„Az idei esztendőre komoly felkészülési lehetőségként tekintek” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki szerint már kézzelfogható jelei vannak annak a szemléletváltásnak, melyet hivatalba lépése után hirdetett meg. Azt is elmondta, hogy a jövőre induló Horizont Európa keretprogramban hangsúlyosabb szerepet kaphat az agrárium, mely az előző ciklus magyar szempontból egyik legsikeresebb ágazata volt.
Interjú Dr. Birkner Zoltánnal, az NKFI Hivatal elnökével az Innotéka 2020. márciusi számában.
Sokan úgy tartják, hogy ebben az évtizedben valósulhat meg az agráripari forradalom: a demográfiai robbanás és a klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívás a világszerte radikálisan megemelkedett élelmiszerigény kiszolgálása. Ezek a folyamatok is befolyásolták azt, hogy az NKFIH a jövőben hangsúlyosabb szerepet vállal az agrárinnováció kapcsán?
– A mai világban szinte már minden mindennel összefügg. Ráadásul a demográfiai és a klímaváltozás mellett a digitalizáció is komoly mértékben befolyásolja mindennapi életünket, és legalább ilyen súlyú a körforgásos gazdaság logikája is, vagyis az, hogy egy termék létrehozása során ne hulladék, hanem újból felhasználható alapanyag keletkezzen. Ez a felgyorsult változás a világgazdaság szinte minden szektorát radikális változásokra ösztönzi, köztük az agráriumot is. Ha már az ipari forradalom kifejezést említette: azok közül az országok közül, amelyek nem az első ciklus lendületében fejlődtek robbanásszerűen, sok a második és a harmadik ipari forradalom során hozta be lemaradását. Úgy vélem, Magyarországnak is komoly esélye lehet a fejlődés továbbfokozására, ha jól megfogalmazott kérdésekre jó válaszokat leszünk képesek adni. Az NKFIH feladata ebben a kérdésben egyértelmű: a globális környezeti válaszokat leképezve kell kialakítanunk az újabb és újabb támogatási konstrukciókat. 2021 után terveink szerint még hatékonyabban fogjuk felhasználni az agrárinnovációra szánt pályázati összegeket.
Ehhez a sikerhez az első lépés az Agrárminisztériummal közösen szervezett tematikus nap márciusban, melyen az agrár- és élelmiszer-gazdasági innovációk nemzetközi finanszírozása kerül a fókuszba?
– Kiváló ötletnek tartom a minisztérium kezdeményezését, iránymutató lehet ez a fajta ágazati logikájú megközelítése a kérdésnek, hiszen teljesen más szemüvegen keresztül kell nézni a feldolgozóipar, a szolgáltató szektor vagy éppen az agrárium jelenét és kihívásait. Azért is örülünk ennek a rendezvénynek, mert az agrárés élelmiszer-gazdaságban a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó egyetemek, tudományos műhelyek és a velük együttműködő vállalkozások közvetlenül ismerhetik meg az NKFIH és az Agrárminisztérium 2021-től induló, új programozási ciklusra vonatkozó stratégiai törekvéseit, valamint a sikeres nemzetközi pályázatok benyújtásának támogatásához rendelt hazai erőforrásokat.
A Horizont Európa kutatási keretprogramhoz a következő hónapokban kell kidolgozni és beilleszteni a hazai gazdálkodók számára fontos témákat. Milyen kitörési pontokat mutatnak be a tematikus napon?
– A plenáris előadásokat követően a résztvevők öt kiemelt tématerület – az agroökológia, az élelmiszerrendszerek, az erdészet, az energetika és a biofinomítás – köré szerveződő workshopon kapnak lehetőséget arra, hogy részesei legyenek az adott terület 2020 utáni forráselosztási stratégiája és a kapcsolódó szempontrendszer kidolgozásának.
Az agráriumot sokszor éri az a vád, hogy kevésbé fogékony az innovációra. Ezt támasztják alá a számadatok is? A Horizont 2020 projektek elnyert összegének mekkora hányadát tették ki az agrárágazati pályázatok?
– Azt üzenem a kritikusoknak, hogy agrárvállalkozásaink meglepően jól szerepeltek az elmúlt hét évben, a nemzetgazdasági ágban betöltött súlyukhoz képest a dupláját nyerték el: a Horizont 2020 projektek összegének mintegy 10 százaléka került az agrárágazathoz, ráadásul a pályázók 14 százaléka a szektorhoz köthető. Az elnyert összegek tekintetében a növénytermesztés vezet, csaknem 1,2 millió euró összegű elnyert forrással, de sikeresen pályázott az akvakultúra és az állategészségügy is. Utóbbi például az afrikai sertéspestis elleni küzdelem jegyében. Sikerként említhetjük például a QuantisLabs Kft.-t, amely 2015-ben támogatást kapott a H2020 programból egy olyan növényeket figyelő informatikai rendszer kifejlesztésére, amely abban segíti a felhasználót, hogy az időjárási viszontagságok káros hatásainak csökkentése érdekében időben be tudjon avatkozni. A fejlesztés azóta már letölthető az okostelefonokra alkalmazásként.
