Egyedülálló vízügyi kísérlet zajlik a békési körgáton. A Tímár Attila, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa által koordinált program részeként egy speciális szádlemez medencét építettek fel Dánfok környékén, amelynek segítségével árvízi helyzettel azonos vízmennyiség nyomásának teszik ki a gát egy kisebb szakaszát.

BÉKÉS Egyedülálló vízügyi kísérlet zajlik a békési körgáton. A Tímár Attila, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa által koordinált program részeként egy speciális szádlemez medencét építettek fel Dánfok környékén, amelynek segítségével árvízi helyzettel azonos vízmennyiség nyomásának teszik ki a gát egy kisebb szakaszát.

– Ilyen jellegű nagyminta kísérletet korábban még nem végeztek el. Munkánk legfőbb célja, hogy az érintett békési gátszakaszon megvizsgáljuk az árvízvédelmi töltés „állékonyságát”, illetve a töltésben kialakuló szivárgásokat és az árvízvédelmi töltés mozgását – emelte ki Tímár Attila, a Kövízig szakembere, aki elnyerte a Kooperatív Doktori Program (KDP) doktori hallgatói ösztöndíját diplomamunkájával.

Egyedülálló árvízi szimulációt végeznek a békési körtöltésen

BÉKÉS Tímár Attila, a Kövízig szakembere – aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallga tója – elnyerte az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Kooperatív Doktori Program (KDP) doktori hallgatói ösztöndíját diplomamunkájával. A KDP keretében nyílt lehetőség az említett projekt megvalósítására.

– Ilyen jellegű nagyminta kísérletet korábban még nem végeztek el. Munkánk legfőbb célja, hogy az érintett békési gátszakaszon megvizsgáljuk az árvízvédelmi töltés „állékonyságát”, illetve a töltésben kialakuló szivárgásokat és az árvízvédelmi töltés mozgását – emelte ki a szakember.

Mint az a Kövízig, illetve Kálmán Tibor, Békés polgár mesterének beszámolójából ki derül, a szakemberek valóssal megegyező vízmennyiségnek és nyomásnak teszik ki a kör gát egy elkerített szakaszát.

A kísérlet során a gáttest mozgását, a szivárgási folyamatok dinamikáját és térbeli eloszlását egyaránt tanulmányozzák.

Mindez geofizikai és geodéziai mérésekből, talajmechanikai elemzésekből, valamint a töltéstestben elhelyezett észlelő kutak vízszintjeinek méréséből áll. A töltések mozgásvizsgálatára a töltés négy kereszt szelvényében, szelvényenként 15 geodéziai mérőpontot helyeztek el. Egy szelvényben hét mérőpont az úgynevezett víz oldali rézsűben található, három a töltéskoronán, öt pedig a mentett oldali rézsűben, vagyis azon a részen, ahol közvetlenül nem éri a víz a gátat. Tanulmányozzák, hogy a víz alatti terhelés hatására milyen mozgások mennek végbe a töltésen, mennyire zsugorodik vagy duzzad az árvízvédelmi töltés.Az árvízvédelmi töltésben a szivárgást úgynevezett piezométercsövek, a töltéstestben elhelyezett észlelőkutak segítségével mérik, melyeket a töltéskoronában és a mentet oldali rézsűben helyeztek el. Ezenfelül geofizikai méréseket is végeznek összesen 16 szelvényben a töltéskoronán és a mentett oldali rézsűben, melyek segítségével a szivárgási útvonalakat és a szivárgások dinamikáját kívánják meghatározni. Az üzemi körülményeket, mint szimulált árvízi elöntést az említett szádlemezekből kialakított medence biztosítja, melyben szabályozott körülmények között növelhető, illetve csökkenthető az el öntés. Magát az említett szád lemez medencét tavaly állították fel, a vizsgálatok pedig idén kezdődtek el. A vizsgálatok az úgynevezett szabályos kereszt szivárgás kialakulásáig tartanak, melyet követően talajmechanikai feltárásokat végeznek. A feltárásokkal a telített talajok állékonyság számításához szükséges jellemzők értékeit határozzák meg, melyek az átázott töltés állékonyságának megítéléséhez szükségesek.

A kutatás során kapott mérési eredmények a töltések tönkremeneteli folyamatának jobb megértését, a gazdaságos, okszerű, jó védekezési gyakorlat támogatását szolgálják.

Forrás: Békés Megyei Hírlap