Szó sincs arról, hogy a kormány pusztán összeszerelő üzemekre építené a magyar gazdaságot
Gyakran éri az a vád az ellenzék részéről a kormányt, hogy a magyar gazdaság az összeszerelő üzemekre épül. A hazai gazdaság területe ugyanakkor ennél már jóval színesebb, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a magasabb hozzáadott értéket képviselő beruházások. Sőt, a kormány jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy hazánk előrébb jusson az innovációs és kutatás-fejlesztési pályán. Ehhez a vállalatok hozzájárulást is kaphatnak.
Sok szó esett az elmúlt időszakban a kormány rövid távú gazdasági céljairól, ilyen például az infláció letörése és a gazdasági növekedés visszaállítása. Ezúttal egy hosszabb távra szóló tervre fókuszálunk. A kormány szándéka az, hogy Magyarország 2040-re az innováció alapján a világ kétszáz országa közül benne legyen az első tízben. (Hazánk az európai uniós tagállamok rangsorában jelenleg a 21. helyen áll.) Ennek érdekében az állam évente mintegy háromszázmilliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben ez az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter ezzel kapcsolatban nemrégiben hangsúlyozta: a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A kitűzött cél elérését szolgálja Szijjártó Péter minapi bejelentése is. A külgazdasági és külügyminiszter jelezte: a kutatás-fejlesztési beruházásokra adható maximális támogatás értéke 15 millió euróról 25 millió euróra növekszik. Sőt, a jelenlegi 25 helyett akár már ötvenszázalékos maximális támogatási intenzitás mellett is kaphatnak hozzájárulást a vállalatok.
Tavaly a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított összeg nemzetgazdasági szinten közel 887 milliárd forint volt, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,33 százalékát tette ki. A Központi Statisztikai Hivatal összegzéséből kiderül, hogy a pénz 72 százalékát, 632 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 16 százalékát (138 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 13 százalékát (112 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el. A múlt évben mintegy háromezer kutató-fejlesztő hely működött Magyarországon, csaknem hattizedük a vállalkozási szektorban. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma csaknem 92 ezer főt tett ki, 74 százalékuk kutató volt.
A ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el. Ugyan 2022-ben a vállalkozásoktól származó összeg (393 milliárd forint) 14 százalékkal elmaradt a 2021. évitől, a kutatás-fejlesztési tevékenység 44 százalékát ebből a forrásból finanszírozták.
Az államháztartási keret 2022-ben a terület költségeinek 36 százalékát (315 milliárd forintot) fedezte. A külföldről származó összeg több mint egyharmadával emelkedett, aránya 14-ről 19 százalékra nőtt egy év alatt. E források döntő részét a vállalkozási szektorban használták fel. A kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja 2022-ben is igen magas volt. Azaz: a top száz vállalkozás költötte el a szektor ráfordításának a 73, míg a teljes nemzetgazdaságinak az 52 százalékát. Az elmúlt években a műszaki tudományok területén emelkedett a legdinamikusabban a felhasznált összeg, ezek a teljes ráfordítás 57 százalékát adták. A műszaki tudományokon belül a legtöbbet a gyógyszeripari , valamint a villamos-, elektronikai és informatikai mérnöki tudományok területén költöttek kutatás-fejlesztésre. A második legjelentősebb területet változatlanul a természettudományok képviselték, az itt folyó kutatásokra felhasznált összeg (196 milliárd forint) és annak aránya (22 százalék) alig változott. Az orvostudományok területén felhasznált pénz egy év alatt 37 százalékkal nőtt, így a teljes kutatás-fejlesztési ráfordításon belüli aránya hatról 8,4 százalékra emelkedett.
Csák János miniszter egyébként korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a fent említett célok elérése érdekében újították meg a Magyar Kutatási Hálózatot, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működését, valamint ezért alakították meg a Kutatási Kiválósági Tanácsot.
Forrás: Magyar Nemzet