Ön itt áll: A HivatalrólA HivatalrólKiadványok, publikációkJogelőd szervezetek kiadványaiHivatali kiadványok
Tudományos és innovációs kommunikáció Magyarországon
Tudományos és innovációs kommunikáció Magyarországon
2006. november 10.
Módosítás: 2018. május 15.
Olvasási idő: 9 perc
Ma már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a fejlett társadalmak mindennapi életének része a tudomány és az innováció. A tudományos ismeretek gyors növekedése miatt az emberek egyre nehezebben tudják befogadni az új eredményeket, és beépíteni azokat mindennapi életünkbe. Másrészről az állami támogatásokat igénybe vevő szervezeteknek számot kell adnia arról, jól gazdálkodott-e az adófizetők pénzéből, és a tudósok munkája valóban hasznára válik-e a társadalomnak. A társadalom, a tudományos világ és a vállalatok közötti kommunikáció tehát mindegyik szereplő számára létfontosságú, annak színvonala visszahat a társadalom fejlődésére és jólétére.

Magyarországon több szervezet is foglalkozik a kutatás-fejlesztési eredmények és az innováció társadalmi szintű megismertetésével.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenységét elsősorban a hazai kutatás fejlesztés eredményeinek hasznosulása, a vállalatok innovációs képességének megerősödése érdekében végzi. Támogatási politikájának célja a magyar gazdaság versenyképességének innováción alapuló növelése. Ennek érdekében aktív szerepet vállal a tudományos eredmények széleskörű kommunikációjában, és a kommunikáció ösztönzésében. Rendezvényeivel, kiadványaival, konferenciák szervezésével közvetlen kapcsolatot teremt a K+F iránt érdeklődőkkel, elősegíti a köztük kialakuló kapcsolatokat, míg programjaival hozzájárul a tudományos eredmények létrejöttéhez és annak kommunikációjához.

Ebben a hónapban zajlik az immár hagyományos Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat. Az esemény keretében a Hivatal és Tudományos Újságírók Klubja Tudomány és Kommunikáció címmel tart konferenciát, a hiteles és rendszeres tájékoztatás ösztönzésének eszközeiről, valamint a tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció gazdasági és társadalmi eredményeiről november 28-án.

A Hivatal programjai közül példaként említhető az Apponyi Albert pályázat, mely támogatást nyújt a technológiai innováció és a kutatás-fejlesztés társadalmi megismertetéséhez. A program ösztönözni kívánja az innovációs tevékenységgel, beleértve a kutatás-fejlesztéssel, közvetlenül összefüggő konferenciák szervezését, szakkiállítások rendezését, média- és szakmai kiadványok készítését, és szakmai díjakat.

A Magyar Tudományos Akadémia tekintélyes múltra visszatekintő, a ma működő legnagyobb tudományos köztestület. Fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Az Akadémia szintén számos módon terjeszti a tudományos eredményeket, több neves rendezvényt szervez és díjat ad át.

Rendezvények:

World Science Forum: A Tudomány Világfóruma az UNESCO, az ICSU és az EU partneri támogatásával jött létre. Az első világfórumot 2003-ban tartották Budapesten, akkor a társadalom és a tudomány viszonya állt a középpontban. 2005-ben a rendezvény témája a tudás, etika és felelősség volt.

A Magyar Tudomány Ünnepe: November 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánították. Ez alkalomból november hónapban sokrétű rendezvénysorozat zajlik az egész országban.

Az MTA több tudományos díjat is odaítél a magyar tudományos élet kiemelkedő személyiségeinek, melyek közül a legfontosabbak a Pro Scientia Hungarica Érem és a Tudomány a Társadalomért díjak.

2002. szeptember 16-án indult útjára a hazai tudományos ismeretterjesztés talán legmerészebb vállalkozása a Mindentudás Egyeteme. A Magyar Tudományos Akadémia szakmai együttműködésével, a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Online támogatásával, heti rendszerességgel a magyar tudomány legjobb képviselői tartanak előadásokat a legkülönbözőbb tudásterületek legégetőbb közérdekű kérdéseiről és vitatják meg ezeket a hallgatósággal. Az előadássorozatot élőben, televízión keresztül, Interneten, sőt rádión is követhetik az érdeklődők. Ez a programsorozat azért is kiemelkedő, mert a társadalom legszélesebb rétegeihez juttatja el a tudományos ismereteket.

