Az ESS ERIC kétévente felmérést készít és nemzetközi összehasonlító adatokat gyűjt az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politikai és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek a felmérés során, így az ESS lehetőséget biztosít az európai társadalmak állapotának feltérképezésére, az országok, országcsoportok közötti különbségek összehasonlítására és az időbeli változások nyomon követésére.

Adatai nemcsak a tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányok és közpolitikák számára is értékes információkkal szolgálnak, továbbá jelentősen hozzájárulnak az Európában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez. Magyarország 2001-től, azaz a projekt kezdete óta minden ESS adatfelvételi fordulóban sikeresen részt vett.

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

Hagyomány és innováció:
A European Social Survey-t (ESS) az Európai Bizottság kezdeményezte 2001-ben abból a célból, hogy kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat nyerhessen az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politika és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. Magyarország a kezdetek, 2001 óta folyamatosan részt vesz az ESS munkájában és fontos szerepet tölt az infrastruktúrához kapcsolódóan európai társadalomtudományi kutatások módszertani megújulását támogató az ESS-hez direkt módon köthető kezdeményezésekben.

Módszertani kiválóság:
Az ESS kutatások talán legnagyobb erőssége és egyben értéke, hogy az adatfelvétel nagyon szigorú és folyamatosan ellenőrzött módszertani előírásainak köszönhetően ez vált az egyik legbiztosabb módszertani alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssé. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek, így Európa-szerte összehasonlíthatóvá váltak a mérési eredmények.

A magyar társadalom hosszú távú trendjeinek kimutatása európai összehasonlításban:
Az ESS állandó és változó egységekből áll: a sztenderd blokkoknak köszönhetően – ma már közel két évtizedre visszamenőleg – a népesség főbb társadalmi-gazdasági jellemzőire, politikai, közéleti attitűdjeire, értékpreferenciáira vonatkozó legitim módon összevethető adatsorok állnak a rendelkezésünkre. A hullámonként változó kérdés-blokkok ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az európai szinten aktuális társadalmi jelenségeket, problémákat vizsgálatára (úgy mint, például a klímaváltozással, energiapolitikával kapcsolatos vélemények, a digitalizáció, személyes jóllét, a demokrácia értelmezése, migrációval kapcsolatos attitűdök, az idősödéssel, illetve a jóléti állammal kapcsolatos attitűdök).

Közjószág, széleskörű hasznosulás a társadalomtudományban és a felsőoktatásban:
Az ESS tudományos eredmények, szabadon hozzáférhetők minden érdeklődő, kutató, oktató és diák, akár államigazgatási szervezetek és a média számára. Csak hazánkban 3000-nél több regisztrált felhasználóval rendelkezik, és közel kétszáz magyar szerzőségű tudományos publikáció született az elmúlt években az adatok felhasználásával (ennek fele nemzetközi publikáció). Ezzel kapcsolatban kiemelendő az ESS széleskörű használata a felsőoktatásban: a regisztrált felhasználók kétharmada egyetemi diák; szinte az összes nagy magyarországi egyetemen használják az ESS-t társadalomtudományi és módszertani képzésben. A felhasználók közel kétharmada (65,3%) diák, további közel 10%-a PhD-hallgató, 16%-a kutató (főiskolai, egyetemi oktató, illetve a kutatóintézet kutatója), 9%-át a civil szféra, a kormányzat, a közpolitikai think-thankek, illetve a privát szféra felhasználói teszik ki.

Nemzetközi beágyazottság:
Az ESS nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai társadalomtudósok nemzetközi kutatói hálózatokba beágyazódjanak. Az Európai Kutatási Infrastruktúrában közvetlenül részt vevő kutatókon túl az ESS okán több tucat nemzetközi együttműködésben elkészült publikáció bizonyítja az ESS jelentőségét a tekintetben, hogy a hazai kutatókat nemzetközi tudományos együttműködésékben csatolja.

Kutatási határterületek, multidiszciplináris témák:
A klasszikus társadalomtudományi alkalmazás (politikatudomány, szociológia) mellett számos orvos- és egészségtudományi, pszichológiai, munka- és gazdaságtudományi, geográfiai, ökológiai, valamint, management és innováció kutatásban adatforrást.

