A kutatás-fejlesztés és innováció terén a legtöbb támogatást elnyert szervezetek sorrendjében vidéki egyetemek és kutatóhelyek állnak az élen. A felsőoktatásiipari együttműködéseknek kézzelfogható haszna van.
TÁMOGATÁSOK
Fele-fele arányban osztoznak az innovatív vállalatok és kutatóintézetek a már odaítélt 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) forráson, ebből több mint 400 milliárd vidéken hasznosul – hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Világgazdaságnak. Felidézte, hogy a kis- és középvállalkozások támogatására összesen elérhető 2100 milliárd forintnyi uniós pénznek csak az ötödét teszik ki a KFI-források.
Nem ezekből kell megvalósítani a kapacitásbővítést vagy a gépvásárlást, a KFI-források felhasználásánál ugyanis a magas hozzáadott értékű újdonságtartalom a fő szempont, amelytől a vállalkozások, a kutatóintézetek és maguk a kutatók is versenyképesebbé válhatnak – emelte ki. Ágazati bontásban az uniós források legnagyobb részét, 35 százalékát az egészségipari, gyógyászati, orvosi projektek nyerték el azokban a konstrukciókban, amelyeket az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorol az intelligens szakosodási stratégia. További, egyenként 14–18 százalékos rész a fejlett jármű- és gépipari technológia, a fenntartható környezet és az agrárinnováció területén használható fel – részletezte a hivatal elnöke.
Rávilágított arra is, hogy a legtöbb támogatást elnyert kutatási és tudásközvetítő szervezetek sorrendjében az élen vidéki egyetemek és kutató helyek állnak: 28,4 milliárd forinttal első a Debreceni Egyetem, de a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és a Pannon Egyetem is 10 és 22 milliárd forint közötti támogatáshoz jutott.
A felsőoktatási és ipari együttműködési központok kapcsán Pálinkás József elmondta: a Kaposvári Egyetemen a klímaváltozás körülményei között alkalmazható növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztése kezdődött meg. Győrben és Kecskeméten autóipari kutató-fejlesztő központok jöttek létre. Eközben Debrecenben egészségiparral, Miskolcon intelligens anyagok gyártásával összefüggő kutatások kezdődnek. Budapesten és Pest megyében is létrejött három ilyen kutató-fejlesztő központ.
KA: Pálinkás József: A tudásiparnak van jövője
Forrás: TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2018. 04. 27.