Az agrár- és élelmiszeripari szereplők innovatív megoldásait milyen hazai támogatások és nemzetközi pályázati források ösztönzik jelenleg?
– Az idén záruló Horizont 2020 programban már nincsenek nyitott felhívások ezeken a szakterületeken, de várhatóan az év végén már megjelennek a Horizont Európa új kiírásai. Fontosnak tartjuk a H2020 programmal kapcsolatos tapasztalatok összegzését, hogy a következő keretprogram előkészítését ezek figyelembevételével kezdhessük meg. Részben ezt a célt is szolgálja a március 10-i tematikus nap: sikeres pályázók, H2020 pályázatokat értékelő szakemberek, az NKFI Hivatal pályázati tanácsadást végző nemzeti kapcsolattartó munkatársai, a lehetséges jövőbeli pályázók és a szakpolitika formálói találkoznak és vitatják meg, hogyan lehetünk hatékonyabbak a jövőben a brüsszeli keretprogram pályázati forrásainak elnyerésében.
Nem csak uniós pályázatok, hazai források is támogatják az agrárinnovációt. A 2019. évi Tématerületi Kiválósági Program (TKP) keretében 27 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülete mintegy 14,6 milliárd forint értékben kapott támogatást. Említene néhány konkrét példát?
– A programot az Innovációs és Technológiai Minisztérium indította el közel 45 milliárd forintos keretösszegben, amely hároméves finanszírozási periódust jelent. A hazai forrásból támogatott program segítségével kívánjuk felhívni az innovációs ökoszisztéma résztvevőinek a figyelmét a hamarosan induló Horizont Európa tématerületeire. Azaz azt finanszírozta meg az állam, hogy olyan kompetenciák jöjjenek létre Magyarországon, melyekkel a hazai kutatóintézetek és egyetemek jó eséllyel pályázhatnak egy nemzetközi hálózathoz. Célunk, hogy ezek az intézmények a Tématerületi Kiválósági Program során sikeresen készítsék fel a vállalati szférát is a pályázati időszakra. A Biztonságos társadalom és környezet címen futó kutatási területen belül számos, agráriumot érintő ötletet támogattunk. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) projektje például arra akar választ adni, hogyan lehet a magyar mezőgazdaság és állattenyésztés számára – a GMO-s importszóját kiváltva, kiegészítve – alternatív fehérjeforrásokat biztosítani. Emlékezetes, hogy a parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, 2012-től pedig alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége. Ennek ellenére még most is évi több százezer tonna GMO-s takarmányszója áramlik be az országba, elsősorban az USA-ból, Brazíliából és Argentínából. Magyarország azonban a magyar mezőgazdaság jövőjét GMOmentesen képzeli el. Erre pedig megvan az esély, a NAIK álláspontja szerint ugyanis bőségesen találni olyan fehérjeforrásokat a magyar mezőgazdaságban, amelyeket jelenleg még nem hasznosítunk fenntartható és versenyképes módon. Ilyen alternatíva lehet például a (növény)olajipari, a bioüzemanyag-gyártási melléktermék, az akáclomb vagy éppen – szigorúan csak takarmányozásra – a „rovarliszt”. A NAIK számításai szerint a projekt sikere esetén minden egyes forint, amit erre a célra fordítanak, százszorosan fog megtérülni a nemzetgazdaságnak. Természetesen vannak más érdekes, jelenleg is futó projektek. A Szent István Egyetem kutatói a változó környezethez való alkalmazkodást vizsgálják a szőlő- és borágazatban. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá válik a szőlőtermesztés fenntarthatósága. A megszokott termesztéstechnológia nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat vagy az extrém csapadékmennyiséget. Emellett az éghajlati változások növényvédelmi vonatkozásai is jelentősek. A magas piaci igény kielégítésére alkalmas tradicionális fajták és speciális borászati termékek (aszú, szénsavas borok) hosszú távú, kiegyensúlyozott termelése megköveteli a környezetkímélő technológiai elemek gyakorlati vizsgálatát és az új szőlészeti technológiák hatásának felmérését. Az innovatív fajták kutatása a legintenzívebben fejlődő szegmens a szőlő- és borágazat, a környezet- és egészségvédelem szempontjából. Ugyancsak izgalmas témát tartott fontosnak a Kaposvári Egyetem, ahol a One Health koncepcióra épülő biztonságos, környezetkímélő, jó minőségű és egészséges állatitermék-előállítás került a fókuszba. Ez egy olyan új, interdiszciplináris kutatási terület, amelynek a világon is csak néhány éves múltja van. A projekt a többi között a humán antibiotikum-rezisztencia veszélyének csökkentését tűzte ki célul. A sikerhez vezető úton a kutatás szerint jóval kevesebb antibiotikumot és gyógyszert kell felhasználni az állatitermék-előállításban. Mindehhez az egyetem a táplálóanyag összetételének módosításával, valamint pro-, pre- és szimbiotikumok, emésztőenzimek, szerves savak, gyógy- és fűszernövény-kiegészítés alkalmazásával kísérletezik.