• Az ESS-tagság Magyarország számára több szempontból is jelentős értéket képvisel. A legközvetlenebb haszon a szabad adathozzáférés: az ESS adatbázisa ingyenesen letölthető nem kereskedelmi célú felhasználásra, ami a hazai kutatók, oktatók és PhD-hallgatók számára páratlan összehasonlító társadalomtudományi erőforrást jelent.
• A tagság révén Magyarország bekapcsolódik az európai kutatási infrastruktúra-hálózatba, ami egyben módszertani tudástranszfert is jelent: a szigorú mintavételi, kérdőív-tesztelési és adatminőségi standardok alkalmazása emeli a hazai survey-kutatás színvonalát is.
• A nemzeti koordinátor intézmény (ELTE TK) aktívan részt vesz a nemzetközi szakmai munkában, így beleszólása van az ESS tematikus irányainak alakításába, például az eseti (rotating) modulok tartalmának meghatározásában.
• Az ESS-adatok a hazai szakpolitikai elemzésekben, oktatásban és akadémiai képzésben is egyre szélesebb körben jelennek meg.
• Az ESS HUB Hungary rendszeres konferenciákat és előadássorozatokat szervez, amelyek közvetlen tudományos közösségépítő funkcióval bírnak.
• Részt vevő hazai felhasználók száma: A 2024–25-ös ESS ERIC éves jelentés szerint a regisztrált felhasználók száma 4 623. Ebből az éves növekedés 486 új felhasználó.
• Releváns megjelent tudományos publikációk száma: Magyarországi szerzők összesen 150 publikációt jegyeznek (2024-es adat), amelyből az utolsó évben 12 jelent meg. A tényleges szám minden bizonnyal magasabb, hiszen a szerzőknek nincs kötelező bejelentési kötelezettségük.
• Bevont posztdok/PhD/MSc hallgatók száma: Az elmúlt években 10 gyakornok vett részt az ESS-hez kapcsolódó munkában különböző feladatokban (kérdőívelemzés, médiatartalom-elemzés, konferenciaszervezés, adminisztratív támogatás). Ezeket a pozíciókat nyílt pályázaton kerültek meghirdetésre (pl. a 2022-es évre meghirdetett 2 helyre 20 pályázat érkezett, végül 3 fő lett felvéve). Az ESS Hub működtetésébe kifejezetten bevonnak PhD hallgatókat is. Az MSC-s és PhD-s felhasználók száma az adatportálon 304 PhD hallgató volt 2022-ben.
• Folyamatban levő nemzetközi kutatások, projektek: Az ESS SUSTAIN-2 (H2020) projekt keretében Magyarország részt vett a CRONOS webpanel kialakításában, Push-to-Web survey kísérletekben és kognitív interjús tesztelésben. Ezt felváltotta az Infra4NextGen (Horizon Europe, 2024–2028, 9,75 M€), amelyben a HUN-REN/ELTE TK kedvezményezettként vesz részt. A CRONOS-3 panel öt hullámos adatfelvételének Magyarország az egyik helyszíne. A SoGreen projekt (2025–2028) keretében szintén folynak magyarországi adatfelvételek. Emellett Magyarország részt vett az ESS 13. körös kérdőívek kognitív előtesztelésében (2025 nyár, három ország egyikeként). A rendszeres részvétel az ESS 12. körös adatfelvételben (2025–2026) szintén folyamatban van.
• Magyar ipari beszállítások volumene (megrendelések alapján) és/vagy aránya az éves tagdíjhoz képest: Az ESS-tagság közvetlen éves tagdíja Magyarország esetében 25–26 ezer euró. Ezzel szemben a terepmunka költsége (amely a legnagyobb költsége a projektnek) lényegesen magasabb: az ESS-specifikáció szerint legalább 1 500 főre kiterjedő, szigorú valószínűségi mintavételen alapuló adatfelvételről van szó, amelynek piaci ára jellemzően 100–200 ezer euró közé tehető (a módszertől és a mintamérettől függően). Ez azt jelenti, hogy a hazai ipari megrendelések volumene az éves tagdíj 4–10-szeresét is elérheti.
• In-kind hozzájárulás mértéke: Az ELTE-TK ESS-csapatának kutatói munkaideje (kutatásvezető, nemzeti koordinátor, illetve további 2-3 kutató és kutatási asszisztens) folyamatos és jelentős in-kind hozzájárulást jelent. A felsőoktatási intézményekben tartott előadássorozat, az ESS Hub működtetése, a kérdőívek fordítása és minőségellenőrzése, a kognitív interjúk lebonyolítása, a mintavételi terv elkészítése, a terepmunka koordinációja és az adatminőség-ellenőrzés mind olyan tevékenységek, amelyek az ESS-infrastruktúra fenntartásához nélkülözhetetlen, de külön nem számlázott hozzájárulások. Egy „durva” becslés szerint egy 5–8 fős kutatócsoport éves munkaidejének akár 30–50%-a köthető ESS-feladatokhoz, ami intézményi bérköltségként számítva szintén a tagdíj többszörösét teszi ki.
• Beszállító cégek száma: felmérésenként 1-2 társadalomkutató cég kerül bevonásra.

Az ESS ERIC bemutatása