Ugyancsak kiemelt terület a krími–kongói vérzéses láz kutatása, amely egy Euró pát és a régiónkat is veszélyeztető betegség lehet. A pécsi kutatók dolgoznak olyan „egzotikus” kórokozókkal is, mint például a Nipah-vírus, amely Dél-, DélkeletÁzsiában már okozott kisebb-nagyobb járványokat és szórványos eseteket.
A labor tájékoztatása szerint nagy hangsúlyt fektetnek többek között a kullancsés a nyugat-nílusi enkefalitisz vizsgálatára. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai nemcsak magát a vírust, hanem például a szúnyogokat is tanulmányozzák, figyelik, milyen új invazív fajok jelennek meg, s ezek milyen kórokozót hordoznak magukban, és mi az, amit esetlegesen be tudnak hozni az országba. Öszszegzésük alapján a Pécsett végzett kutatások igen szerteágazók; a már említetteken túl – egy együttműködésen keresztül – a hazai kisragadozók által hordozott vírusokra is kiterjednek.
DIGITÁLIS ÖRÖKSÉG A magyarországi és a határon túli kulturális örökség digitalizálásához, mesterséges intelligencia segítségével történő feldolgozásához, az így keletkezett anyagok vizsgálatához, kutathatóvá tételéhez és mindennek a széles körű publikálásához kapcsolódik a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) munkája. Bizton állítható, hogy több projektjükért is hálás lesz nekik az utókor. Az egyik ilyen a digitálisan született anyagok megőrzése. Mint a Figyelőnek küldött ismertetőjükben írták: a magyar kulturális örökség nagy mennyiségű adatvesztést szenved el amiatt, hogy korlátozott az infrastruktúra és kevés a szakember a „born-digital” tartalmak archiválására, kezelésére. Hangsúlyozták: ez nem csak tudományos kérdés, piaci szereplők is igénybe vehetik ezt a szolgáltatást, hiszen az elavult formátumú vagy ilyen hordozón tárolt anyagokkal való bánásmód speciális szaktudást igényel.
Szintén dolgoznak egy olyan kézírás-felismerő eszközön, melynek segítségével – csekély emberi erőforrással – kereshetővé tehetők a kézzel írott gyűjteményi anyagok. Az alfa-verziójú szoftver Arany János betűvetésén „tanult”, és mindössze 4,5 százalékos hibaarányt produkált – közölték. A DH-Lab szakemberei emellett webaratást is végeznek, azaz begyűjtik a kutatási és innovációs szempontból releváns internetes forrásokat. Továbbá – például filmek, hanganyagok, interjúk kereshetősége érdekében – egy nagy pontosságú szövegfeliratozói szolgáltatás létrehozása úgyszintén céljuk, elsősorban közgyűjteményi, oktatási felhasználásra.
AUTONÓM RENDSZEREK „Az autonóm rendszerek érzékelnek, döntenek, termelnek, vezetnek, sőt repülnek is” – ez a szlogenje az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumnak (ARNL), melynek konzorciumát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) irányítása mellett a Műegyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem alkotja. Gáspár Pétertől, a SZTAKI kutatólabor-vezetőjétől megtudtuk: az ARNL az emberi beavatkozást nem igénylő földi és légi mobilitásra, a robotikára, valamint az autonóm gyártósorokra irányuló k+f és innovációs tevékenységekkel foglalkozik. A nemzeti laborban negyven csoport dolgozik, a kutató-fejlesztő szakemberek száma meghaladja a százat, s az MSc-, PhD-hallgatók is közel ugyanennyien vannak.
Az autonóm rendszerekkel kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében zajló kutatások magukban foglalják a környezet- és szituációértékelést, az intelligens beavatkozást, az 5G- és a V2X- (azaz a jármű és a környezete közötti) kommunikációt, a korszerű irányelmélet alkalmazását, valamint a mesterséges intelligenciát igénybe vevő megoldásokat – fejtette ki a szakember. Hozzátette: az integrált gyártás folyamataira, az intelligens robotokra és az ember-gép együttműködésre vonatkozó fejlesztések ipar 4.0 irányultságúak, vagyis az információs technológia és az automatizálás összefonódását elhozó negyedik ipari forradalom jegyében folynak.
Gáspár Péter szerint az első év eredményei már jól mutatják a kutatási potenciált, és látványos demonstrációk jelzik a társadalmi hasznosíthatóságot. Példaként említette az önvezető közlekedési eszközök tapadási határon való manőverezhetőségét, a drónok és a földi járművek „konfliktusmenedzsmentjét”, a gyártósori automatizált sorrendtervezőt és a nagy pontosságú robotkart.
Forrás: Figyelő