„Aki nem frissíti újabb oltással legalább évente a védettségét, újra megfertőződhet” – mondta lapunknak Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ epidemiológus főorvosa.
Őrszemek jelzik a Covid-veszélyt
Május elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lefújta a nemzetközi vészhelyzetet. Föllélegezhetünk, vége van a Covid-fenyegetettségnek?
Közel sem. Ugyan a WHO csökkentette a riasztási szintet, de azt is hozzátette: a SARS-CoV-2 okozta világjárvány továbbra is globális fenyegetést jelent. A nemzetközi veszélyhelyzet megszűnése csupán annyit jelent, hogy bizonyos nemzetközi együttműködési kötelezettségek, finanszírozási mechanizmusok vagy mondjuk a gyorsított oltóanyag-engedélyezések ezt követően már nem lesznek lehetségesek.
Mostantól minden ország maga dönti el, mikor, mit lép a járvánnyal szemben.
Szükség van nálunk is további kockázatcsökkentő intézkedésekre?
Hogyne volna! A Covid előtti évtizedek „békeidőben” teltek, nem voltak nagy járványok. A járványügyi ellátórendszerünk, infrastruktúránk is ehhez igazodott.
De ha jön egy új vírus s vele egy új világjárvány, akkor már merőben más kapacitásokra és más képességekre lesz szükség. Ezt ismerte fel tulajdonképpen Magyarország is azzal, hogy erősíti a járványkezelés szakmai, tudományos hátterét.
Pontosabban?
Már az első Covid-hullámban kiderült, hogy az adatok, a pontos elemzések nélkülözhetetlenek a gyors, hatékony döntésekhez, azaz felértékelődött a tudás, illetve az egyes egyetemi kutatóközpontok közötti együttműködés szerepe.
Kiderült az is, hogy innovatívnak kell lenni, mert kizárólag a régi járványkezelési módszerekkel, mint például az elkülönítéssel, a kontaktuskutatással, a fertőtlenítéssel, már nem lehet olyan hatékonyan védekezni, mint a modern eszközöket – az innovatív adatgyűjtést és elemzést, az erre alapozott célzott intézkedést, a modellezést, a molekuláris vizsgálatokat – is bevetve.
Szükség van kutatási hálózatokra, amelyek például képesek folyamatosan nyomon követni a vírusok előfordulását, tulajdonságait, érzékelni és jelezni, ha változik a fertőző, illetve megbetegítő képességük.
Így jött létre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakpolitikai támogatásával egy úgynevezett tudásközpont, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium. Ennek most – a járványmatematika, a járványökológia, az invázióbiológia, valamint az adatvezérelt egészség – divíziói működnek. A Járványmatematikai Divízió kutatócsoportjához tartozik a Semmelweis Egyetem (SE) Epidemiológiai és Surveillance Központja (ESK), melynek a vezetője vagyok. A feladatunk többek között, hogy kutatási hálózatok segítségével gyűjtsük és elemezzük a légúti kórokozók járványadatait.
Továbbá vizsgáljuk a magyar lakosság megbetegedési és halálozási mutatóit térben és időben, különös tekintettel a SARS-CoV-2-világjárvány rövid, közép- és hosszú távú egészséghatásaira. Ezenfelül az is feladatunk, hogy segítsük a nagyvállalatok, intézmények pandémiás felkészülését és gyorsreagáló képességét – például abban, hogy világjárvány esetén mikor, kiket, hogyan teszteljenek vagy kiknek a védőoltása elengedhetetlen a működőképesség biztosításához.
Szükség van gyakorlati eszköztárakra, hogy például amikor egy esetleges lezárás után újra megnyitják a munkahelyeket, biztonságossá tehessék a működést. Ezek a módszerek a szezonális járványok során is jól használhatók lesznek a munkahelyi, iskolai hiányzások csökkentésére.
Most látszik ilyen veszély?
A Covid–19 velünk marad, vírusa továbbra is terjed. Nagyrészt a vakcináknak és a jobb egészségügyi ellátásnak köszönhetően a Covid–19 már nem az a globális egészségügyi vészhelyzet, amely 2020-ban volt. Amíg még az omikron és ennek alvariánsai terjednek, addig a többség a fertőzést enyhe lefolyással vészeli át. Ez a vírus azonban még mindig gyorsabban mutálódik, mint például az influenza. Folyton új variánsok bukkannak fel. A jelenleg zajló kutatások eredményei alapján tudjuk majd csak megmondani, hogy ez az időszak, amikor a világjárvány kezdete óta a legalacsonyabb a regisztrált esetek és halálesetek száma, a járvány utáni stabilitás kezdete vagy csak egy átmeneti haladék. Három évvel a világjárvány kezdete után a SARSCoV2 egyelőre nem mutatja jelét annak, hogy beilleszkedne abba az őszi-téli-kora tavaszi szezonális terjedési mintázatba, mint az influenza esetében, ami egy évben általában egy járványhullámot okoz. A robbanásszerű, kórházakat megtöltő Covid–19-hullámok valószínűleg nem térnek vissza.
Ehelyett az új helyzet az, hogy lett még egy kórokozónk a többi mellett, amely főleg, de nem kizárólag a hidegebb évszakokban támad, és évente nemcsak egy, hanem több járványhullámot is okozhat, ahogy a vírus változik, illetve a védettségünk hanyatlik. A Covid–19-vakcinák továbbra is jelentős védelmet nyújtanak a súlyos betegség és a halálozás ellen, ami a Covid–19-védőoltások elsődleges célja. Aki viszont nem frissíti újabb oltással legalább évente a védettségét, megfertőződhet újra. Az új alvariánsoknak már nagyon jelentős az immunelkerülő képességük, ezért néha még a beoltottak is megfertőződhetnek, de enyhébb lefolyással vészelik át a betegséget, mintha nem lettek volna korábban immunizálva.
