PATCA A helyi gazdaság szereplői Patcán tudhatták meg, mit csinálnak jól vagy rosszul az innováció terén. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalelnöke volt a Somogyi Vállal kozói Szalon előadója. Vállalkozói Szalon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével Lemaradunk a világtól, ha nem kutatunk és nem tervezünk újra PATCA – Az innováció olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, de csak kevesen tudják jól csinálni – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Lengyel János, a Somogyi Hírlap főszerkesztője a Somogyi Vállalkozói Szalon rendezvényét. Az innovációval mindenkinek dolga van a gazdaságban, ha tetszik, ha nem, mert ez a belső hajtóerő a folyamatos változtatás képessége. – Azokat az időket éljük, amikor a világgazdaság, a magyar gazdaság és a társadalom egészét nézve innováció nélkül nem képzelhető el sikeres jövő – jelentette ki Birkner Zoltán, az innovációs hivatal elnöke. – Az innováció maga a másképp gondolkodás. Azt üzeni, hogy folyamatainkat akkor is érdemes újragondolni, ha alapvetően nem vagyunk sikertelenek. Olyan gyors a technológiai változás, hogy ha nem akarunk lemaradni, akkor folyamatosan újra kell terveznünk saját működésünket.
Birkner Zoltán hozzátette: hétköznapi innováció akkor is születik, ha egy vállalat termelőtevékenységét, szervezeti kultúráját, marketing módszereit megújítva versenyelőnyhöz jut a piacon. A kutatás-fejlesztés az a tudás, amely szükséges az innovációhoz, de nem feltétlenül. Akkor működik hatékonyan a rendszer, ha a folyamat minél több tudományos alapon megszületett termék létrejöttét támogatja. A cél az, hogy egyre több tudás áramoljon a gazdaságba, fokozva a kutatási eredmények iránti piaci igényt. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) hidat képez az innováció szereplői között.
A hazai kutatás-fejlesztésnek tizenöt éve változatlan a nemzetközi pozíciója, s bár az elmúlt évtizedben jó eredmények születtek, ez csak arra volt elég, hogy ne szakadjunk le globális összehasonlításban. Stagnáló helyzetünk elsősorban abból fakad, hogy a kis- és középvállalkozások alig végeznek idehaza innovációs tevékenységet. Míg az 1980-as években sok magyar szabadalom született, addig ma eltűnőben a hagyományos magyar kreativitás. A külföldről beáramló tömeges innovációk miatt, illetve nem találtuk még meg a megfelelő ösztönzőrendszert.
Magyarországon jelenleg kutatás-fejlesztés az egyetemeken, az Akadémián és a nagyvállalatoknál folyik, de Birkner Zoltán szerint érdemes koncentrálni az erőforrásokat, hogy fokozható legyen a hatékonyság. Példaként említette, hogy az elmúlt uniós ciklusban a brüsszeli kutatás-fejlesztési alapból csupán fél százalékot tudtunk elhozni pályázatok révén, igaz, az egész kelet-európai régió is csak öt százalékot tudott fölmutatni.
A cél, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összeg hazánkban elérje a GDP 1,8 százalékát, 2030-ra a 3 százalékot. Az NKFI Hivatal széles körű pályázati rendszert dolgozott ki, amellyel a hazai kkv-k jelentősebb innovációs szerephez juthatnak. Az egyetemek aktivitását ösztönöznék, hogy képessé váljanak kiszolgálni a kkv-k innovációs igényeit, egyúttal a szabadalmi eljárások megújítása is tervben van.
Forrás: Somogyi Hírlap - 2019.05.13. (1,4. oldal)