Tavaly nyáron fővédnöke volt az országos agrár-startup ötletversenynek a Kaposvári Egyetemen. Milyen benyomásokat szerzett?
– Kifejezetten örültem annak, hogy nemcsak a programozás vagy az applikációfejlesztés tematikájában lehet startup ötletversenyeket meghirdetni, hanem az agráriumban is. Az ilyen kezdeményezéseket világítótornyoknak tekintem, ezért külön gratulálok az egyetem vezetőségének. Fontosnak tartom, hogy a verseny középiskolások számára is nyitott volt, hiszen minden korosztályt meg kell tudni szólítani, amely nyitott az innovatív gondolatokra. Mindenkit és minél több projektet érdemes becsatornázni a kutatás-fejlesztés és innováció világába. A megmérettetés egyértelműen megmutatta, hogy már a 15-16 évesek is fantasztikus ötletekkel tudnak előállni.
Milyen szolgáltatásokkal és programokkal kívánja segíteni az NKFIH az innovációs ökoszisztéma résztvevőinek felkészítését a 2021-ben induló pályázati ciklusra?
– Fontos hangsúlyozni, hogy az idei évre nem mint „vihar előtti csendre” tekintek, hanem komoly lehetőségként. 2021-től rengeteg programot fogunk indítani, ezért jól felkészült és ötletgazdag pályázókra van szükségünk, hogy minél sikeresebbek legyünk ebben a programozási ciklusban. Éppen ezért több olyan lépést dolgoztunk ki, mellyel jelentős segítséget nyújthatunk nekik nemzetközi szinten is. Egyebek között olyan angol nyelvű, interaktív és gyakorlatorientált pályázatírási tréninget szerveztünk, amelyen a résztvevők gyakorlati előadásokon és kiscsoportos workshopokon sajátíthatták el a sikeres pályázás alapjait. Emellett számos információs és konzultációs napot tartottunk, ahol a pályázati lehetőségek mellett tájékoztatást adtunk a Horizont 2020 program még nyitott pályázati lehetőségeiről és az új Horizont Európa keretprogram előkészítéséről. Mindezek mellett néhány ösztönzőelemmel is bővítettük tavalyi pályázati konstrukcióinkat: pluszpontokkal jutalmazzuk, ha valaki a Horizont 2020 programban jó minőségű pályázatot nyújtott be, megértette a pályázati konstrukciót és a nemzetközi partnerség lényegét, azonban forráshiány miatt mégsem került a legjobbak közé. Ezzel párhuzamosan a hazai pályázatok során is pluszpontot jelent, ha valaki nemzetközi pályázaton indult el, és elérte a szakmai küszöböt. Ezzel minden bizonnyal olyan projekteket tudunk támogatni, amelyek nemzetközi szinten is sikeresek lehetnek. Ugyancsak ösztönző lépésként tartjuk számon, hogy sok hazai vállalatot külföldi konferenciákra juttattunk ki, ahol nemcsak meg ismerkedhettek a szektor legújabb irányaival, de nemzetközi kapcsolatokat is tudtak építeni. Az NKFIH anyagi támogatást nyújt a benchmark folyamatának elkészítésében is: megerősítettük a hazai tanácsadó hálózatot, ráadásul olyan külföldi szakértőket is felkértünk a hazai pályázatok előzetes véleményezésére, akik nemcsak a téma legjobbjai, hanem korábban akár bírálói státuszban is voltak.
