A szobanövények reneszánszukat élik az utóbbi években. Népszerűségük újbóli fellendülésének egyik oka a koronavírus-járvány volt, nemcsak itthon, hanem világszerte, vásárlásukkal azoknak sem kellett lemondaniuk a növénynevelésről, akiknek nincs kertjük, balkonjuk. Kedvükre válogathattak a beltéri növények egyre szélesedő választékában. A szobanövénypiac érdekes trendeket és összefüggéseket követ, erről számolunk be cikkünkben.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége és a WHO kimutatásai szerint is időnk jelentős részét – körülbelül 90%-át – beltérben töltjük. Ez elég szörnyen hangzik, de szerencsére a szobanövények megmenthetnek minket ezen életmód számos romboló hatásától. Bár nem helyettesítik a szabadtéri növényeket és a friss levegőt, hasonló előnyökkel rendelkeznek. Tanulmányok kimutatták, hogy a természettel való közvetlen, rövid érintkezés is, például egy levél vagy fatörzs megérintése, öntudatlan nyugtató hatást válthat ki az emberből.
Azokon a munkahelyeken, ahol szobanövények voltak, javult a munkateljesítmény, a személyzet jólléte, és csökkent a betegszabadság miatti hiányzások száma.
Hogyan tesznek minket boldogabbá a növények és a természet? Az egyik elmélet szerint a természettel és az élőlényekkel való kapcsolatunk a génjeinkben kódolt. A biofília elmélete úgy tartja, hogy minden emberben megvan a veleszületett hajlam arra, hogy kapcsolatot keressen más életformákkal – legyen szó embertársairól, természetről vagy állatokról. A biofília tehát tulajdonképpen a természet feltétel nélküli szeretetét jelenti. Ennek a jelentősége növekszik azzal, hogy egyre gyakrabban és erősebben érintkezünk a technológiával, a mesterséges környezettel, mint a természettel és egymással. Létfontosságú számunkra, hogy hangsúlyt helyezzünk a természettel való kapcsolat helyreállítására, hogy boldogabb, egészségesebb életet élhessünk.
A beltéri növények pedig tökéletesen illeszkednek a természetközeli életmód erősítéséhez, megszépítik a teret, megkötik a szén-dioxidot, tisztítják a levegőt, a páratartalom és a hőmérséklet szabályozásával javítják a beltéri klímát.
Bizonyítottan oldják a fiziológiai és pszichológiai stresszt, a szorongást, valamint számos betegség kialakulásának kockázatát csökkentik.
Biztató kilátások Az emberek zöldíteni szeretnék a környezetüket, és ezt felismerve nemcsak a nagykereskedelem, hanem szinte minden kiskereskedelmi egység is bekapcsolódott a szobanövények értékesítésébe. De vajon mi alakítja a fogyasztói igényeket a beltéri növények piacán? Annak érdekében, hogy számszerűsítsék a fogyasztói szobanövény-vásárlások és más piaci trendek mögött meghúzódó okokat, a Floral Marketing Fund mélyreható tanulmányt végzett a koronavírus-járvány előtt (2019) és után (2021) az USA-ban, öt meghatározó kertészeti szervezet – Altman Plants, Costa Farms, Green Circle Growers, Hortica és Metrolina Greenhouses – támogatásával. Az adatok tehát az USA-ra vonatkoznak, a trendek viszont a világ nagyobb részén érvényesek. Ezek szerint a piaci kilátások biztatók, mert a kutatás azt mutatta, hogy bármely korosztályhoz tartozó vásárló szívesen visz haza egy-egy nagybevásárlás vagy célzott növényvásárlás során beltéri növényeket. Közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a világjárvány során a fogyasztóknak segítettek a növények megbirkózni a stresszes gondolatokkal és érzésekkel.
A növényvásárlók nagyjából 72%-a számolt be arról, hogy a szobanövények boldogabbá teszik őket, és körülbelül hasonló arányban mondták, hogy a továbbiakban is folytatni kívánják az örömet okozó hobbit, a szobanövények gondozását.
