Festetics György életének legfőbb tanulsága, hogy vagyoni helyzetét rendkívül koncepciózusan a közjó, a nemzeti művelődés, a gazdasági fejlődés szolgálatába állította – hangsúlyozta lapunknak Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem Kora Újkori Történeti, Gazdasági és Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője, felidézve a Georgikon alapítójának alakját. Festetics György halálának bicentenáriuma alkalmából két tudományos konferenciát is rendeznek hazánkban május végén és június elején.
Nemzetközi workshopot és tudományos konferenciát rendez május 28–29-én Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének keretén belül működő, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatócsoport, amely a tudományos tudásáramlás mintázataival foglalkozik az 1770 és 1830 közötti Magyarországon. A két éve működő program vizsgálatának fókuszában honlapjuk tájékoztatása szerint hét tudás-, illetve tudományterület önálló és modern diszciplínává formálódása áll: filozófiatörténet, történettudomány, államtudományok és statisztika, klasszika–filológia és esztétika, medicina, antropológia, illetve etnológia, valamint az ökonómia és az agrártudományok. Az angol és német munkanyelvű konferencia is – amelynek a Tudományok tradíció és innováció között: Történeti perspektívák címet adták – a fenti hét tudományterület korabeli átalakulásával, a nyugat-európai tudáscentrumok hatásmechanizmusaival foglalkozik olyan kérdések mentén, mint például a diszciplináris felosztás, a különböző tudományszemléletek, fogalomkészletek, módszertani irányelvek, a tudományos önreflexió összetett problémakörei, de figyelmet fordítanak a régi és új tudáselemek viszonyára, a társadalmi és kulturális kontextus vizsgálatára is.
A konferenciával kapcsolatban Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem Kora Újkori Történeti, Gazdasági és Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője lapunknak elmondta, hogy a rendezvénynek különleges aktualitást ad a Keszthelyen 1797-ben felsőfokú mezőgazdasági tanintézetet, a Georgikont megalapító gróf Festetics György halálának kétszázadik évfordulója. A projekt keretében az alapító, illetve fia, László tudományszervező tevékenységének aspektusaival foglalkozik, közelebbről két georgikoni tanár nyugat-európai tanulmányútját, a kialakuló kapcsolatrendszert vizsgálja a fennmaradt iratanyag – instrukciók, jelentések, naplók – feltárásán keresztül. A budapesti tanácskozáson a „technological journey” standardját meghatározó utazási instrukciókat elemzem – ismertette, hozzátéve, hogy a fővárosi program mellett sor kerül egy kapcsolódó tudományos rendezvényre Keszthelyen is, az egykori Festetics-kastélyban.
A május 30-tól június 1-jéig zajló Balaton-parti konferencia a Habsburg Monarchia arisztokráciájának kultúráját mutatja be 1750 és 1820 között, társszervezője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatában működő irodalomtörténeti Lendület kutatócsoport, amely Csörsz Rumen István vezetésével vizsgálja a polgárosodó Nyugat-Magyarország irodalmi nyilvánosságát. Ez utóbbi konferencia a Habsburg Monarchia szellemi életét alapvetően befolyásoló főnemesi kultúra különböző sajátosságaira fókuszál, de figyelmet fordít a magyar főnemesség számos tagjának szerepvállalására is. Természetesen a helyszín megválasztása Festetics György halálának évfordulója miatt is magától értetődőnek tűnt a szervezők számára – árulta el Kurucz György. A történész lapunknak azt is hangsúlyozta: „A rendkívül művelt, valamint kiterjedt társadalmi és tudományos kapcsolatrendszerrel rendelkező keszthelyi gróf a nemzeti nyelv, irodalom és a felsőfokú szakképzés programszerű támogatásával a hazai kulturális és tudományos élet felzárkózását segítette elő, és erősítette mindezek identitásképző szerepét.” Mint ismert, gróf Festetics György (1755–1819) a birodalmi hadseregben betöltött rangjáról 1791-ben, a Habsburg-ellenes magyar nemesi szervezkedésben való részvétele miatt volt kénytelen lemondani. Hazájába visszatérve életét ettől fogva az anyanyelvű irodalmi és gazdasági műveltség szolgálatának szentelte. A Somogy megyei Csurgón római katolikus főnemes létére református gimnáziumot alapított, majd 1797-ben a hazai gazdálkodás fejlesztésére létrehozta gazdasági iskoláját, a Georgikont. Ugyanebben az évben ötosztályossá emeltette a keszthelyi gimnáziumot, és kollégiumot alapított nemes ifjak számára. Negyvenezer forintos, 1802-ben tett alapítványa révén pedig három magyar diák Bécsben hadmérnöki tanulmányokat folytathatott. Festetics György életének legfőbb tanulsága, hogy vagyonos helyzetét rendkívül koncepciózusan a közjó, a nemzeti művelődés, a gazdasági fejlődés szolgálatába állította – hangsúlyozta Kurucz György. „Távol állt tőle a hiábavaló fényűzés, társadalmi állását a Habsburg-dinasztiával szembeni kegyvesztettségének időszakában is az előbbi célnak rendelte alá. Ha valaki, úgy ő vitathatatlanul európai látókörrel rendelkezett, életműve és személye kitüntetett helyet érdemel az utókor emlékezetében” – mondta.
Mindkét konferenciára osztrák, horvát, cseh, szlovák és orosz szakemberek bevonásával kerül sor. Noha a párbeszéd ezúttal világnyelveken zajlik majd, Festetics György életművét, a nemzeti nyelvű irodalom és a magyar tudományosság előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseinek értékét aligha lehet eltúlozni. Kiss Jenő nyelvész, akadémikus magyar nyelvhasználatról szóló, nemrégiben tartott Eötvös Collegium-i előadásának zárógondolatai világítanak rá arra, milyen jelentőséggel bír a Festetics Györgyéhez hasonló, pártfogó és mecénás hozzáállás. „Ha egyes tudományterületekről kiszorul az anyanyelvű szókészlet, az a tudományterület meggyengül, a magyar nyelv veszít a teljesítőképességéből, és végül az anyanyelvű közösség sem lesz versenyképes saját anyanyelvén.” A keszthelyi grófon biztosan nem múlt, tudománypártoló mecenatúrája napjaink nemzeti elkötelezettségű honfitársai számára is példa lehet. Festetics György halálának bicentenáriuma alkalmából – előreláthatóan a nyár folyamán – sor kerülhet az újratemetésére is a nemrégiben felújított családi kriptában.
Forrás: Magyar Hírlap - 2019.05.27. (13. oldal)