Nyomtatott sajtó

A változó körülményekhez igazodó növényfajták nemesítésén dolgoznak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére adott 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Alapja. A cél olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére adott 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Alapja. A cél olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, viszsza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, viszsza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma.

Környezetbarát technológiát dolgozott ki a veszprémi Pannon Egyetem és az indiai Energy and Resources Institute a Magyar– Indiai Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat keretében. Az eljárás hozzájárulhat a természetes vizek jó állapotának megőrzéséhez.

Környezetbarát technológiát dolgozott ki a veszprémi Pannon Egyetem és az indiai Energy and Resources Institute a Magyar-Indiai Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat keretében.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kiemelt tudományos célja a székelyföldi Csomád vulkán természetének jobb megismerése. Bár a tűzhányó legutolsó kitörései 30 ezer évvel ezelőtt voltak, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a térség legfiatalabb tűzhányója közel sem inaktív. A kutatócsoport három új tudományos közleménye segíti a Csomád és általában is a hoszszan szunnyadó vulkánok működésének jobb megértését.

Három projektre 452,8 millió forint támogatást nyert a Szent István Egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tématerületi kiválósági programjában.

Számos olyan feladat van a civil biztonság területén, ami az agráriumhoz tartozik, vagyis kapcsolódik az élelmiszerekhez, a környezethez és a vízhez – erről Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora beszélt abból az alkalomból, hogy az intézmény több mint 452 millió forint kutatási támogatást nyert el. Az összeget állami költségvetési forrásból biztosítja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Tématerületi kiválósági program keretében. Palkovics László elmondta, hogy három nagyobb kutatási terület jutott forráshoz az egyetemen, ezek közös pontja a civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú ökológiai rendszerekben, kiemelten a drón- és szenzortechnika fejlesztésével.

Három szakterületen négy kutatási projekt indul a Szegedi Tudományegyetemen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal programjának 1,7 milliárd forintos támogatásával – közölte Kónya Zoltán, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.

Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei. Strukturális, valamint felépítő funkciójuk mellett részt vesznek a különböző anyagok sejten belüli és kívüli szállításában, energiatárolásban és -képzésben. Az ún. neutrális lipidek glicerinből és zsírsav molekulákból állnak és tulajdonságaikat az határozza meg, hogy egy glicerin molekulához hány, és milyen jellegű zsírsav kapcsolódik.

Szegeden Petar Lambrev, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet Fotoszintetikus Membrán Csoportjának tudományos főmunkatársa vezetésével számos fotobiológiai – a fény és az élő szervezet anyagainak kapcsolatával foglalkozó – kísérletet hajtanak majd végre az ELI-ALPS lézerközponttal együttműködve. A részletekről Petar Lambrevet kérdeztük.

Kutatási projekt keretében fejlesztenek intelligens ivóvíz-klórozó rendszert