Említette, hogy megerősítették a tanácsadói hálózatot, és külföldi szakértők is segíthetik majd a magyar pályázatok sikerességét. A hazai innovációmenedzsment-képzés azonban eddig egyetemi szinten nem volt jelen…
– Ez a helyzet hamarosan megváltozik. Nagyon büszke vagyok arra a nyitottságra, amelyet a hazai felsőoktatási intézményekben tapasztaltunk. Ősszel született meg az ötlet, és már néhány találkozás után a döntés is, így idén februárban a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Pannon Egyetemen egyaránt elindulhattak a két féléves másoddiplomás képzések. A közgazdász-végzettségűek kutatási és innovációs szakközgazdász diplomát kapnak majd kézhez, akik pedig mérnök, informatikus vagy más diplomát szereztek, azok kutatási és innovációs menedzser diplomához jutnak. Az így végzett szakemberek projektmenedzseri és vezetői képességekkel is rendelkeznek majd, és egyaránt alkalmasak lesznek a versenyszférá ban megvalósuló innovációs programok vezetésére, valamint elméleti kutatási projektek irányítására. A képzés során megismertetik őket az innováció mikro- és makrokörnyezetével, tisztában lesznek azzal, hogyan lehet innovációs forrásokhoz jutni, és miként kell egy-egy projektet megvalósítani, milyen jogi és szabadalmi követelményeknek kell megfelelni. Különösen fontos, hogy mindkét felsőoktatási intézmény a gyakorlatorientált képzésre helyezi majd a hangsúlyt. Hadd emlékeztessek még egyszer a sebességre: hat hónap alatt az ötlettől eljutottunk odáig, hogy létrehozták és meghirdették a szakot, megtalálták a szükséges oktatói gárdát és a gyakorlati szakembereket, összeállították a tananyagot. A hallgatói érdeklődés ismeretében kijelenthető, megérte ezt a tempót diktálni.
Nagyságrendileg hány innovációmenedzsert tudna foglalkoztatni a hazai innovációs ökoszisztéma?
– A hazánkban munkát vállaló professzionális tanácsadói kör véleményem szerint szűk. Azt szeretnénk elérni, hogy ez a bázis több száz fővel bővüljön, mert csak így lehet a jövőben egy megbízható tanácsadói köre például az agrár-élelmiszer ágazatnak, az energetikának vagy épp a gyógyszeriparnak. Nem kérdés, hatalmas szükség van az új szakembergárdára, hiszen 2021-2022-re már dübörögni fog a ciklus, a mostani források két-háromszorosáért indulhatnak el a pályázók, így azok száma is minimum meg fog duplázódni. Ezek ismeretében száz százalékig ki merem jelenteni, hogy a képzésen részt vevő másoddiplomásoknak nem okozhat majd gondot az elhelyezkedés. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: nem pusztán pályázatírókat keresünk, hiszen az csak egy részfeladat a folyamatban. Egy vállalati innováció kiépítése, folyamatos fejlesztése, nyomon követése sokkal összetettebb és hosszabb feladat. Mi pedig olyan szakembereket szeretnénk találni, akik mindezek mellett képesek bizalmi kapcsolatot kialakítani a tulajdonosokkal és az ügyvezetőkkel, akik megértik, hogyan kell átállni egy másfajta gondolkodási módra. A jövőben azt kívánjuk tudatosítani többek között az innovációs menedzserek segítségével is, hogy a kutatóintézeteknek és vállalkozásoknak nem azért kell pályázniuk, mert abból pénzt lehet szerezni, hanem azért, mert van egy hasznos ötlet, amelynek a megvalósításához forrást kell találni. Emellett persze ismerni kell a teljes folyamatot a kutatástól, a piaci megjelenésen át a nemzetközivé válásig.
Ezek szerint az exportképesség fejlesztése is a fókuszba kerül?
– Az állam már számos dedikált programot indított; a Magyar Multi Program például a nagy növekedési képességű, innovatív és exportképes termékeket, illetve szolgáltatásokat előállító kisés középvállalkozások, a kkv-k megerősítését tűzte ki célul. Tavaly novemberben pedig széles körű, hét pilléren álló, 2030-ig tervező kkv-stratégiát hirdetett meg a kormány az Innovációs és Technoló giai Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös munkájára alapozva. Látni kell, hogy csak akkor lesznek képesek ugrásszerű fejlődésre a magyar vállalkozások, ha exportra terveznek. A tavaly meghirdetett, piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására kiírt konstrukciónk sikere alapján optimisták lehetünk. Sokkal több és jobb minőségű pályázat érkezett be, mint korábban. Láthatóan sikerült felkelteni az érdeklődést, a pályázóknak pedig emelni a színvonalat.
A hivatalba lépése után készült interjúnkban a szemléletváltás fontosságát hangsúlyozta. Ezek szerint már érzékelhető változásokat sikerült elérni ezen a téren?
– Abszolút! Az NKFIH új szerepet vállalt magára, kinyitottuk kapuinkat az innovációs ökoszisztéma szereplői előtt. Megváltozott a kommunikációnk mértéke és minősége is, több alkalommal országjárásba kezdtünk, nyíltan beszéltünk a piaci szereplőkkel, komoly vitákat folytattunk le velük a konstrukciók kiírása során. Megváltoztattuk az egyetemek szerepét és helyzetét az innovációban, megerősítettük a nemzetközivé válás láncszemeit is. Nem utolsósorban felkaroltuk a kutatókat is. Az összes területen komoly változások mentek végbe, így véleményem szerint minden adott ahhoz, hogy a ciklus végére markánsan megváltozzon a magyar innovációs ökoszisztéma.
Forrás: Innotéka