Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb problémáját a hazai növénytermesztésben a vetésszerkezet végtelen leegyszerűsödése jelentette. Napjainkban a hazai szántóterület közel 90 százalékát öt növény (búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce) vetésterülete jelenti, ami nemcsak agronómiai szempontból (vetésváltás, talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem stb.) jelent rendkívüli gondokat, hanem ökonómiai szempontból is (piaci értékesítési nehézségek, rendkívül alacsony árak stb.). Kívánatos lenne diverzifikáltabb vetésszerkezet kialakítása, amely részben a hüvelyes és takarmánynövények vetésterületi arányának növelését, részben a szántóföldi zöldségnövények területi felfutását és stabilitását jelenti. A szántóföldi zöldségnövények között a csemegekukorica és részben a zöldborsó jelenti messze a két legfontosabb kultúrát, melyek nemcsak a hazai ellátást, hanem kiemelkedő exportpiaci előállítást is jelentenek.
Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb problémáját a hazai növénytermesztésben a vetésszerkezet végtelen leegyszerűsödése jelentette. Kívánatos lenne diverzifikáltabb vetésszerkezet kialakítása, amely részben a hüvelyes és takarmánynövények vetésterületi arányának növelését, részben a szántóföldi zöldségnövények területi felfutását és stabilitását jelenti. Fejlesztési lehetőségek a hazai csemegekukorica-termesztésben.
A csemegekukorica jelentőségét a hazai növénytermesztésben és élelmiszeriparban jól mutatja, hogy az USA-t követően Magyarország a 2. legnagyobb csemegekukorica-exportőr a világon. Ugyanakkor a csemegekukorica piacát, és így a termelését is, meglehetősen szélsőséges ingadozások jellemzik hazánkban. A rendkívül aszályos 2022. év nyersanyaghiányát a feldolgozók kedvező árak meghirdetésével kívánták 2023 elején kompenzálni. Ez növelte a termelési kedvet, és 2023 kedvező időjárása is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly a szükségesnél is több nyersanyag került a feldolgozókhoz. A piaci hiányra reagálva jelentősen megnőtt részben a kiskereskedelemben, de főleg a HoReCa szektorban a nagyon olcsó kínai csemegekukorica behozatala és aránya.
Ezeknek a piaci folyamatoknak a negatív hatásait szenvedik el részben a feldolgozók, részben a termelők napjainkban.
HIBRIDVÁLASZTÁS
Az eredményes és hatékony csemegekukorica-termesztés a megfelelő hibrid megválasztásával kezdődik. A csemegekukorica hibridportfóliója, a takarmánykukoricáéval összehasonlítva, jelentős mértékben szűkebb, de így is kedvező lehetőségek vannak a termelők számára – a feldolgozóval egyeztetve – a megfelelő csemegekukorica-hibrid megválasztására. A hároméves kísérletsorozatban jelentős számú (12-18) hibridet teszteltünk kedvező ökológiai (csernozjom talaj) és agrotechnikai (optimalizált technológia) feltételek mellett (1. táblázat).
ÉVJÁRATHATÁS
Az évjárat – elsősorban annak vízellátottsága – jelentősen befolyásolta a realizált termésszintet. Száraz feltételek között a csemegekukorica termésszintje a vizsgált hibridek átlagában 2021-ben 15,1 t/ha, 2022-ben 13,4 t/ha, 2023-ban pedig 20,9 t/ha volt. Öntözve ezeket a termésszinteket ~4 t/ha-ral lehetett növelni (18,8 t/ha, 18,0 t/ha, 24 t/ha), de az évjárat kedvezőtlen, negatív hatását teljesen nem lehetett megszűntetni. Ugyanakkor az is megállapítható a kísérleti eredményeinkből, hogy adott vegetációs periódusban a leggyengébb és legjobb hibrid között 7-10 t/ha terméskülönbség volt nemcsak a száraz, hanem öntözött körülmények között is.
