Az Európai Bizottság célul tűzte ki a hidrogéngazdaság kiemelt szerepének beépítését a tagállamok válság utáni helyreállítási beruházásaiba. A kormány álláspontja alapján nem szabad figyelmen kívül hagyni a nukleáris energiában rejlő előnyöket a hidrogén előállításánál.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az uniós kutatási miniszterek 2020. július 21-i informális tanácsülésén.

Az egyeztetés fő célja a német elnökség által bemutatott, zöldhidrogénről szóló, kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) által vezérelt kezdeményezés megvitatása volt – közölte tegnap lapunkkal a tárca. Az államtitkár a közleményben megerősítette: Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek szerint a hidrogén nélkülözhetetlen eszköz a 2050-es éghajlatsemlegességi cél eléréséhez.

A zöldhidrogénről szóló kezdeményezés az Európai Bizottság július 8-án közzétett hidrogénstratégiájára építve azt tűzi ki célul, hogy a hidrogéngazdaság fejlesztése kiemelt figyelmet kapjon a koronavírus utáni időszak nemzeti és uniós szintű helyreállítási beruházásaiban, az Európai Unió korszerűsítésében és versenyképességének fokozásában, a klímabarát, fenntartható ipari szektor kialakításában – tette hozzá az ITM. Kaderják felidézte, hogy Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben és az új Nemzeti Energiastratégiában is kitért a hidrogén jövőbeli szerepére. A magyar hidrogéngazdaság fejlődésének erőteljes lendületet adhat a közelmúltban megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform, amely összehozza a kutatás és az ipar érintett szereplőit és javaslatot tesz egy hazai hidrogénstratégiára. A hidrogén- és biometán-technológiákon alapuló pilot, azaz kísérleti projektek támogatására az ITM, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal idén márciusban négymilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett meg.

A zöldhidrogén hathatós megoldás lehet a különféle ágazatok szén-dioxidmentesítésére, ezért ösztönözni és támogatni kell a kapcsolódó technológiák fejlesztését és alkalmazását. A kormány álláspontja szerint azonban a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. „A nukleáris alapon előállított hidrogén hosszú távon is kulcsszerepet játszik majd a magyar energiarendszerben, az egész magyar gazdaságban. Úgy véljük, hogy a nukleáris alapon előállított hidrogént is tiszta hidrogénként kellene elismerni” – jelentette ki az államtitkár.

A magyar álláspont szerint a hidrogéngazdaság fejlesztésének területén széles körű nemzetközi, az állami és a magánszféra partnerségén alapuló együttműködéssel lehet eredményeket elérni. „Magyarország támogatja egy közös menetrend és innovációs ütemterv kidolgozását, amely utat nyit a következő években végrehajtandó többoldalú pilot projektek számára.

Készen állunk az együttműködésre, mivel alapvető érdekünk nemcsak az események nyomon követése, hanem lehetőségeink és képességeink szerint a fejlesztésekben, kooperációkban való tevékeny részvétel is” – mondta Kaderják Péter.

Forrás: Magyar Hírlap