Fehérjetakarmány program, a magyar mezőgazdaság minőségi és mennyiségi fejlődéséhez, a társadalom jólétének erősítéséért” címmel pályázott a NAIK a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán, mégpedig sikeresen. Dr. Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a Tématerületi Kiválósági Programról elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek egy adott vagy több témának a kutatásában, nemzetközi szinten is jelentős központokká váljanak. Ahhoz, hogy a program sikeres legyen, az érintettek nemcsak a megszokott pályázati konstrukciókat használhatják, hanem a program keretében több területet is átfoghatnak, így átívelhetnek akár tudományterületeket, akár intézményeket is.
A 2019. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülete mintegy 14,6 milliárd forint értékben kap támogatást. A program célja a kutatási feltételrendszer társadalmi-gazdasági kihívásokhoz való igazítása, a kutatásfejlesztési és innovációs fókusz erősítése és a tudományos produktivitás növelése. A NAIK fehérjetakarmány kutatási programjára három éven keresztül kapja a 260–260 millió forintot, így annak megvalósítására összesen 780 millió forint jut.
Biztonságos társadalom és környezet Birkner Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar pályázati és fejlesztési struktúrát az Európai Unió gyakorlatához közelítik, ezért négy tématerületet alakítottak ki, amelybe minden pályázatnak illeszkednie kellett. A négy témakör: 1. Biztonságos társadalom és környezet; 2. Ipar és digitalizáció; 3. Egészség; 4. Kultúra és család.
A NAIK az első témakörben ért el sikert, mivel a fehér takarmány program megvalósítása a fenntartható környezetbe illik. Az elnök elmondta, hogy a „Biztonságos társadalom és környezet” az egyik legfontosabb tématerületet fogja át, mivel hosszabb távon a jövőnket is befolyásolja az, hogy mit teszünk ma a környezetünk fenntarthatóságáért, az élhetőség biztosításáért. A témakör egyébként az állattenyésztéshez, az élelmiszer gazdasághoz kötődik, vagyis az egészséges, biztonságos élelmiszer előállítás egyik meghatározó eleméről van szó. Az elnök végül kifejtette, bízik abban, hogy a NAIK eléri a megfogalmazott célját, és mind a gazdasági szereplőket, mind a tudományban résztvevőket összehozza a kutatás kapcsán, és sok gyakorlati eredményt érjenek el. Ez ugyanis a harmadik nagy üzenet: az új rendszernek nagyon fontos eleme, hogy minél több társadalmi és gazdasági értelemben hasznosuló eredmény szülessen Magyarországon.
Kiváltani a GMO-szóját Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója örömmel számolt be a pályázati sikerről.
A fehérjetakarmány program jelentőségével kapcsolatban a főigazgató elmondta, hogy tavaly a kormány elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot, amit kiegészít a NAIK most induló saját projektje is. A főigazgató üdvözölte, hogy az innovációs hivatal felismerte a Nemzeti Fehérjetakarmány Program jelentőségét azzal, hogy támogatásra méltónak tartotta a programot. A program megvalósítása során arra keresik a választ, hogyan lehet a magyar mezőgazdaság, állattenyésztés számára az importból származó szóját kiváltva, kiegészítve, alternatív fehérjeforrásokat biztosítani.
Mindezt az alaptörvényben is rögzítettek szerint annak érdekében, hogy „a magyar mezőgazdaság hosszabb távon is GMO-mentes maradhasson.
Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy az ágazatokban az alapanyag-előállítás oldaláról csaknem minden rendelkezésre áll, kivéve a GMO-mentes fehérjeforrás. Napjainkban az idehaza felhasznált szója 95 százalékát importáljuk, hiszen Dél-Amerikából, azon belül Brazíliától és Argentínától vásároljuk a szóját, amelynek nagy része génmódosított. Az állattenyésztés számára tehát ma zömmel csak GMO-s takarmány áll rendelkezésre. Tény az is, hogy a teljes importot hazai termékekkel nem lehet kiváltani, azonban az alternatív megoldásokkal mindenképpen élni kell. A kutatási program keretében ezeket az alternatív megoldásokat keresik, s azt, hogyan lehet a szója takarmányt GMO-mentes, magyar alapanyagokkal kiváltani. Ezzel ugyanis elősegítik a hazai takarmányozás GMO-mentességének megvalósulását. A főigazgató elmondta, hogy az innováció részét képezik a söripari mel-léktermékek, az olajipari melléktermékek, a bioüzemanyag-gyártás melléktermékei, az akáclomb, vagy éppenséggel a rovarliszt takarmányozási célú felhasználása. Bőséggel vannak tehát olyan fehérjeforrások a magyar mezőgazdaságban, amelyeket nem hasznosítunk fenntartható, versenyképes módon. A végső céljuk a programmal az, hogy a szójához hasonlóan magas fehérjetartalmú, a takarmányozás területén jól hasznosítható, alternatív fehérjetakarmányokat hozzanak létre, ami így a magyar mezőgazdaság versenyképességét és fenntarthatóságát tudja segíteni.