AGROTECHNIKA
Az agrotechnikai fejlesztési kutatásaink a technológia több fontos elemét foglalták magukba. A kísérleteket nagyon kedvező tápanyag- és vízháztartású csernozjom talajon végeztük. Az átlagos vízellátású 2021. évben a csernozjom talaj kedvező természetes tápanyag-szolgáltató képessége érvényesült, ezért valamennyi csemegekukorica-hibridnél optimális N-adagnak a 75 kilogramm/ha bizonyult, mind száraz (hibridek átlagában 19,4 t/ha), mind öntözött (24,3 t/ha) viszonyok között (2. táblázat). Az ennél nagyobb, az N =150 kilogramm/ha adagnál már terméscsökkenést lehetett tapasztalni (hibridek átlagában száraz feltételek mellett 17,8 t/ha, öntözött viszonyok között 21,7 t/ha termés).
Ilyen gazdag tápanyagellátottságú talajon, mint a csernozjom talaj, bizonyos időszakos tápanyaghiányok kiküszöbölésére eredményesen lehetett makro- és mikroelem tartalmú levéltrágyákat alkalmazni. A nagyon aszályos 2022-ben a száraz és az öntözött viszonyok között termesztett csemegekukorica-hibrideknél a levéltrágyák csak minimális, nem szignifikáns termésváltozást idéztek elő a kontroll kezeléshez képest. A hibridek átlagában „száraz” feltételek (életmentő célból ekkor 2 x 30 = 60 mm öntözést kellett alkalmaznunk, hogy az állományok nem semmisüljenek meg) kontroll kezelésben 13,7 t/ha, levéltrágyázott kezelések átlagában 14,3 t/ha termést kaptunk (3. táblázat). Öntözött körülmények között (2022-ben 4 x 30 mm = 120 mm) a kontroll kezelésben a hibridek átlaga 17,4 t/ha, a levéltrágya kezelésekben pedig 17,1 t/ha lett.
NÖVÉNYVÉDELEM
Növényvédelmi szempontból az egyik kulcskérdés a csemegekukorica-állományok gyommentesen tartása. Közismert, hogy a csemegekukorica sokkal érzékenyebb a különböző herbicidekre, mint a szemeskukorica. Posztemergens gyomirtó szereket hasonlítottunk össze eltérő genotípusú csemegekukorica-hibrideknél (4. táblázat). A kontroll (kultivátorozott) kezeléshez képest a herbicidek átlagosan mintegy 1 t/ha-ral nagyobb termést adtak mind száraz, mind öntözött feltételek mellett. A kontroll kezelésben, száraz feltételek mellett, a hibridek átlagában 14,2 t/ha termést kaptunk, míg a herbicidkezelések átlagában a termés 15,4 t/ ha lett. Öntözött körülmények között a kontroll termése 17,5 t/ha, a herbicidkezeléseké pedig 18,2 t/ha volt. A vizsgálataink arra is rámutattak, hogy a herbicidek termést befolyásoló hatása hibridspecifikusan érvényesült (pl. nagyon kedvező terméstöbblet a Tyson Laudis kezelésénél {2,7 t/ha terméstöbblet}).
WIN-WIN
A hazai növénytermesztés, ezen belül a szántóföldi zöldségnövények termesztése óriási változásokon megy át napjainkban. Az eddigi technológiák és az ahhoz kapcsolódó szakmai gondolkodás jelentős átalakításra szorul. Olyan technológiákra van szükség, amelyek segítségével mind a termés mennyisége, mind a termés minősége továbbfejleszthető (win-win technológia). Az erős világpiaci verseny miatt keresni kell azokat a piaci szegmenseket a csemegekukorica-vertikumban, ahol komparatív, speciális előnyökkel rendelkezik a hazai termelő és feldolgozó.
Pepó Péter, Csajbók József, Kutasy Erika, Szabó András, Dóka Lajos, Ábrahám Éva Babett, Ragánné Szabó Éva, Seres Emese, Vad Attila Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság