Céges és egyetemi együttműködésben a Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével, csaknem ötmilliárd forintos támogatással körforgásos gazdasági kompetencia-központot, valamint ehhez kapcsolódóan tudományos és innovációs (science) parkot hoznak létre Nagykanizsán.
A kormány célja, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legversenyképesebb országa közé tartozzon. Ennek érdekében számos lépést tesz, országszerte kialakítva a piaci igényekre hangolt, hosszú távú egyetemi-kutatóipari együttműködést. A létrejövő kompetencia-központok ezt a célt szolgálják. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal eddig országszerte nyolc új szakosodott központ létrejöttét támogatta, összesen 20,5 milliárd forinttal. Ezek egyike a Pannon Egyetem által vezetett nagykanizsai, amelyről az elsők között született pozitív döntés. További kettő kivitelezési terv pedig folyamatban van.
A Pannon Egyetem vezetésével elindított és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból csaknem 4,8 milliárd forinttal támogatott kompetencia-központ küldetése, hogy a körforgásos gazdaság követelményeit integrálja az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe és az innovációs tevékenységbe.
Felhalmozott tudás Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kifejtette, egy egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. Az elmúlt években a tudományos élet körül folyó viták is megmutatták, hogy az alapkutatásokra épül a magyar tudomány, de szükség van az alkalmazásra, hogy az ötletből valami konkrétum is szülessen.
A kormánynak az a szándéka, hogy a Budapesten kívüli kutatóközpontokat is erősítse, erre 51 milliárd eurót biztosítanak a következő költségvetési ciklusban európai uniós forrásból.
A következő három évben számos projekt zajlik majd a Pannon Egyetem koordinálásával, a konzorcium együttműködő partnerei – a Mol-csoport, a Hidrofilt Kft., a Netta Pannónia Kft., a Bay Zoltán Kutatóintézet és a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.– aktív részvételével.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke rámutatott, az ezredforduló óta kétszeresére nőtt a K+F-ráfordítások volumene, elsősorban a vállalkozói szektornak köszönhetően.
Úgy fogalmazott, a hivatal célja a tudás létrehozása és a felhasználás összekötése az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt. Kiemelte, cél, hogy ne prototípus, hanem termék, szolgáltatás szülessen.
Öt kutatási terület A program öt nagy tématerületre koncentrál, ezek közül az első három kifejezetten Nagykanizsához kapcsolódik.
A megújuló energiák kutatási terület célja az alternatív üzemanyagok és új vegyipari alapanyagok előállítása, a biomassza hasznosítását lehetővé tevő megoldások kifejlesztése és az ebből származó technológiák hazai adaptációjának elősegítése (nyersolaj-feldolgozási maradékanyagból a Mol százhalombattai üzemében, illetve a magyarországi kommunális hulladékok feldolgozásából származó szerves anyagok). A Mollal való együttműködés hosszú múltra tekint vissza, hiszen a térségben körülbelül kilencven éve kezdődött a kőolajkitermelés. E kutatási terület hét alprojektet ölel fel.
A hulladékgazdálkodás kutatási terület célja a hazai hulladékvagyon felmérése, a begyűjtési és kezelési infrastruktúra áttekintése, javaslat annak átalakítására a magasabb és fenntartható hasznosítási arányok elérése érdekében. A Magyar Hírlap kutatási területekre vonatkozó kérdésére Palkovics László miniszter elmondta, a klímavédelem részeként zajló Tisztítsuk meg az országot program több dologra is rávilágít, kutatási alapot adva az egyetemnek. Egyelőre nem tudjuk, az illegálisan kitett hulladék mekkora hányada veszélyes. Külön csoportot képez az éves lomtalanítás, az építési törmelék, a zöldhulladék, valamint a háztartási szemét. Az e területeket érintő kutatások tizenöt alprojektre oszlanak.
A víztechnológiák ágazati kutatások célja a down-stream technológiából származó fáradtolajos szennyvízkezelés, a kút- és ivóvizek mikroműanyag-mentesítése, valamint az EOR (rétegvíz) upstream kezelését lehetővé tevő víztisztítási megoldások fejlesztése.
E területen vállalt partnerséget a helyben működő Hidrofilt Kft. A miniszter a vízgazdálkodási kutatásokkal kapcsolatos kérdésünkre azt mondta, integrált módon, különböző anyagok vizsgálatára nyílik mód, hiszen a szennyvízből indikátorok segítségével például hormonok és más anyagok mutathatók ki. Ez a terület foglalja magában a legtöbb alprojektet, összesen huszonegyet.
A fenntartható turizmus – célja az egész évben működő, fenntartható turizmus, fenntartható fesztiválok és a körforgásos gazdaság összefüggésére irányuló kutatások keretében módszertanok, ajánlások kidolgozása, valamint kapcsolódó szemléletformáló kampányok létrehozása. A terület három alprojektet ölel fel.
A fenntartható városfejlesztés célja az úgynevezett okosváros hazai koncepciójának megalkotása, ehhez közösségi városi applikáció kialakítása, a lakossági tudatformálás és a fenntarthatósági mesterképzés megteremtése, az ellátási láncok feltárása, a városi hulladékáramok felmérése. Hat alprojekt tartozik hozzá.
Lehetőség a térségnek Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét egy science park jelenti, a Mol-hoz tartozó Rotary Fúrási Zrt telephelyén valósul meg, barnamezős beruházás keretében, az épített értékek megtartásával és új funkciókkal. A terület saját geotermikus erőművel képes lesz biztosítani energiaigényét.
A két részből álló főépület kutatási-oktatási központ lesz, angol nyelvű képzésekkel és távoktatásra alkalmas tantermekkel.
A cementraktár új funkciót kap, és három, egyenként több száz négyzetméteres, robbanásbiztos laboratóriumot hoznak létre.
Cseresnyés Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, Zala megye országgyűlési képviselője a helyszínválasztás kapcsán azt mondta, a megyében leszálló ágban van a kőolaj-kitermelés, a vízgazdálkodás, a megújuló energiaforrások előállítása, valamint a hulladékhasznosítás azonban a Mol stratégiájába is beleillik, ezért bocsátja rendelkezésére a területet – és partnerként, a Pannon Egyetemmel együttműködve maga is részt vesz ezekben az innovációs fejlesztésekben.
Hozzátette, a science park hosszú távon sok munkalehetőséget is jelent a városnak és a térségnek.
Forrás: Magyar Hírlap