A stroke hirtelen fellépő agyi vérkeringési zavar, amely gyors kezelés hiányában súlyos, maradandó károsodásokat okoz. A Magyar Stroke Társaság adatai szerint hazánkban évente 30-32 ezer ember kap stroke-ot, ebből 8-10 ezren meghalnak. A túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, 22 százalékuk pedig járásképtelen. A stroke és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek 30 százalékánál jelentkezik az izmok görcsös összehúzódása.
Az élethosszig tartó, sokszor folyamatosan romló állapot 50-60 millió ember életét nehezíti meg világszerte. A jelenleg alkalmazott izomgörcsoldók a páciensek mindössze 25-30 százalékánál hatékonyak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Motor Farmakológia Kutatócsoportja által kifejlesztett hatóanyag (MPH–220) a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül.
A kutatócsoport tájékoztatása szerint a klinikai próbák első, a hatóanyag biztonságosságát tesztelő fázisát magyarországi kórházakban végzik. Jelenleg a próbák előkészítése és a hatóanyag gyártása zajlik, amelyből jövő év elején adják be az első adagokat a vizsgálatba önkéntesen jelentkezett egészséges pácienseknek.
A vizsgálat során a vegyület biztonságos dózisát határozzák meg. A Málnási-Csizmadia András vezette kutatócsoport 2018-ban szabadalmaztatta az MPH–220-at, ami közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjén fejti ki a hatását. Az eddigi kísérleti eredmények szerint a hatóanyag úgy szünteti meg a kóros végtagi izom-összehúzódásokat, hogy közben nem befolyásolja a szívizmot és az erek simaizomzatát, ezért keringési problémákat sem okoz.
Az ígéretes magyar gyógyszerjelöltet szabadalom védi. Az időben beadott oltalommal megelőzték a világ biotechnológiai innovációban legbefolyásosabb intézményét, az amerikai Scripps Research Institute-ot. Az amerikaiak ugyanis hasonló molekulát fejlesztettek ki, ám ők a szabadalmukat két hónappal később jegyezték be, ezért a nemzetközi elsőbbség a magyaroké. Ez a jelentős alapkutatási eredmény eddig körülbelül nyolcmillió euróba került, amelynek jelentős részét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, illetve saját befektetés biztosította. Rengeteg segítséget adott az ELTE, az alapkutatások finanszírozásának nagy részét pedig a MTA biztosította.
Forrás: Magyar Nemzet