DUNAÚJVÁROS November 9. és 11. között a Magyar tudomány ünnepe országos eseményeihez csatlakozva, a kialakult Covid-19 járványhelyzet miatt a korábbi évek hagyományaitól eltérve rendezi meg a Dunaújvárosi Egyetem a közkedvelt Tudományos Hét konferenciasorozatát. Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy erről és az egyetem jelenlegi helyzetéről, feladatairól is kérdezzük dr. habil András István rektort.
DUNAÚJVÁROS November 9. és 11. között a Magyar tudomány ünnepe országos eseményeihez csatlakozva, a kialakult Covid-19 járványhelyzet miatt a korábbi évek hagyományaitól eltérve rendezi meg a Dunaújvárosi Egyetem a közkedvelt Tudományos Hét konferencia-sorozatát. A rendezvény célja a többi között a szakma és a publikum tudományos ismereteinek elmélyítése, az alkalmazott tudományok népszerűsítése. Az idei Tudományos Hét eseményeinek fókuszában az atomenergia és a karbonmentes energia áll.
A méltán népszerű rendezvényről és az egyetem jelenlegi helyzetéről, feladatairól is kérdezzük dr. habil András István rektort.
Egyetemi konferenciasorozat: alkalmazkodni a kihívásokhoz
Beszélgetés dr. habil András Istvánnal, a Dunaújvárosi Egyetem rektorával
– A rendezvény célja a többi között a szakma és a publikum tudományos ismereteinek elmélyítése, az alkalmazott tudományok népszerűsítése. Az idei Tudományos Hét eseményeinek fókuszában az atomenergia és a karbonmentes energia áll. A keretrendszert két kulcsterület, a fenntarthatóság és a digitalizáció kettőse adja. Az első két napon a műszaki terület, az informatika korszerű technikái mellett helyet kap a társadalomtudomány és a neveléstudomány is. E témakörökben 22 szekcióban 117 előadás hangzik el, a harmadik napon a tehetséges diákok kapnak bemutatkozási lehetőséget a TDK, azaz a Tudományos Diákköri Konferencia keretében.
– Ön azt mondja, a Tudományos Hét konferencia sorozata mintegy leképezi a Dunaújvárosi Egyetem pályáját. Mit takar ez az összegzés?
– Terület- és oktatásfejlesztési szempontból is komoly tényező az egyetemünk, hiszen jelentős fejlesztések kezdődtek meg nálunk a Paks II projekthez kapcsolódóan, ami kihat a környezetünkre is, regionális szerepünket erősítve. Mint ismert, erre 1,5 milliárd forint forrást kaptunk a kormányzattól, amit több év alatt fogunk felhasználni. Ez a többi között lehetőséget ad arra, hogy a paksi beruházáshoz kapcsolódóan a roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok jelentős részét itt végezzék majd, erre pedig fel kell készülnünk az oktatásfejlesztés területén is. Olyan laborokat fejlesztünk, amelyek egyrészt szellemi műhelyei, tudásbázisai lesznek a szakma ezen területének, ugyanakkor gyakorlati helyei is, és egyúttal üzleti megbízásokat teljesítve bevételhez is juthatunk majd. Részben ezért is, a mostani Tudományos Hét előadás-sorozatunk markáns része kapcsolódik Pakshoz, az atomerőmű-beruházás következő üteméhez. Egy alkalmazott tudományok egyetemének nyilván szem előtt kell tartania azt is, hogyan állja meg a helyét a kutatás-fejlesztésben, az innovációban és a vállalati partnerségben, a vállalati együttműködésekben. Azt gondolom, hogy ezek azok, amelyek alapvetően orientálnak bennünket.
– A plenáris előadás-sorozatot neves előadók jegyzik...
– Azt, hogy a szakma milyen komolyan veszi ezt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a plenáris ülés előadói között köszönthetjük dr. Kovács Pált, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárt, aki előadásában aktuális kérdéseket feszeget Az atomenergia szerepe a dekarbonizációban címmel. Elfogadta felkérésünket Cziczer János, a Paks II Atomerőmű Zrt. üzemeltetési igazgatója, és Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese is. Az oktatásfejlesztési vonalat erősíti dr. Németh Balázs, a Pécsi Tudományegyetem MeLLerN Egyesület ügyvezető elnöke. A digitális felsőoktatásban a „lifelong learning” szerepe a fenntarthatósági célok megvalósításában témaköréről ő fog beszélni. Nagyon élénken foglalkoztatja a felsőoktatás világát az, hogyan lehet online módon eredményesnek lenni, hatékonyan oktatni, motiválni. Hogyan lehet együttműködni online módon akár az ipari partnerekkel. Nem véletlen az sem, hogy a Dunaújvárosi Egyetem Tudományos Hét konferenciasorozatot dr. Galambos Dénes nyitja meg, aki Dunaújváros és térségének ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa. Az ő munkájába beletartozik az egyetemmel kapcsolatos fejlesztési irányok koordinációja is, amihez szorosan kapcsolódik a már említett paksi beruházás ezen területe.
– Az ősszel kezdődött tanév nem túlzás azt mondani, hogy rendhagyó módon indult a koronavírus-járvány miatt, de nem feledve azt, hogy ettől a tanévtől szigorodott a felsőoktatásba történő bejutás feltételrendszere is?
