TÁMOGATJÁK | A kormány szándékai szerint az élelmiszeripar stratégiai ágazatnak minősül, ezért a 2014–20-as támogatási időszakban háromszázmilliárd forint dotációban részesül, ebből kilencvenmilliárdot már biztosan ki is fizettek.

2014-től ez év tavaszáig mintegy kilencvenmilliárd forint támogatást fizettek ki a magyarországi élelmiszeripari szereplőknek, a kedvezményezettek így komoly beruházásokkal tudnak fejleszteni – derül ki a szaktárca adataiból. A szektor finanszírozásának a sajátossága, hogy nem jövedelempótló szubvenciókról van szó. Céljuk elsősorban beruházás ösztönzés, amely javítja a versenyképességet.
Hazai forrásból 2014 óta 203,4 millió forint támogatásban részesültek a kedvezményezettek a Pest megyei célzott pénzügyi dotáció terhére Közép-Magyarország régióban. Ennél azért jóval jelentősebb a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatási (NBT) program.
Utóbbiból 2015-ben több élelmiszeripari cég részesült, összesen 1,3 milliárd forint értékben, 2016-ban pedig 8,7 milliárd kötődik ilyen vállalkozásokhoz a kötelezettségvállalásból. A tavaly kötött szerződések alapján 2,9 milliárdot kaptak az ágazat társaságai.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) beruházásösztönzési célelőirányzatának (BÖC) a keretében odaítélt összegből 2014–16 között 23 milliárdot kapott az élelmiszeripar. A múlt év folyamán is több, a szektorhoz köthető támogatást jelentettek be, összesen 19,8 milliárd forintról van szó.
Az operatív projekteket tekintve a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) 2014-től 1080 pályázat érkezett be az élelmiszeriparhoz sorolt vállalatoktól, 23 különböző jogcímre; az igényelt szubvenció meghaladta a 136,3 milliárd forintot. Az eddigi információk alapján az élelmiszeripari TEÁOR-besorolással rendelkező pályázók esetében 421 megítélt támogatás született, ehhez 31,2 milliárd kapcsolódik. A hatályos szerződések száma 382, a szerződött összeg 26 milliárd, a tényleges kifizetés pedig 16,5 milliárd forint volt.
A GINOP-forrásokat fejlesztési irány alapján vizsgálva (tehát a fejlesztés élelmiszeripari lesz, még ha a fejlesztő cég maga nem is ezen TEÁOR-besorolások alatt szerepel) 588 támogatást ítéltek oda, ehhez 42,4 milliárd forint összeg kapcsolódik.
A hatályos szerződések száma 530, a szerződött összeg 33,9 milliárd, a tényleges kifizetés pedig 20,4 milliárd forint volt. A GINOP Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak a támogatása kombinált hiteltermékkel című felhívása célzottan az ágazat szereplőit szólítja meg. A rendelkezésre álló adatok alapján erre 72 pályázat érkezett be élelmiszeripari vállalatoktól, az igényelt összeg pedig 52,7 milliárd körüli értéket mutat.
A k+f+i témakörben vállalati mérettől függetlenül pályázhatnak a cégek; ezek a források a GINOP-tenderben és a tükörpályázatban, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) felhívásában jelennek meg.
A VEKOP-os és a GINOP-os kombinált termék-, illetve hitelprogram esetében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tájékoztatása szerint a szaktárca összesítéséig két agrárvonatkozású döntés született, ebből egy élelmiszeripari, 211 millió forint támogatási összeggel.
A Vidékfejlesztési program (VP) kapcsán csak dedikált élelmiszeripari forrásként több mint kétszázmilliárd forint kapcsolódik a szektorhoz: a Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforráshatékonyságának elősegítése a feldolgozásban című felhívásból 167,37 milliárd, a Borászatok termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása pályázatból 39,23 milliárd forint keretösszeg.
A támogatások hasznosulásának a mérése sok esetben egyelőre nem lehetséges (nem születtek még döntések, nem történtek kifizetések, a kivitelezés még csak folyamatban stb.), de a NAV 2016 végéig rendelkezésre álló adatai alapján az ágazatban az elmúlt néhány esztendőben is jelentős beruházási folyamatok zajlottak le. A vizsgált három évben 6885 cég együttesen 422,6 milliárd forint befektetést aktivált az élelmiszeriparban. Éves szinten a beruházó vállalatok száma 2224 és 2391 között ingadozott, míg az invesztíciós összeg 2016-ban volt a legkisebb 122,7 milliárd, 2014-ben pedig a legnagyobb 154,1 milliárd forinttal. A vállalati méretet tekintve a mikrovállalkozásoknak alig a harmada aktivált beruházást a vizsgált időszakban, míg a közepes és nagy társaságok esetében ez az érték meghaladta a nyolcvan százalékot.
A tíz legnagyobb beruházó cég invesztíciós értéke minden esztendőben lefedi a teljes ágazat befektetéseinek a 20-25 százalékát. A legnagyobb invesztorok jellemzően döntő többségben vagy száz százalékban külföldi tulajdonban vannak.
Működik olyan nagyvállalat, amely évről évre milliárdos beruházásokat aktivál.
Szakágazat szerint a legtöbb fejlesztés évtől függően az édességgyártásban, a baromfi-, a zöldség-gyümölcs, a húsfeldolgozásban és a szőlőbortermelésben volt jelentős. Sok esetben azonban ez nem a szegmens eredményességét/ innovációs készségét tükrözi, sokkal inkább egy-egy meghatározó nagyvállalat tevékenységének az eredménye.
A legnagyobb beruházó cég 2014-ben a Master Good, a Magyar Cukor Zrt., valamint a Haribo Hungária volt, 2015-ben a Nestlé és az Unilever mellett a BAT Pécsi Dohánygyár, a Mars Magyarország, a Mogyi Kereskedelmi Kft., 2016-ban pedig a Hungrana, a Hell Energy, az Unilever és a Bunge mellett szintén a Nestlé.
Beágyazott cikkek:
A Vidékfejlesztési programban több mint kétszázmilliárd forintnyi fejlesztési forrást kap az ágazat, ebből csak a borászatok több mint 39 milliárdra pályázhatnak.