A felmérés szerint a nagylevelű szobanövényekből vásároltak a legnagyobb arányban, valamint a virágos beltéri növényeket kedvelték leginkább. A színes és virágzó növények iránti érdeklődés valójában egy tudatalatti reakció, amely az agy vizuális szenzoros működésén alapszik. Népszerűek voltak a broméliák, a pálmafélék, a keskeny levelű fajok, a kúszófajok és a szukkulensek is. A legtöbbet a broméliákra és a beltéri pálmákra költötték, amelyeknek általában magasabb az áruk. Ezeket követték a kaktuszok, a páfrányok, és a sort a Tillandsia-félék zárták. Sok fogyasztó úgy tekint növényeire, mint élő lakásdíszekre. A szobanövényeket leggyakrabban a nappaliba vagy a hálószobába szánják (a válaszadók 70%-a), ezt követi a konyha (47%). Befolyásolja a vásárlási döntést, hogy egy növény milyen cserépben van, a leginkább a stílusa, az intelligens öntözési funkció megléte, a színe és a formája számít, miközben az anyaga, fenntarthatósága és márkaneve kevésbé fontos.
Ki vásárol?
A szobanövények iránti szeretet és érdeklődés igen nagyfokú az ún. baby boomer és az X generáció körében is. A rendszeres szobanövény-vásárlók ezen generációkból kerülnek ki. Ők általában kis háztartások lakói, ahol átlagosan két felnőtt él (akik általában házasok), és nincsenek 20 év alatti gyerekeik, átlagos életkoruk pedig 51,8 év. Egyébként nemcsak az 50 év feletti korosztály, hanem a millenniumi és a Z generáció tagjai is igen lelkesen vásárolnak – valószínűleg a közösségi média nagyfokú használatának köszönhetően, valamint hirdetések, illetve az ismerőseik tapasztalatai és tanácsai alapján. Földrajzilag is megfigyelhető volt egyfajta eltolódás a koronavírus-járvány hatására, előtte inkább a vidéki településeken élők, azt követően pedig a városi és nagyvárosi lakosság vett több szobanövényt kertészeti árudákban, áruházláncokban, virágüzletekben.
Az USA-ban kimutatták, hogy vásárláskor az ár másodlagos – a fogyasztókat jobban érdekli az, hogy megfelelően magas minőségű növényt kapjanak a pénzükért cserébe. Ez a gondolkodás mindenekelőtt a hobbikertészekre, valamint az 50 év feletti szakmai vásárlókra jellemző. Persze ez nem mindenhol van így.
Bár egyre nagyobb arányú az online növényvásárlás, sokan jelenleg még visszariadnak ettől. Az e-kereskedelmi üzletek bővülésének egyik legnagyobb akadálya globális szinten az, hogy bár a vevő látja a növényfajok vagy fajták fotóját, elolvashatja a jellemző tulajdonságaikat, a megvásárolt növényt élőben mégsem látja, nem ő választhatja azt ki, nem vizsgálhatja meg, mint egy faiskolai árudában vagy virágüzletben.
Értékesítési stratégiák Számos helyen olvashatunk arról a stratégiáról, miszerint aki szobanövényt értékesít, érdemes fordítania egyet a gondolatain. A termékét ne csak egyszerűen szobanövénynek nevezze, hanem „boldogságnak” vagy „örömforrásnak”, amitől „javulni fog a vásárló közérzete”. Érdemes népszerűsíteni a nyilvánvaló tényt, hogy a szobanövények boldoggá teszik az embereket, nyugtatnak, oldják a szorongást, a stresszt.
Fontos a vásárlók nevelése. Érdemes marketingkampányt készíteni az első és a visszatérő vásárlók fogadására is – kuponokkal, ajándék növénnyel. Jó ötlet lehet a növénycsomagok értékesítése (például növények online konferencia hátterének, növények konyhába, növények irodába, növények a padlóra, vagy épp légtisztító hálószobai vagy fürdőszobai növénycsomagok). Így nem a gyakran önbizalom- és szakismerethiánnyal küzdő vásárlónak kell összeválogatnia egy-egy helyiségének lakóit, hanem a kereskedő könnyűszerrel hozzásegítheti ehhez.