A Magyar Innovációs Szövetség egy szakmai és munkaadói érdekvédelmi szervezet, mely tevékenységének középpontjában az innováció gazdaságélénkítő szerepe áll. A Szövetség a szellemi termékek elterjesztését több szolgáltatással is támogatja. Működteti az Innovációs Ügynökséget, mely segít a találmányok bejelentésében, hasznosításában, üzleti partnerközvetítésben, társas vállalkozások létrehozásában, kockázati tőke, üzleti angyalok bevonásában, üzleti, marketing, pénzügyi, technológiai és jogi tanácsadásban. Továbbá segíti megszervezni a szakmai konferenciákat, kerekasztal beszélgetéseket, kiállításokat, és a tanulmányutakon való részvételeket is. Ezen kívül, a kéthetente megjelenő hírlevelében tájékoztatja a tagvállalatokat az kutatás-fejlesztéssel, innovációval kapcsolatos eseményekről, újdonságokról.

Fontos pályázata a Magyar Innovációs Nagydíj. Az évente egyszer kiadott Nagydíjat az a Magyarországon bejegyzett társaság kapja, amely a díjátadást megelőző évben nagy jelentőségű innovációt valósított meg, és ennek révén kiemelkedő hasznot ért el.

Országos Ifjúsági tudományos és innovációs verseny: Az Európai Unió 1988-ban döntött arról, hogy hivatalosan átveszi a Philips által 1968 óta lebonyolított európai ifjúsági tudományos verseny megszervezését. Az EU Fiatal Tudósok Versenyének célja, hogy a fiatalok figyelmét a tudomány, a technológia és a kutatás-fejlesztés területére irányítsák.

A Magyar Szabadalmi Hivatal, mely a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, szerteágazó szolgáltatásokkal könnyíti meg az eligazodást a kutatók, feltalálók számára. Adatbázisai, országos szellemitulajdon-védelmi hálózata, szakkönyvtára és pályázatai mind a szellemi tulajdon létrejöttének ösztönzésére és annak megőrzésére irányulnak. Ezen kívül, jelentős rendezvények szervezésében is közreműködnek, mint az Országos Ifjúsági tudományos és innovációs verseny és díjakat is adományoznak, például a Magyar Formatervezési Díjat.

Magyar Formatervezési Díj: 2003-ban az Ipari Formatervezési Nívódíj helyébe a Magyar Formatervezési Díj lépett. A pályázat célja a magyar formatervezés kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása és népszerűsítése, a hazai termékek nemzetközi versenyképességének javítása a formatervezés eszközeivel, és a hazai formatervezés kiemelkedő alkotóinak elismerése

A Jövő Háza Központ Magyarország jelentős kulturális és technológiai értékeit bemutató kulturális központja. A Jövő Háza kiállításainak keretén kerülnek bemutatásra a világújdonságnak számító technológiák, melyek az emberek életének szerves részét befolyásolják, alakítják át. A Jövő Háza magában foglalja a Csodák Palotáját, mely beteljesíti Öveges József álmát, hogy a tudományos eredményeket játékos formában kézzelfogható módon ismerhessék meg az emberek. A központ otthont ad többek között a Kutatók Éjszakája és a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényeinek, és több tudományos, ismeretterjesztő kiállításnak is.

A Kutatók Éjszakája az a sikeres európai szintű kezdeményezés mely minden év szeptember 28-án, egész napos tudományos-szórakoztató jellegű eseménysorozattal járul hozzá a kutatás és a tudomány népszerűsítéséhez, a kutatói életpálya vonzóbbá tételéhez.

Egyéb kiemelkedő tudományos díjak, versenyek:

Bolyai-díj: A világhírű magyar matematikusról, Bolyai Jánosról elnevezett, 1998-ban létrehozott, s elsőként 2000-ben átadott díj nem kötődik meghatározott tudományterülethez. Az elismerés olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személynek adományozható kétévente, aki nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt ér el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A Bolyai-díj nyerteséről döntő független bizottság elnöke a mindenkori köztársasági elnök, tagjai a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségei.

A díjalapítók, a gazdasági élet meghatározó magánszemélyei, vallják: „a XXI. század küszöbén a tudomány és tudósok nélkül nincs gazdaságilag, társadalmilag versenyképes Magyarország. Az alapítvány létrehozóinak meggyőződése, hogy értékrendjükben, társadalmi elismertségben méltó helyére kell emelnünk a tudást, a tudományt és a tudóst."

Gábor Dénes díj: A díj a holográfia felfedezőjéről, a Római-klub alapítójáról, századunk egyik legnagyobb humanista gondolkodójáról, az 1971-ben Nobel-díjjal kitüntetett tudósról kapta nevét, aki mérnökként, a gyakorlattól soha el nem szakadva jutott a tudomány olyan régióiba, mely elismerendő és követendő példát állít valamennyi, műszaki területen dolgozó szakember számára. A díj a kimagasló szellemi alkotásokat létrehozó és az új ismereteket a gyakorlatba átültető szakemberek fokozott erkölcsi megbecsülését hivatott elősegíteni.