– A tavalyi év kimagaslóan sikeres év volt, akkor húsz százalékkal több hallgatót tudtunk felvenni, mint 2018-ban. Aztán megváltozott a felvételi rendszer, az emelt szintű érettségi vált alapkövetelménnyé a diplomás képzéseknél. Ennek az lett a következménye, hogy mintegy húsz százalékkal kevesebb hallgatót tudtunk felvenni az ősszel indult képzésekre 2019-hez képest. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as felvételi számokat tudtunk produkálni. A levelezős hallgatóknak nagy eséllyel nincs emelt szintű érettségijük, így a munkaerőpiac egy jelentős részét kizárjuk a diplomásképzésből egyébként. Ők azok, akik régebben bevállalták azt, hogy munka mellett tanulnak az egyetemen, most egyre kevesebben tudják ezt megtenni, mert a bejutáshoz szükséges emelt szintű érettségi teljesítése extra feladatot jelent számukra. Átrendeződött ezzel az intézmény belső képzési szerkezete, mert többen vannak a FOSZK-osok, a Felsőoktatási Szakképzésben részt vevők. A diplomásképzésre az előbb elmondottak szerint értelemszerűen kevesebben tudtak jelentkezni. A következő nagy feladat ezen a területen az, hogy a FOSZK-osokat, hogyan tudjuk felkészíteni a diplomásképzésre. Ez egyben előszobája is ennek, hiszen a FOSZK-os képzést akár hetven százalékban be is tudjuk számítani majd a diplomásképzés során. A diplomásképzéshez azonban az emelt szintű érettségit és ott a felvételhez szükséges előírt pontszámot nekik is teljesíteniük kell. Például, ha valaki a kétéves időtartamú műszaki FOSZK-ra jár és egy BSc-s, alapszintű gépészmérnök képzésre jelentkezik, és fel is veszik oda, amelynek elvégzése alapesetben három és fél év, akkor, aki a FOSZK után felvételt nyert a gépészmérnök képzésre, az összesen akár négy év alatt elvégezheti a kettőt (a mesterképzés ezután következhet – a szerk.). A FOSZK egyébként a műszaki, a gazdász, az informatikai és más területekre is kiterjed.
– Van lehetőség arra, hogy a Felsőoktatási Szakképzés kiváltsa az emelt szintű érettségit?
– Két irány rajzolódott ki. Van arra törekvés, hogy a FOSZK kiváltsa az emelt szintű érettségit, én azt gondolom, hogy lenne is ennek értelme, hiszen ezután közvetlenül be tudnának kerülni onnan a diplomásképzésre. Vagy a technikusi képzettség helyettesítheti ezt, ami azt jelenti, hogy mindkét esetben egy rövid időszak alatt emelt szintű érettségi nélkül (az alapszintű érettségi mindenképpen szükséges, hiszen az feltétele a FOSZK-nak és a technikusképzésnek is – a szerk.) el lehet jutni a diplomásképzés startvonalához. Ami az idei átmeneti időszakot illeti, az is oka lehet a felvételi számok visszaesésének, hogy a szakképző intézmények plusz egy évre „benntartották” diákjaikat a technikusi képzésen.
– A Covid-járvány alapjaiban változtatta meg a külföldi hallgatók egyetemi képzését Dunaújvárosban is. Mi változott?
– A hallgatóink közül azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak hazamenni, ők itt voltak végig a pandémiás időszakban. Többségük fizetős, de vannak ösztöndíjasok, ez utóbbiak között Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok is. Negyvenhárom országból vannak nálunk, összesen több mint százan. A többi külföldi hallgatóval kapcsolatban az a tendencia alakult ki, hogy az újonnan felvett hallgatóink a tavalyihoz képest nagyjából húsz százalékkal többen vannak, mert nem kellett feltétlenül vízumot szerezniük a beutazáshoz, így otthonról tudnak tanulni. Online regisztrációval tudtak hozzánk jelentkezni, így digitális formában történő képzésben tudjuk őket részesíteni külföldön, a saját országukban. Amikor az oktatás visszaáll az eredeti kerékvágásba, akkor ők akár turistavízummal tudnak beutazni és a záróvizsgáikat letenni. Rugalmasabbá vált a rendszer.
– Így a pandémia második szakaszában milyen összehasonlítást lehet tenni az oktatásban az első időszakhoz képest?
– Alapvetően sikeres volt a tavaszi online félévünk annak köszönhetően is, hogy volt már jó néhány digitális tananyagunk előtte, amiket jól fel tudtunk használni. Olyan nagy iramban történtek a digitális tananyagfejlesztések, meg az erre való átállás, ami kicsit vitalizálta a szervezetet, ami nagyon izgalmas, pörgős időszak volt. Ebben az időszakban a kollégák és a hallgatók is nagyon rugalmasak voltak. Ami ebben a félévben nagy változás, hogy a jelenléti oktatással együtt a gyakorlatok szerepe vissza tudott térni a hagyományos oktatási gyakorlathoz. Kétségtelen, hogy nagyon hasznos az online oktatás, de az egyetemnek és az oktatóknak is vannak olyan funkcióik, amelyhez elengedhetetlen a személyes jelenlét. A motiváció, az egyéni bánásmód, az egyéni foglalkozás, talán egy kicsit a nevelési attitűd, vagy a személyes példamutatás digitális formában nem olyan, mint a jelenléti oktatási során.
– Az őszi időszakban hogyan tudott felkészülni az egyetem a járvány adta új feladatokra?
– Szigorúan betartjuk a járványügyi protokoll által előírt szabályokat. Ugyanakkor az oktatás gyakorlati óráinak megtartásában a tavaszi időszakhoz képest, most ősszel többletfeladatokat tudunk vállalni. Természetesen nem lehet annyi hallgatót egy laborba egyszerre beengedni, mint amennyit a pandémia előtt lehetett, ezért széthúzzuk, hosszabb időszakon keresztül kisebb csoportban tartjuk meg a gyakorlatokat. Ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy személyre szabottan, nagyobb figyelemmel, még inkább gyakorlatorientáltan tudjuk képezni hallgatóinkat.
Forrás: Dunaújvárosi Hírlap