Nyitóelőadásában Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke elmondta: „A rendezvényen  feltérképezzük azokat a közös kutatási területeket, nemzeti kutatás-fejlesztési programokat,  amelyeken erős a magyar és a norvég kutatási potenciál, amelyek fejlesztésére mindkét ország hangsúlyt helyez, és amelyekben együttműködve ígéretes eredményekkel válaszolhatunk a jövő kutatási kihívásaira. Mindez megalapozza  a Norvég Alapból finanszírozandó jövőbeni kutatási programok tervezését is.”

Pálinkás József előadása letölthető itt: Towards a more intense cooperation between excellent Hungarian and norwegian Research teams PDF (1 984 KB)

Kristin Danielsen, a Norvég Kutatási Alap igazgatója előadásában hangsúlyozta: „Az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alap támogatásaival számos lehetőség nyílik meg a Norvégia és Magyarország közötti együttműködésre. Remélem, hogy a mai tanácskozás eredményeképp jó és ígéretes projekteket láthatunk a jövőben. Meggyőződésem, hogy a közös munka mindkét ország előnyére válik, és az együttműködés az európai uniós keretprogramok számos nagyobb volumenű projektjében való részvételt is elősegíti.”

Kristin Danielsen előadása letölthető itt: Why look to Norway PDF (2 687 KB)

A 2014-ben indult Horizont 2020 uniós keretprogramban eddig 89 projekt indult norvég-magyar együttműködésben. Az Európai Bizottság pályázatain nyertes norvég-magyar projektek többsége az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntartható mezőgazdasághoz, az infokommunikációs technológiákhoz, valamint a kutatási infrastruktúrák fejlesztéséhez kapcsolódik. A közös projektekben a magyar résztvevők eddig mintegy 16 millió eurót (közel 5 milliárd forintot) nyertek el. Az egyetemek közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyerte el a legtöbb forrást, őt a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem követi.

Csuzdi Szonja előadása letölthető itt: Future research collaboration funding opportunities PDF (628 KB)

„A jövő kutatási kihívásai” című rendezvényen norvég és magyar kutatóhelyek, innovatív vállalkozások mutatták be projektjeiket, cseréltek véleményt a jövőbeni kutatási irányokról az egészség, a környezet, a társadalomtudományok és a technológia területén. A részt vevő norvég és magyar kutatók tematikus szekciók keretében mutatták be egymásnak projektötleteiket, két- és többoldalú kutatási együttműködési lehetőségeket keresve, majd a konferencia másnapján kutatóintézeti látogatások keretében vitatták meg a jövőbeni lehetséges projektterveket. Az NKFI Hivatal programfelelősei az esemény során konzultációs lehetőséget is biztosítottak a résztvevőknek a konkrét pályázati lehetőségekről.

A rendezvényen előadást tartott az Oslói Egyetem képviselője a klímaváltozás és a levegőszennyezettség kulturális örökségként számon tartott épületekre gyakorolt hatásairól, az Oslói Ciklotron Laboratórium delegáltja pedig a norvég részecskegyorsító létesítményben zajló, magyar tudósok számára is nyitott kutatásokról számol be. A jelentős nemzetközi kutatási infrastruktúrák, mint a Szegeden működő ELI lézeres kutatóközpont, vagy a norvég központú Európai Társadalomtudományi Adatarchívumok Konzorciuma (Consortium of European Social Science Data Archives, CESSDA) és az Európai Szén-dioxid-leválasztó és Tároló Laboratórium (European Carbon Dioxide Capture and Storage Laboratory, ECCSEL) is együttműködési lehetőséget jelentenek a két ország kutatóinak. A rendezvény résztvevői részletes tájékoztatást kaptak az EU Horizont 2020 innovációs keretprogramjához kapcsolódó tematikus kutatási és innovációs programokról is.

Fülöp Zsolt előadása letölthető itt: Az ELI lézeres kutatóközpont bemutatása PDF (3 062 KB)

Budapest, 2018. február 15.

Az M5 televízió beszámolója a konferenciáról, interjú Nils Christian Stenseth professzorral