Az előző évhez képest tavaly újabb ötven pozíciót javítva, ma a világ 250 legjobb agrár-felsőoktatási intézménye között tartják számon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Ezt az eredményt növekvő tudományos teljesítménnyel, nem utolsó sorban növekvő bevétellel érte el, hangzott el a MATE szenátusának tanévzáró ünnepi ülésén Gödöllőn. Eredményeinek köszönhetően az intézmény egyre népszerűbb, 2022-höz képest 33 százalékkal több felvételiző jelölte meg első helyen a gödöllői központú univerzitást. Az eseményen részt vevő Hankó Balázs államtitkár szerint ez egyértelműen azt jelenti, hogy működik a modellváltás.
Harmadik tanévét zárta július 6-án a 2021. február 1-jén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A Budai Campuson 1175, a keszthelyin 287, a kaposvárin 686, Gyöngyösön 307, Gödöllőn pedig 1408, összesen 3863 hallgató vehette át diplomáját a napokban, jelentette be Gyuricza Csaba rektor a tanévzáró szenátusi ülésen, ahol a végzett 120 doktoranduszból 38 jelenlévőt avattak doktorrá.
A rektor az alapításkori célokra emlékeztetett, amikor a hazai agrárkutatási hálózat integrációjával, a képzési kínálat megújításával kialakították az agrárfejlődés tudományos hátországát. „Arra törekszünk, hogy a következő évtizedekre az élettudományok minden területén tettre kész, gyakorlatias tudású szakembereket képezzünk, mivel a mezőgazdasági fejlődés kulcsa a minőségi agrárszakember” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a törekvésüket a munkaerőpiac is visszaigazolja, az idén megduplázódott a MATE szakirányú továbbképzéseire felvettek száma.
A tanévzárót ezúttal a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában tartották, mert az egyetem épületeiben, így az aulában is felújítások zajlanak. Ahogy Gyuricza Csaba fogalmazott, munkájukat folyton változó körülmények között, de az alapításkor megfogalmazott szándékaik szerint végzik ma is, hosszú távú céljuk pedig az, hogy a szervezetileg és szakmailag megújuló MATE a világ első 30 agrár egyeteme közé kerüljön. Erre pedig az elmúlt évek eredményei alapján minden esélyük megvan.
Ezzel együtt az egyetemi élet legfontosabb szereplői a tudás befogadói, a jelenlegi és a leendő hallgatók, ezért Gyuricza Csaba szerint létfontosságú, hogy vonzóvá tegyék az intézményt a legtehetségesebb, legelkötelezettebb fiatalok számára. Ez a terület, a beiskolázás hiányossága volt az első figyelmeztető jel, ami végül az agrár-felsőoktatás tartalmi és strukturális reformját kikényszerítette. Az azóta elvégzett munkájuk eredményeként a képzésre jelentkezők száma több mint 40 százalékkal nőtt az idén. Számokkal alátámasztva ez azt jelenti, hogy mintegy 8500 fiatal választaná a MATE-t, az elsőhelyes jelentkezések száma 33 százalékkal emelkedett, az agrár- és élelmiszertudományi szakokat 3450 fő jelölte meg. Az agrárképzések mellett a MATE minden más szakterületének képzései iránt is nőtt az érdeklődés: a művészeti és művészetközvetítési képzésekre 499, a gazdasági és társadalomtudományi képzésekre 2426, a környezettudományi és természetvédelmi képzésekre 673, a pedagógus- és bölcsészettudományi képzésekre 848, a műszaki és informatikai képzésekre pedig 1208 fő jelentkezett az idei normál felvételi eljárásban. Biztató, hogy a pedagógiai képzéseikre mintegy 80 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly.
Hasonlóan imponáló eredményekről számolt be a rektor a hazai egyetemek nemzetközi trendekbe történő illeszkedését illetően is.
