági célok és a vállalati együttműködés.

A KKV Start tehát a GINOP-ban folytatódik?

Részben a GINOP Pluszból, részben továbbra is a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) hazai forrásaiból kerül finanszírozásra. Az újabb KKV Start összegét tekintve egy kibővített konstrukció lesz, amely kapcsán a források területi elhatárolással lesznek biztosítva.

Akik az első felhívásra nem jelentkeztek, mikor juthatnak újra lehetőséghez?

A KKV Start újabb felhívását 2021 harmadik negyedévében tervezzük meghirdetni. Mindenkit biztatok arra, hogy kezdjen el gondolkodni az ötletén, és írja is le, hogy a folyamatait átnézve milyen kisebb kutatás-fejlesztés, innováció, termék- vagy szolgáltatásfejlesztés tudná fokozni a versenyképességét. Azt kell átgondolni és leírni néhány oldalon, hogy mi a kitűzött céljuk, hogyan kívánják elérni azt, és megvalósulás esetén milyen eredmény várható. Ha ezt a hármat fel tudja vázolni egy vállalkozás, akkor beszállt egy közös hajóba, amit KFI-nek hívnak.

Milyen pályázatok várhatók még az előttünk álló hónapok során?

Sok pályázat várható, így például jön majd a Piacvezérelt KFI újabb felhívása, de előtte még közzé tesszük az előző felhívás eredményhirdetését. Egy teljesen új pályázati konstrukció keretében prototípusok piacra viteléhez lehet majd támogatást kapni, ez a KKV Starthoz hasonló újításunk lesz. Ha valaki az elmúlt években már kidolgozta egy új termék vagy szolgáltatás prototípusát, de a piacra kerülésig nem jutott el, most lehetőséget kaphat erre is. Ha ez a konstrukció is olyan sikeres lesz, mint a KKV Start, akkor ezt is fel fogjuk skálázni, és egy jóval nagyobb keretösszeggel indítjuk újra a következő években. A cél ezzel a pályázattal is az, hogy minél több valódi magyar termék és szolgáltatás jelenjen meg a hazai és a nemzetközi piacon. Szintén a harmadik negyedévben jön az egyetemek kutatásait finanszírozó Tématerületi Kiválósági Program idei meghirdetése, valamint az Alkalmazott Kutatói Hálózat Fejlesztése című programunk is. Utóbbi arról szól, hogy az egyetemi tudásközpontok és a piaci felhasználók közötti térben megerősödjön az alkalmazott kutatói hálózat, ami alkalmas arra, hogy a piaci igényeket gyorsan felmérve egyfajta kapocsként, összekötőként belépjen a térbe. Ez is egy új kezdeményezés, ami a későbbiekben tovább fejleszthető.

Az alapkutatások területén hamarosan el fog indulni a Mecenatúra és a Nemzetközi Láthatóság Program is. Ezek a pályázatok részben arról szólnak, hogy a hazai kutatói kiválóság megmutatkozzon, nemzetközi kapcsolatokat építsen, az elért eredmények pedig láthatóvá váljanak a világban. A járványhelyzet enyhülésével újra támogatható a tapasztalatcserét segítő utazás, valamint annak a lehetősége, hogy magyar kutatók és kutatócsoportok rangos nemzetközi folyóiratokban tudjanak publikálni. A negyedik negyedévben természetesen a hagyományos OTKA és Élvonal pályázatokat is meghirdetjük.

Ez a pályázati dömping összegszerűen mit jelent?

Palkovics miniszter úr kezdeményezésére a Magyar Kormány 182 milliárd forintos keretösszeggel fogadta el idénre az NKFI Alap programstratégiáját, ami azt jelenti, hogy sosem állt még ekkora forrás rendelkezésre a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatására. Ebben vannak 2-3 éves programok, illetve a Tématerületi Kiválósági Programnak ötéves a keretrendszere. Nagy változás, hogy a programban ettől az évtől az eddigiek mellett megjelenik egy dedikáltan nemzetvédelemi és nemzetbiztonsági, valamint egy egészségtudományi kutatásokat támogató alprogram is. Ezek olyan pályázati konstrukciókat jelentenek, amelyek ötéves tartós finanszírozást biztosítanak az említett területekhez.

A járvány tapasztalataira tekintettel a Hivatal hogyan erősíti az egészségügyi terület kutatásait?