A kereskedőnek a növényértékesítésen túl is elérhetőnek kell lennie, hogy a vásárló kérdezhessen tőle. Nem is feltétlenül a kérdés megválaszolása a lényeg.
Gyakori, hogy a vásárló egyszerűen csak beszélgetni szeretne, megosztani a gondolatait valakivel a növényekről vagy a kertjéről. Vásárlásösztönző lehet, ha ezt megkapja. Ugyanilyen fontos lehet a megfelelő árképzés: legyenek olcsóbb növények a kezdő kertészek számára, amelyekre nem sajnálnak pénzt kiadni, és legyenek magasabb árú extravagáns, igényes növények is, melyek iránt a tapasztalt vásárlók vagy a gyűjtők érdeklődnek.
A legnépszerűbb tulajdonságok Minden évet jellemez egyfajta trend, amely a fogyasztók igényeiből formálódik. Idén keresettek a szokatlan fajták, így a tarka lombú növények, amelyek esetleg feltűnő mintákkal rendelkeznek, mint a Monstera Albo vagy a Philodendron Pink Princess, és az Alocasia-fajták térhódítása is számottevő – kedveltek a Zebrina, a Silver Dragon, a Black Velvet fajták is. Népszerűek a ritka fajok is, amelyekhez viszonylag nehéz hozzájutni, mint az Alocasia azlanii, az Anthurium warocqueanum és a ritka Hoya-fajok.
Ugyanakkor egyre fontosabb irányvonal a vásárlásnál a fenntartható és környezetbarát termesztésből származó fajok előnyben részesítése. Mind több fogyasztó, vállalkozás aggódik vásárlásai környezeti hatásai miatt. A nagykereskedelmi beszállítóknak a fenntartható forrásból származó üzemekre és az átlátható ellátási láncokra kell összpontosítaniuk. Mindinkább elvárt a biológiailag lebomló és újrahasznosítható csomagolóanyagok használata, csökkentve a szállítóüzemek környezeti lábnyomát.
Kedveltek idén a dzsungelhatású fajok, mint a nagylevelű Marantha-, Calathea-, Alocasia-fajok és a nagytermetű pálmák is. Felértékelődik az erkélyek mint növénynevelő terek szerepe.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy sokakat nem feltétlenül az extravagáns növények és az új fajok vonzanak, hanem épp a klasszikus, régi fajok és fajták, amelyek impozáns habitussal rendelkeznek, esetleg emlékeket ébresztenek fel. Fontos a csendes, jól bevált környezet, amelyet méltán képviselnek a hagyományos Ficus-fajok, a Chlorophytum, a Cyperus vagy a Sansevieria. I
dén is kedveltek a csüngő fajok, amelyek a legkisebb lakásokban is elférnek, és igen hatékonyan feldobják a környezetet. Ezek a fajok a falon, sőt még a plafonon is futtathatók – valódi dzsungelhangulatot teremtve. Erre a célra továbbra is keresettek az Epipremnumvagy a Philodendron-fajok. Az angliai The Guardianban megjelent cikk szerint az Epipremnum-fajok és -fajták eladási rátája 2017-től öt év alatt 45-szörösére (!) nőtt: míg 2017-ben éves szinten a híres Patch Plants vállalat 600 egyedet adott el, 2022-ben 27 ezret. 2024-ben pedig a National Garden Bureau a „retro” fajként említhető afrikaiibolyát választotta az év szobanövényének.
Főleg a 2000 után született növénybarátok kedvelik a pozsgásokat, amelyek kevés gondozással könnyen egészségesen tarthatók. A kezdő szobanövénytartók is bátrabban vásárolnak első növényként ilyen fajokat. Ezenkívül lassan nőnek, és akár összeültetésekben is mutatósok.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Forrás: Kertészet és Szőlészet