Rátz Tanár Úr Életműdíj: A díj Rácz Lászlóról, 20. század fordulójának egyik kiváló pedagógiai érzékű és nagy tudományos felkészültségű tanár egyéniségéről kapta nevét. A tanári hivatást mindennél fontosabbnak tartotta. A tehetséges diákokkal külön is foglalkozott. Az ő tanítványa volt többek között a zseniális matematikus, Neumann János, és Wigner Jenő is, akiből Nobel-díjas fizikus lett. A díjat a Graphisoft R&D Rt., az Ericsson Magyarország Kft., valamint a Richter Gedeon Rt. által létrehozott ,,Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért'' kuratóriuma évente ítéli oda. A kitüntetettek olyan középiskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez kapcsolódó matematika-, fizika- és kémiaoktatásban kimagasló szerepet töltenek be. Idén, október 31-én, hatodik alkalommal adták át a díjakat.

A sikeres innovációhoz elengedhetetlen, hogy a K+F-el foglalkozó intézmények és egyéb szereplők; kutatók, befektetők együttműködjenek, egy megfelelően működő rendszert alkossanak, elterjesztésében pedig központi szerepet játszik a média.

A sikeres innováció kapcsán tehát felmerül a kérdés, hogy a vállalkozók, hogyan használják ki a médiafigyelemben rejlő lehetőségeket, illetve ez a figyelem hogyan formálja a fejlődőben lévő technológiákat, piacokat és iparágakat. Mára elhárultak azok az akadályok, melyek a kezdő hírszolgáltatók előtt álltak, hiszen az célközönség széleskörű elérésének, a mind több hír szolgáltatásának többletköltsége megszűnt.

Az Internet elterjedésével, szinte mindenki számára elérhetővé váltak azok az ismeretek, melyek a tudomány számos területéről, hazai, mind nemzetközi viszonylatban átfogó képet nyújtanak. Ez a folyamat pozitívan hat a tudományos újságírásra is. A szakmai újságírói szervezetek nagyobb tömegeket érhetnek el, és erősebb hatást válthatnak ki, mint bármikor ezelőtt.

Bár az internetes hírportálok, gazdasági napi és hetilapok is hírt adnak tudományos rovataikban a kutatás-fejlesztésről, mégis kevés az a felület, ahol tudományos tartalmú újdonságokról, innovációt érintő hírekről olvashatunk. Léteznek tudományos újságok, szaklapok és egyre több nemzetközi folyóirat is megtalálható a polcokon, mint pl. a National Geographic és a Geo, mégis alapvetően Magyarországon a tudományos hírszolgáltatás alulértékelt.

Csupán néhány televízió és rádióműsor ad hírt a tudományos eredményekről, mint például az MTV Delta és a Duna Tv Heuréka című műsorai.

Delta Tudományos magazin: A Magyar Televízió népszerű tudományos ismeretterjesztő sorozata, a klasszikus ismeretterjesztés legjobb hagyományait a dinamizmussal ötvözi. A műsor hazai és külföldi kisfilmek segítségével ismerteti a tudomány és a technika világában történt eseményeket.

Heuréka!: A Duna Televízió műsora, a Heuréka-megtaláltam a színvonalas ismeretterjesztés igényével mutatja be a tudomány, a technika, az innováció, a kutatás-fejlesztés és az oktatás szerteágazó területeit, lehetőséget adva a magyar tudományos élet és oktatás kimagasló alkotóinak, tanárainak, iskolateremtő műhelyeinek a bemutatkozásra.

A kutatás, fejlesztés és innováció eredményeinek elterjesztésére és közkinccsé tétele alapvető fontosságú a gazdaság versenyképességének megőrzése szempontjából. A K+F+I kommunikációja Magyarországon bár még kezdeti stádiumban van, de már a fejlődés útjára lépett. A legfontosabb lépés ebben a folyamatban a mind szorosabb együttműködés, a kutatók, a gazdasági és a média szereplői között, mely biztosítja az ismeretek közzétételét és hasznosulását.

„Az innováció több mint pusztán egy eredményes K+F tevékenység. Sikeres innovációnak csak az a kutatásfejlesztési eredmény tekinthetjük, amely megvalósul, és hasznot hajt mind a megvalósítói, mind a felhasználói, mind az alkalmazói részére.” /Gábor Dénes: „Találjuk fel a jövőt”, 1963/

Varga Eszter, NKTH

Forrás:

  • www.innovacio.hu  
  • www.mta.hu  
  • www.mindentudas.hu  
  • www.mszh.hu
  • Innovation Journalism: Towards Research on the Interplay of Journalism in Innovation Ecosystems; David Nordfors and Marc Ventresca, Saïd Business School, University of Oxford, UK VOL.3 NO. 2 * MAY 28 2006
Utolsó módosítás: 2018. május 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?