A létrejövő fenntarthatósági kompetenciaközpont legfőbb célja a magas szintű kutatás-fejlesztési infrastruktúra és tudásbázis kiépítése, valamint versenyképes K+F+I fejlesztőgárda felállítása. A központ kiépítése idén márciusban indul és várhatóan 2023 februárjában fejeződik majd be Veszprémben, valamint Nagykanizsán is.
Közel ötmilliárd forintos fejlesztés
A körforgásos gazdaság alapjain nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont létesül
A pályázaton elnyert 4,775 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás a fenntarthatósági fejlesztéseket támogatja öt fő téma mentén: víztechnológiák, hulladék- és műanyag-újrahasznosítás, fenntartható energiatermelés, valamint a jövő városainak fejlesztése és a turizmus környezettel összhangban megvalósuló alakítása. A megvalósításban a Pannon Egyetem együttműködő partnere a MOL Nyrt., a Hidrofilt Kft., a Netta-Pannonia Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. – Hosszú előkészítő munka után sikerült egy olyan együttműködést kötni, melynek keretében a Pannon Egyetem és a MOL közösen dolgozik a jövőért – fogalmazott Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, aki hozzátette: a körkörös gazdaság legfontosabb elve a fenntarthatóságra és újrahasznosításra épül. A leendő kutatóközpontban dolgozó szakemberek például olyan kérdésekre keresik majd a megoldást, hogy miként lehet a hulladékot hatékonyabban újrahasznosítani, s hogyan őrizhetjük meg édesvízkészleteinket. – Együttműködésünkkel egy olyan körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont jön létre a Pannon Egyetemen, mellyel reményeink szerint hamarosan már nemcsak a hazai fejlesztések élén járunk, hanem az innovációs fejlesztések nemzetközi térképén is meghatározóak leszünk. A stratégiai partnerségünkkel példaértékű öszszefogás indul útjára, és még számos ehhez hasonló, jövőbe mutató elképzelés megvalósításán dolgozunk együtt az egyetemmel és a jövő fiatal tehetségeivel – tette hozzá Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója. – Az öt konzorciumi partner bevonásával létrejövő fenntarthatósági kompetenciaközponttal a Pannon Egyetem egyik jövőbemutató fejlesztési elképzelése valósul meg – fogalmazott Gelencsér András, az egyetem rektora. – Mind a gazdasági szereplők, mind a fejlesztésnek otthont adó városok előtt megnyílik a lehetőség, hogy a környezetvédelem, fenntarthatóság, nyersanyagés ásványkincskészletekkel való felelős gazdálkodás kérdéskörében az ország egyik vezető K+F+I erejévé váljanak, csatlakozva a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs térhez. Vállalati és akadémiai-kutatói oldalról is fontosnak tartjuk a meglévő tudás elmélyítését, az eredmények és az új innovációk piacosítását hazai és nemzetközi szinten.
Balogh László, Nagykanizsa polgármestere is örömmel értesült a várost érintő beruházásról. Mint mondta: Nagykanizsa számára kitörési pont lehetne, ha a fenntarthatóság mintavárosává válna. – Ehhez földrajzi elhelyezkedésünk, hagyományaink, középvárosi mivoltunk jó humánökológiai potenciálként szolgál – fogalmazott Balogh László. – A körforgásos gazdaság mintavárosa lehetnénk Magyarországon, mely a fenntartható energia-, hulladék- és vízgazdálkodásban, a fenntartható élelemtermelésben, várostervezésben és turizmusban nyilvánulna meg elsősorban. Ezért olyan gazdaságpolitikát szeretnénk, amely sem a környezetet, sem a kontinensünk iparát nem teszi tönkre. Ezt tenné lehetővé a körforgásos gazdaság, melynek alapja egy olyan rendszer, amelyben nincs hulladék és amelyben a már kész termékre alapanyagként tekinthetünk. A körforgásos gazdaság azonban több mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely a termékek életciklusának átalakításával újradefiniálja a terméktervezés, a gyártás és a fogyasztás folyamatát, eddig kiaknázatlan (másod) piacokat nyitva meg a vállalatok, vállalkozások számára – mondta a polgármester.
Forrás: Zalai Hírlap