A folytatásról és a megújításról alkotott magyar álláspontot ismertető rendezvényen a K+F területért felelős szlovén, lengyel és cseh miniszterhelyettesek is részt vettek és kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a régió országainak álláspontját a következő keretprogramról.

• Magyar álláspont a kilencedik uniós kutatási és innovációs keretprogramról PDF (260 KB)
  
• Pálinkás József előadása a magyar álláspontról PDF (946 KB)
  

Az Európai Unió jelenlegi kutatási és innovációs keretprogramjával, a Horizont 2020-szal kapcsolatos hazai koordináció szakpolitikai felelőseként az NKFI Hivatal szakértői csoport bevonásával összegezte  az eddigi magyar részvétel általános tapasztalatait, eredményeit, javaslatot tett a magyar szempontból kiemelten fontos jövőbeli stratégiai irányok meghatározására.

Pálinkás József brüsszeli előadásában kiemelte: „A mai magyar közfinanszírozású KFI versenypályázati rendszerrel a 2020 utáni időkre is készülünk. Fontos, hogy a most meghozott támogatói döntésekkel a magyar pályázók nemzetközi versenyképességét erősítsük, ösztönözzük a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködéseket, hogy 2020 után az uniós és globális versenyben egyaránt eredményesen pályázhassanak kutatóink, fejlesztőink és innovatív vállalkozásaink.”

A Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletén rendezett eseményen részt vett Aleksander Bobko, Lengyelország tudományért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Tomaz Boh, Szlovénia oktatásért és tudományért felelős államtitkára, valamint Václav Velčovský, Csehország oktatásért felelős miniszterhelyettese.

A Brüsszelben ismertetett dokumentum szerint a nemzeti és uniós források összehangolt, egymást kiegészítő, értékteremtő felhasználásával tehető hatékonnyá a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer mind az Unió egészében, mind tagállami szinten. Az NKFI Hivatal kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázati felhívásai megalapozzák a nemzetközi szintre való kilépést, az uniós kutatási és innovációs keretprogramokban való eredményes megmérettetést.

A magyar álláspont szerint a piacteremtő, áttörést hozó innováció támogatása mellett a fokozatos fejlesztés révén megvalósuló innováció támogatására is nagy szükség van a keretprogramban. A kis- és középvállalkozások önálló fejlesztéseinek ösztönzése mellett a hazai álláspont kiemeli a kutatás-fejlesztési és innovációs források együttműködést ösztönző szerepét. A támogatási programok az ipari szereplők és a kutatóhelyek közötti együttműködés mellett a makroregionális együttműködési programok erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak. Magyarországon az ipari és kutatóhelyi együttműködések mintegy 200 milliárd forint keretösszegű támogatást nyertek el 2015 óta, ezzel megalapozva a 2020 utáni sikeres hazai részvételt az uniós keretprogram felhívásaiban. A hazai kutatásfinanszírozás a vállalati innováció ösztönzésére is számos pályázati konstrukcióban biztosít forrást. 2015 óta összességében 300 milliárd forintos keretösszegű támogatói döntés született vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs programjainak finanszírozására, üzleti ötlet kidolgozására, célzott kutatásokra, prototípus kifejlesztésére, a már elkészült termék exportcélú továbbfejlesztésére, továbbá szellemi tulajdonvédelemre, KFI szolgáltatás vásárlására, valamint startup inkubátorok létrehozására.

A magyar álláspont a finanszírozás és a forráskoordináció mellett stratégiai jelentőségű szakpolitikai témákat is érint. A kutatói bérek esetében célként jelöli meg, hogy a kutatói bérek közelítésével csökkenjen a bérfeszültség a régi és a 2004 óta csatlakozott tagállamok kutatói között, ezzel a kutatói elvándorlás mértéke is csökkenjen. A nyílt tudományra (open science) is kitér a javaslat, rámutatva, hogy a keretprogramnak az eredmények nyílt hozzáférését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia. Pálinkás József hangsúlyozta, hogy a keretprogram pályázati adminisztrációjának egyszerűsítését szükséges tovább folytatni a pályázók számára előnyösebb rugalmas támogatási formák alkalmazásával, az értékelési és szerződéskötés folyamatok további gyorsításával. Az NKFI Hivatal elnöke hozzátette, hogy a keretprogram és a sturkturális alapok támogatásainak együttes, koordinált felhasználását ösztönző szabályrendszer kialakítása szükséges.

A 2021 utáni keretprogram költségvetésének várható nagyságrendjét jelzi, hogy a most futó keretprogram teljes költségvetése mintegy 24 ezer milliárd forint, amelyből néhány hete mintegy 9000 milliárd forint keretösszegű felhívást hirdetett meg az Európai Bizottság. A hazai intézmények, vállalkozások az unió kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramjában, a Horizont 2020 programban eddig több mint 140 millió eurót, azaz 42 milliárd forintot meghaladó forrást nyertek el. A Horizont 2020 program 2017 nyarán lezajlott félidei értékeléséhez kapcsolódóan elkezdődött az EU következő kutatási és innovációs keretprogramjának előkészítése is. A tagállami álláspontok megjelentetése része a tervezési feladatoknak. A várhatóan 2018 júniusában közzéteendő FP9-javaslatcsomagot az uniós tagállamok és az Európai Parlament képviselői tárgyalják majd részleteiben, és döntenek együttesen annak végleges költségvetéséről, formájáról és tartalmáról. A tagállami álláspontok támpontot nyújtanak a tagállamok egymás közti egyeztetéseihez is, a kölcsönös érdekek azonosításához és a későbbi közös fellépéshez. A magyar álláspont kialakításában közreműködő  szakértői csoport a hazai, illetve nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikákat jól ismerő, valamint az eddigi uniós keretprogramok alakulását is figyelemmel kísérő, elismert akadémiai, egyetemi és vállalati vezetőkből, továbbá a szakpolitikai és közfeladataik körében érintett intézmények szakértőiből áll.

Budapest, 2017. november 30.