A magyarországi vállalkozások többsége még mindig találmányokban, és nem szellemi tulajdonban gondolkozik, pedig a jó ötletek nem elegendők a gazdasági és társadalmi haszonhoz – jelentette ki az SZTNH elnöke. Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások 8,8 százalékának van valamilyen bejegyzett oltalma, Magyarországon ez a mutató mindössze 3,3 százalékon áll. A rövid távú cél ennek a megduplázása, ám még a 6,6 százalékkal is elég távol állnánk például a 10 százalékos Lengyelországtól. Pedig az oltalom monopoljogot teremt, véd a hamisítások ellen, a termék és szolgáltatás mellett a felhasználói jog is értékesíthető, ráadásul a befektetők szemében sokkal vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező vállalkozások. Az oltalmak számában 2019-ben vette át a vezetést az Egyesült Államoktól Kína, amely 1999-ben még csupán 276 nemzetközi szabadalmi bejegyzést tett – összehasonlításképp, itthon 2019-ben 450-et mutatott a statisztika –, ám mostanra évente 60 ezerre növelte ezt a számot. Az ország a mesterséges intelligencia új szabadalmainak 50 százalékát tulajdonolja.
Akad bőven tennivaló az egyetemeken is, hiszen oltalom nélkül a diplomamunka a legkönnyebben ellopható tudás. Két évvel ezelőtt az egyetemek összesen 12 szabadalmi kérelmet nyújtottak be, ám a modellváltás után a szellemi tulajdont bevételi forrásként is hasznosítják, elkezdődött a támogatás és a tudás összekötése a piaci érvényesülés érdekében. Most ott tartunk, hogy százas nagyságrendű oltalmazási ötlet, sőt kutatási-fejlesztési és innovációs projekt fut egy-egy egyetemen. A piac szereplőinek a magyar kormány is támogatást nyújt, négyféle adókedvezmény vehető igénybe a tevékenységek után. Emellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal iparjogi pályázata, amelynek célja, hogy akár ingyenesen is levédethetők legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek, ami egyedülálló Európában.
Forrás: Világgazdaság