A világ egyetemeinek különböző szempontok szerinti rangsorában egyre több magyar intézmény szerepel, köztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is több előkelő helyezést ért el. Az egyik legelismertebb rangsorban, a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as agrártudományi ranglistáján például, amelyben 1274 egyetem eredményeit vizsgálták, a MATE az eddigi legjobb pozícióját elérve, bekerült a világ legjobb 12 százalékába a számukra legfontosabb tudományterületen. A Times Higher Education fenntarthatósági rangsorában pedig a világ 100 legjobbja között találjuk, ami azt jelenti, hogy az első 15 százalékban szerepel. A rektor ezt a helyezést különösen fontosnak nevezte, a rangsort ugyanis az Egyesült Nemzetek Szervezete állapítja meg, 17 fenntartható fejlődési cél alapján értékelve az egyetemeket. „Rendkívül fontos, hogy egy intézmény milyen erőfeszítésekkel válaszol a globális kihívásokra, és miként fordítja az innovatív fejlesztési eredményeit a társadalom és a környezet javára” – hangsúlyozta.
Egyre többen szeretnének tehát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen diplomát szerezni, ez pedig azt jelenti, hogy működik a modellváltás, működik az új egyetemi struktúra, mondta ünnepi beszédében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Ennek pilléreiként pedig az autonómiát, a versenyképességet és a kiszámíthatóság jelölte meg. Autonómiájukat az biztosítja, hogy az állam, ahogy az államtitkár fogalmazott, „hátrébb lépett”, versenyképességüket pedig az, hogy például a MATE esetében több, mint kétszeresére emelték a finanszírozását. Ez azt jelenti, ha továbbra is hozza az eredményeket az egyetem, akkor 2024-ben közel 25 milliárd forintra számíthat az államtól, ami pedig kiszámíthatóvá teszi a jövőt.
Az államtitkár megerősítette, hogy biztosítják a magyar kutatóknak azokat a forrásokat, amelyek a nemzetközi együttműködésekhez szükségesek. Erre a célra 5 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben, amiből a többi között a MATE nemzetközi projektjei is támogathatók. „Lesz mobilitási program, 2024. június 30-ig biztosítottak az Erasmus program mobilitási lehetőségei, és azt követően is minden forrás rendelkezésre áll, hogy egy erősebb, kiterjedtebb, jobb mobilitási programot tudjunk biztosítani mindannyiunk számára” – erősítette meg az államtitkár, hogy az európai alapértékek mellett állnak. Ez pedig nem más, mint az olyan együttműködés, amely a nemzetközi erőtérben valósul meg, hiszen ma minden második magyar tudományos közlemény európai affiliációval jön létre.
Hankó Balázs arról is beszámolt, hogy az idén 27 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, mint tavaly, és tízből nyolc hallgató állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait. Ez évi másfél millió forintot jelent egy diáknak, és számos egyéb ösztöndíj is elérhető további 170 ezer hallgató számára, 72 milliárd forint értékben. Ezeknek a támogatásnak később jelenik meg a hasznuk, ha úgy tetszik az értelme, egy diplomás ugyanis 36 nap alatt helyezkedik el a munkaerőpiacon, a bérelőnye pedig több, mint 80 százalék. „A magyar gazdaság, a magyar egyetemek működéséhez tehát fiatal kutatókra, doktorokra és habilitált doktorokra is szükségünk van” – fejtette ki az államtitkár, miért fontos a Neumann János Program kilenc intézkedése közül a doktori programok erősítése. „Ma Magyarországon évente 2700-an kezdik meg doktori tanulmányaikat. Ahhoz, hogy céljaink szerint 2030-ra egymillió magyar állampolgárra 9000 kutató jusson, növelnünk kell a doktoranduszok számát, évi 3500-ra van szükségünk. Méghozzá olyanokra, akik a műszaki, a természet-, a mérnökinformatikai, az agrár- és az élettudományok területén mutatják meg kiválóságukat” – tette hozzá, hogy ennek érdekében kiszámítható kutatói életpályát biztosítanak, 3,2 milliárd forinttal megerősítették az új Nemzeti Kiválósági Programot, a Kooperatív Doktori Programra pedig 5,1 milliárd forintot biztosítanak. Az állam átvállalja az önköltséges diákok költségeinek a felét, abban az esetben pedig, ha egy gazdasági szereplő egyetemi doktori iskolába íratja be dolgozóját, akkor a nyugdíjjárulékuk felét.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság