Svájciak, görögök és magyarok mérnek a Tisza-parti városban

A tervezett nyolc lézerből három már működik Szegeden – svájci és görög kutatócsoportok az első külföldi felhasználók. A kísérletek új alkalmazások kifejlesztéséhez vezethetnek az orvostudomány, a biológia, a gyógyszertudomány területén.

– A nemzetközi összehasonlításban egyedülálló kutatási infrastruktúra határidőre, a tervezett költségkeretben és most már bizonyítottan a technikai paramétereiben is a terveknek megfelelően jött létre – foglalta össze a szegedi lézerközpontban a hét elején tartott sajtótájékoztatón az elmúlt időszakot Pálinkás József, a kutatóintézet tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke.

Ez várhatóan újabb kutatócsoportokat győz meg arról, hogy az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) a lézeres kutatások világszínvonalú berendezése.

Az ELI-ALPS tavaly májusban átadott épületébe októberben megérkezett az első három lézerberendezés, amelyek a beüzemelést és a teszteket követően már élesben működnek. Idén januárban az első külföldi felhasználók is befutottak Svájcból és Görögországból.

A zürichi műszaki egyetem (ETH) kutatócsoportja Hans Jakob Wörner professzor vezetésével az úgynevezett HR1 (nagy ismétlési frekvenciájú) lézerrel nemesgázokban előállította az első magas harmonikus spektrumot, amely attoszekundumos impulzusok jelenlétére utal. A kutatók a létrehozott impulzusokkal folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatokat vizsgálnak majd. A kutatóintézet középinfravörös lézerével kristályokban magas harmonikusokat keltettek szegedi és görög kutatók.

A projekt két kutatási területet egyesít: az erős terű fizikát és a kvantumoptikát.

Osvay Károly, a lézerközpont kutatási technológiai igazgatója szerint „az első, úgynevezett szakértői felhasználói csoportok sikeres kísérletkezdése nemcsak azt jelenti, hogy a lézereink igazi, éles kísérleti körülmények között is megbízhatóan működnek, hanem valóban a világ tudományának élvonalába tartozó kísérletek elvégzésére alkalmasak”.

A szegedi fizikus lapunknak elmondta, a tervezett nyolc lézerrendszerből három működik – az egyiken a svájciak, a másikon a görögök, míg a harmadikon magyar kutatók mérnek. A legnagyobb lézerrendszer első fele májusban érkezik, szeptemberben már azzal is kísérletezhetnek.

A másik része jövő áprilisban fut be, azzal 2019 novemberétől dolgozhatnak a kutatók. Idén augusztusban újabb két berendezést hoznak, amelyekkel szeptember végétől mérhetnek a szakemberek. Osvay Károly szerint 2020 közepére feláll a teljes műszerpark.

Ebben az évben a svájciakon és a görögökön kívül francia csoportok is érkeznek, illetve két izraeli csapattal is előrehaladottak a tárgyalások.

Jelenleg fizikai jellegű kísérletek folynak a központban, de biológiai, anyagtudományi és gyógyszeripari megkeresésekre is számítanak.

Az amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák (NASEM) ultragyors lézerekről szóló tanulmánya – a cikket az nkfih.gov.hu portál idézte – példaként állítja az Egyesült Államok elé az európai ELI-programot. A már működő, épülőfélben lévő és tervezett európai lézer-infrastruktúrák összteljesítménye ötször annyi, mint az Egyesült Államokban vagy Ázsiában. Bár nagy energiájú lézereket elsőként az Egyesült Államokban kezdtek fejleszteni, az utóbbi évtizedben ezek eredményei nyomán Európában és Ázsiában valósulnak meg olyan nagyberuházások, amelyek új szintre emelik a technológia hasznosítását az alap- és alkalmazott kutatások területén. 2019-től a magyar kutatóknak a többi ország kutatóihoz hasonlóan versenyezniük kell a berendezések használatáért, az úgynevezett „nyalábidőért”.

Azért, hogy a szegedi ELI lézeres kutatóintézet vonzó legyen a nemzetközi kutatói közösség számára, erős magyar kutatócsoportokra is szükség van, ezért az NKFI egymilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett a hazai kutatók támogatására. A pályázat nyerteseitől elsősorban tudományos felhasználói kísérleteket várnak. Ez olyan eszközök kifejlesztését is jelentheti, amelyek szorosan kapcsolódnak az ELI küldetéséhez.

Ahhoz további fejlesztésekre van szükség, hogy a tervezett maximális kapacitásnak megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot ki tudjanak szolgálni a központban, ahol már most közel 250-en dolgoznak.

Forrás: MAGYAR IDŐK - 2018. 02. 15. (16. OLDAL)