Két nagy kezdeményezés indult a pandémia alatt: az egyik a 3 milliárdos COVID Alap, amit tavaly márciusban azonnal megnyitottunk, hogy a járvány elleni megoldások szülessenek. Ennek keretében 27 projekt indult el, azt célozva, hogy minél több egészségügyi területen legyünk önellátók: legyenek hazai gyártású védekezési eszközeink, lélegeztetőgépeink, gyógyszerek a koronavírus okozta tünetek enyhítésére. Ennek a programnak lett a folytatása a 7 milliárdos „Befektetés a jövőbe” Alap, amelyből 11 projekt jutott támogatáshoz, amik részben szintén ezeket a képességeket fejlesztik. A harmadik lépcsőfok, ami ezt a célterületet támogatta, és ami nagyon sikeres: a kiemelkedő növekedési potenciállal bíró innovációknak szóló Gyorsítósáv pályázat. Erre nagyon sok biotechnológiai és orvosi pályázat érkezett, ami szintén becsatornázható a járvány elleni küzdelembe. A negyedik lépcsőfok pedig a TKP, amelyen belül egy 25 milliárd forintos pályázati ablak nyílt meg öt évre az egészségügyi kutatások további erősítésére. Ha ezeket összeadjuk, 35-36 milliárd forintnyi ilyen típusú pályázati konstrukció nyílt meg az elmúlt évben.

A következő fél évben milyen eredményhirdetések jönnek a már lezárult pályázatokban?

A harmadik negyedévben várható többek között a Piacvezérelt KFI 2020 őszi fordulójának, a Gyorsítósáv 2020-nak, az Új Nemzeti Kiválóság Programnak (ÚNKP) és az OTKA pályázatoknak az eredményhirdetése. Várható emellett a nemzetközi pályázatok eredményhirdetése is. A negyedik negyedévben a Kooperatív Doktori Programban (KDP) fogunk eredményt hirdetni, mindez tehát azt is jelenti, hogy a KKV Start következő hetekben megjelenő újabb felhívásának értékelése átcsúszik a 2022-es év elejére.

Mit tart ön az elmúlt pályázati ciklus legfontosabb eredményének?

A legfontosabb eredmény, hogy mindenki számára kinyílt az innovációs tér, a legkisebbektől a legnagyobbakig minden szereplő lehetőséghez jutott a pályázatokon. Ez igaz a kutatások és az egyetemi-vállalati innováció szempontjából is. A startupoktól, ötletvállalkozóktól a nagyvállalatokig, a 16 éves fiataltól a szenior kutatóig mindenki labdába rúghatott. Ezt a számok is igazolják: 2-2,5-ször annyi pályázóval foglalkozunk, mint néhány évvel ezelőtt.

De igaz mindez a nemzetközi lehetőségekre is. Most indul a Horizont Európa, az EU következő hét évre szóló kutatási és innovációs keretprogramja, amely korábban soha nem látott, 95,5 milliárd eurós költségvetésből indít új kiírásokat. Az előző ciklusban a Horizont 2020 forrásaiból 0,6 százalékkal részesedtek a magyar pályázók, ami azt jelenti, hogy évente 15-16 milliárd forintnyi uniós támogatást tudtunk hazahozni. Markánsan növelni kell a közvetlenül pályázható brüsszeli forrásokból elnyert támogatásokat. Mi ezt minden eszközzel – többek közt a program aktív promóciójával, ingyenes pályázati tanácsadással, konzultációkkal, pályázatíró tréningekkel, az innovatív cégeket támogató mentorprogrammal, a pályázatok előértékelésével, valamint hazai forrásból meghirdetett rásegítő pályázatokkal – segítjük.

Milyen lépéseket tettek eddig azért, hogy ez a nagyszabású cél elérhető legyen?

Ennek érdekében számos lépést tettünk már az elmúlt években: nemzeti laboratóriumokat, science parkokat hoztunk és hozunk létre, Területi Innovációs Platformokat szerveztünk és utóbbiak kapcsán már most látszik, hogy sok száz együttműködés generálódott az egyetemi és a vállalati szféra között. Elindult az a fajta lendület, ami ezt a folyamatot tartóssá és aktívvá teszi. Azzal, hogy létrehoztuk a TIP-ek rendszerét, létrejöttek logikusan, helyi szinten azok a tudáscsomópontok, együttműködési pontok, ahol ezek a felek tudnak találkozni, kommunikálnak egymással, végigbeszélik, hogy milyen területen működjenek együtt. Mi pedig forrásokat nyitunk konstrukciókon keresztül ennek az együttműködésnek.

Ezek szerint mindenkinek érdemes KFI-ben gondolkodni?

A válaszom egyértelműen igen, sőt, meggyőződésem, hogy ennek az évtizednek azok lesznek a nyertesei, akik megtalálják a helyüket az újjáalakult és kibővült hazai kutatás-fejlesztés és innovációs térben.

Forrás: portfolio.hu