Milyen gyakran van szükség az oltás megismétlésére?
A WHO-nak már van 2023-ra vonatkozó Covid–19-oltási ajánlása, ami segít az országoknak döntést hozni a célcsoportokról annak függvényében, hogy mekkora a rendelkezésre álló oltóanyagkészlet és a már elért átoltottság. Ebben a pillanatban még nincs magyarországi oltási ajánlás, de nagyon várjuk, hogy ősz előtt legyen. A védőoltás mellett szóló erős érv, hogy a magyar lakosság egészségi állapota alapvetően rosszabb, mint az Unió többi országáé, azaz súlyosabb lefolyásra, sok szövődményre, jelentősebb gazdasági hatásokra számíthatunk akár még szezonális járványok esetén is. A mi kutatásaink abban is segítenek, hogy a védőoltási célcsoportokat, az oltások gyakoriságát pontosabban lehessen meghatározni. Ebből a célból például az Egészségbiztonság Nemzeti Labor keretében hazai kutatási hálózatokat szervezünk, amelyben az Európai Unió 13 országa vesz részt.
Az úgynevezett VEBIS (Vaccine Effectiveness, Burden and Impact Studies), azaz védőoltás-eredményesség, betegségteher- és hatásvizsgálatok nevű program keretében a kórházi ellátásban és az alapellátásban is folyik adatgyűjtés.
Például a vakcinák forgalomba hozatalát követő hatékonyság vizsgálatához.
Ezt Európa-szerte őrszem háziorvosok, illetve őrszem kórházi osztályok végzik, velük követjük például a megbetegedéseket okozó vírusvariánsokat és vizsgáljuk azt is, mennyire véd az oltás egy-egy új variáns megjelenését követően. Kutatási eredményeink elsősorban az európai védőoltási stratégia kialakítását segítik.
Más országokban milyen ajánlások vannak oltásügyben?
Az Egyesült Királyság stratégiája az, hogy az a legjobb, ha pótoljuk az elmaradt alapimmunizálást (erre a magyar lakosság csaknem egyharmadának volna szüksége), és legalább egy emlékeztető oltásig sikerül eljutni. Az amerikaiak azt mondják, hogy az a fontos, mennyi idő telt el az utolsó vakcina beadása óta, ezért függetlenül attól, hogy korábban hányszor oltottak valakit, 2023-ban frissítsék a védettségét egy újabb dózissal. A nemzetközi szervezetek, az Egészségügyi Világszervezet, illetve az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig azt mondják, hogy kockázatarányosan kell dönteni. Abban valamennyi oltási ajánlás egyezik, hogy azoknak a legfontosabb az újraoltás 2023-ban, akik valamelyik kockázati csoportba tartoznak. Ha egy ország nem használja ki a védőoltásokban rejlő lehetőségeket, akkor szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak az influenza, hanem a SARS-CoV-2 is időről időre olyan járványhullámokat fog okozni, melyek alatt sokan betegednek meg és akiknek egy része kórházi ellátásra szorul majd, főleg a krónikus betegek meg az idősek. Ezeknek együtt már érezhető gazdasági hatása is lehet. Mi a háziorvosoknak igyekszünk eljuttatni a kutatási eredményeinket, s mivel bennük erőteljes a lakosság bizalma, az ő meggyőző képességükben bízunk.
Magyarországon hány kórház, illetve háziorvos csatlakozott az európai uniós Covid-őrszem programhoz?
Jelen pillanatban 70 háziorvossal dolgozunk együtt, és most tervezzük a hálózat bővítését, a résztvevők számának megduplázását.
Mi biztosítjuk a logisztikát, a mintavételi eszközöket, a laborvizsgálatokat, beleértve a vírusok molekuláris vizsgálatát. Ezek nem kerülnek pénzébe sem az adófizetőknek, sem a háziorvosoknak. A másik ága a kutatásnak kórházi, abban jelen pillanatban a Semmelweis Egyetem kijelölt klinikái vesznek részt. A következő szezonban tervezzük ezt is több központra kiterjeszteni. Minden régióban szeretnénk legalább egy őrszemkórházzal együtt dolgozni.
Születtek már az ön által említett kutatásokból hazai eredmények?
Igen, és az derült ki, hogy a magyar lakosság mindössze 40 százalékának van meg a kettő alap- és egy emlékeztető oltása. A többségüket 2022 elején, azaz több mint egy évvel ezelőtt oltották be utoljára.
Az elmúlt egy évben a magyarok túlnyomó többsége semmiféle emlékeztető oltást nem kapott. És mivel kutatásaink igazolták, hogy hat hónapon túl a védettség szintje is csökken, ezért a hazai lakosság védőoltással megszerzett védettsége mostanra elkopott. Ha ezt nem frissítjük fel, azaz nem kapnak a következő őszi-téli légúti szezon előtt újabb emlékeztető oltást legalább a kockázati csoportok, nagy tömegek válhatnak védtelenné az újabb fertőzési hullámok érkezésekor.
Oroszi Beatrix
Orvos, epidemiológus. 2008-ban az Országos Epidemiológiai Központ epidemiológus főorvosa lett. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal epidemiológus orvosaként a 2009-es H1N1-pandémia idején az országos tiszti főorvos mellett álló szakmai csapat irányítója volt. 2012-től ugyanitt a Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztályt vezette. 2012–17 között az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ helyettes igazgatótanácsi tagja volt. 2018-tól az Európai Bizottság által felállított, Az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoport magyar tagja. 2020 márciusától a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projekt Epidemiológiai alprojektjének vezetője.
Forrás: Népszava