A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal MTIhez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelik, hogy az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása a teljes lakosságot érintő jelenlegi helyzetben minden eddiginél aktuálisabb téma.

Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe a teljes élelmiszerlánc mentén. A legveszélyesebb pazarlók maguk a végfelhasználók, mert a hazai élelmiszer-hulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. Napjainkban a koronavírus terjedése sokakat arra sarkall, hogy a szokásosnál jóval nagyobb élelmiszerkészletet halmozzon fel, ami indokolatlan, mert még tovább növelheti a pazarlást. A lakosság fejenként 65 kilónyi ételt (leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt) dob a szemétbe évente, egy átlagos háztartás így évről évre 50-60 ezer forintot veszít, pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne. A boltban például a fogyaszthatósági időt ellenőrizve ne a leghoszszabb szavatosságú tejfölt vegyük le a polcról, ha aznap este úgyis fel fogjuk használni. Ezzel tudatosan csökkentjük annak az esélyét, hogy az üzlet pár nap múlva kénytelen legyen leselejtezni az árut. Hosszú távon a gyerekek oktatása a leghatékonyabb eszköz a lakosság szemléletformálására és a szokások megváltoztatására, ehhez iskolai tananyagot fejlesztenek, áll a közleményben. Újszerű megoldásokat is kidolgoznak a pazarlás csökkentésére partnereikkel egy uniós projekt keretében.

Forrás: Zalai Hírlap