Százszorosan térül meg A NAIK jelenleg 13 intézményből és négy hozzá tartozó gazdasági társaságból áll, a munkatársak száma eléri az 1300 főt. A most induló program azt is jól tükrözi, hogyan lehet a szinergiákat kihasználni egy intézményrendszeren belül, hogyan lehet egy interdiszciplináris jellegű kutatást úgy elvégezni, hogy ahhoz az intézmények, a szakterületek többsége hozzájáruljon. Ebben a programban a NAIK-intézmények több mint fele fog részt venni, de együttműködő partnerként más kutatócsoportok, valamint a gazdasági élet szereplői is bekapcsolódnak a feladatok végrehajtásába. Összességében az mondható, hogy az elkövetkezendő időszakban a 780 millió forintból megvalósuló program segíti Magyarországon a GMO-szója innovatív termékekkel való kiváltását. A program egyedülálló abban a tekintetben, hogy számításaik szerint minden egyes forint, amit erre a célra fordítanak, százszorosan térül meg a nemzetgazdaság számára. A főigazgató abban is bízik, hogy az egész Nemzeti Fehérjetakarmány Program megvalósulását is elősegítik ezzel a kutatási projekttel.
Gyuricza Csaba lapunknak elmondta, hogy a programban az intézményi szakterületek delegáltjai vesznek részt, mivel ez olyan interdiszciplináris kutatás, amely nem az egyes intézményekről szól, hanem a NAIK egészéről. Az alternatív megoldásokban a növénytermesztés nagy szerepet kap, ám a megvalósítás során az élelmiszer-feldolgozás és a takarmányozás is hangsúlyosan van jelen. Az egyes intézmények tehát összekapcsolódva végzik a munkát. Új növényfajok bevonását nem tervezik, elsősorban a magyar mezőgazdaságban keletkező melléktermékekre fókuszálnak.
A fejlesztésekben azok a gazdasági társaságok, takarmánygyártók is részt vesznek, ahol a végterméket előállítják. A főigazgató azt reméli, hogy a harmadik év végére a szójával versenyképes termékekkel tudnak megjelenni a takarmánypiacon.
Olcsó, jó minőségű haltápok Dr. Halasi Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutató Intézet (NAIK-HAIK) intézményigazgatója is jelen volt a bejelentésen. A magyar akvakultúra számára igen fontos a fehérjeprogram, mert az ágazati fejlesztések egyik forró pontja éppen az olcsó, jó minőségű fehérjeforrás biztosítása a teljes értékű haltápok előállításához. A központi program megvalósításában a NAIK-HAKI is fontos szerepet kap, mivel az intenzív termeléshez szükséges haltakarmány összetétele speciális, nem azonos a más állattenyésztés során alkalmazottakkal.
A kutatóintézet a rovarfehérje takarmányozási célú felhasználását biztosító kutatásokat fog végezni a program keretében. A programban több rovar, így a fekete katonalégy, illetve lisztbogár lárvájával fognak kísérleteket végezni.
Idehaza még nem terjedt el a rovarfehérje felhasználása a haltakarmányokban és üzemi szinten nem is állítják elő az alapanyagot szolgáltató rovarlárvákat, de a világ más pontján már termelik a katonalegyet fehérje-alapanyagként.
A jelenlegi munka során nem is a rovar, illetve rovarfehérje termelésének kidolgozása a cél, hanem már a kész rovarfehérje beépítése a táp összetevőjeként. Ugyanis mind a növényi, mind a haltól eltérő állatokból előállított fehérjék aminosav összetétele többé vagy kevésbé eltér a halak számára optimálistól, így fontos kutatási feladat jó minőségű tápreceptúrák kidolgozása a különböző, hazai akvakultúrában termelt halfaj számára. A kutatás során a takarmányárak alakulására is figyelmet szentelnek.
A mai állás szerint a rovarfehérje ára a halliszt és a szójafehérje közötti árskálán mozog, és a kutatás eredményeként várhatóan nemcsak a halak számára kedvező élettani hatású tápokat lehet előállítani, hanem azok várhatóan ár szempontjából is versenyképesek lesznek. A NAIK-HAKI részéről Dr. Jakabné Dr. Sándor Zsuzsanna irányítja a programban résztvevő csoportot.
Forrás: Agrárium - 2019.09.30. (45,46. oldal)