Miniszteri elismerés
A Magyar Prosperitásért Érdemérmet adományozta a napokban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Szabó Istvánnak. A kitüntetést a minisztérium hatékony működésének javítása érdekében végzett kiemelkedően eredményes szakmai tevékenysége elismeréseként kapta. Szabó István 2011 óta dolgozik a hivatalnál, 2018 októbere óta az elnökhelyettese.
NKFIH | Nagy lehetőségeket tartogatnak az egészségügy különböző területei és az ipar digitalizálása Hogyan befolyásolta a járványhelyzet a hazai kutatás-fejlesztést?
Sok olyan kutatás lelassult, amelyhez szükség lett volna az emberek közötti interakcióra és a kutatási infrastruktúrák használatára, ugyanakkor jó lehetőséget teremtett ez az időszak a kutatási eredmények feldolgozására, új cikkek írására, ahogy ezt egy nemzetközi felmérés is megerősítette. Összességében tehát a járvány nem okozott jelentős fennakadást a kutatások területén, inkább a végzett tevékenységek közötti hangsúly változott.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) hogyan segítette ebben az időszakban a kutatókat?
A rendkívüli helyzet a hivataltól is innovatív megközelítést követelt, gyorsan és rugalmasan reagáltunk a megváltozott körülményekre. Meghosszabbítottuk a pályázati és elszámolási határidőket, egyszerűsítettük a pályázatok adminisztrációját, megkönnyítettük és felgyorsítottuk az előlegkifizetéseket, hogy a nehézségek áthidalására minél hamarabb rendelkezésre álljanak a források. Így azok is folytatni tudták a megkezdett projektjüket, akik a járványhelyzet miatt nem a tervezett ütemben haladtak a kutatásukkal.
Rendeztek egy ötletversenyt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen, a Covideát. Miért látták ennek szükségét, és milyen hozadéka volt?
Amikor ilyen horderejű kihívással kell szembenéznünk, mint egy világjárvány, bárhonnan érkezhetnek érdemi javaslatok a helyzet enyhítésére. A Covidea ötletversenyt azért indítottuk, hogy a társadalom minden szegmenséből és az élet minden területéről felszínre törhessenek az ígéretes elképzelések. Áprilisban, amikor érkeztek a járványügyi adatok, és erős korlátozások voltak érvényben, nagyon sokan úgy érezték, hogy valamit tenni akarnak a helyzet változásáért, és voltak is erre ötleteik. A magyarok nagyon kreatívak, de ahhoz, hogy az ötletekből innováció legyen, a kettő közötti hidat meg kell építeni. Ezt a célt szolgálta a Covidea is, amelyre bőven érkeztek megvalósításra érdemes pályázatok, ezért az eredetileg meghirdetett keretösszeget a duplájára emeltük: végül 120 millió forint értékben díjaztunk 29 projektet és öt ötletet. Annak érdekében, hogy a csapatok a megvalósítás fázisába léphessenek, tréningekkel segítjük őket, és hamarosan egy mentorhálózatot is szeretnénk kiépíteni.
Meglátása szerint Magyarországnak mely ágazatokban van kitörési lehetősége a kutatás-fejlesztés és az innováció terén?
Méretünknél fogva nem lehetünk például repülőgépgyártásban világelsők, Magyarországnak a résterületeket kell megtalálnia. Nagy lehetőségeket tartogatnak Magyarország számára az egészségügy különböző területei, ahogy az ipar digitalizálása is. Ezért támogatja számos pályázat a kkv-k innovációját, hiszen ez a versenyképességet és a hatékonyságot növeli. A kultúra terén is nagy lehetőségeink vannak, és további fontos fókuszterület a társadalom és a környezet, ahol olyan „zöld típusú” kutatások, fejlesztések kaphatnak nagy teret, amelyek a hoszszú távon fenntartható működést támogatják, például az energetika oldalán. Nagy versenyelőnyt biztosítanak az országnak az utóbbi idők nemzetközi szinten is kiemelkedő infrastruktúra-beruházásai, mint az önvezető és alternatív üzemanyagú járművek fejlesztését lehetővé tevő ZalaZone tesztpálya, vagy a szegedi ELI lézerközpont. Az utóbbi egyebek között a molekuláris orvoslás terén zajló kutatásokat támogatja, lehetővé téve például olyan új eljárások fejlesztését, amelyekkel sokkal korábban lehet vérből kimutatni a tumormarkereket. Nagyon fontos, hogy a kutatási eredmények a vállalati szektorhoz is eljussanak. Kutatás-fejlesztés terén nagyon jól teljesít az ország, el kell érni, hogy mindez innovációvá érjen, és a piacra kerüljön. Ebben nálunk egyelőre stagnálás látszik – ez európai szinten is jellemző. A kutatói-ipari együttműködéseket és a piaci hasznosulást célozza meg az újonnan létrejövő kompetencia-központok, science parkok és nemzeti laboratóriumok rendszere. Ezek az intézmények olyan szolgáltatásokat nyújthatnak a vállalkozásoknak, amelyek által versenyképesebbek lehetnek. Így nem kell az innovációs tevékenységet teljes egészében házon belül megoldani, hiszen ezt sok cég nem is engedhetné meg magának.
A napokban jelentettek be egy új ösztöndíjpályázatot Kooperatív doktori program néven. Mi indokolja ennek az elindítását?
Ennek is az a célja, hogy a kutatókat közelebb hozzuk az ipari igényekhez, elősegítsük a kutatások piaci hasznosulását. Összekötjük a doktoranduszokat és a magyar vállalkozásokat: ha a fiatal kutató területe releváns a partnerintézmény számára, akkor dolgozzanak együtt. Így a friss kutatási eredmények bevihetők a vállalathoz, sőt annak igényei szerint folytathatók tovább. Három finanszírozási pilléren nyugszik a program: a doktori képzésben részt vevő hallgató havonta nettó 200–400 ezer forintos támogatást kaphat, a mögötte álló képző intézményen belüli témavezető félévente 1,2 milliós juttatást, és a vállalati oldalon lévő szakmai vezető szintén ekkora összeget kap. Továbbá a befogadó intézmény szemeszterenként 1,3 millió forintos támogatásban részesül, amelyből például fejlesztheti a kutatáshoz szükséges infrastruktúrát. Az előzetes felméréseink szerint nagy igény van erre a programra, az idei még a pilotév, száz hallgatóval fog indulni, de túljelentkezésre számítunk.
Hogy fog történni a kiválasztás, és milyen cégek számára lehet érdekes ez a konstrukció?
A doktori képzésben részt vevő hallgató felvétele és vizsgáztatása a doktori iskolák joga és feladata marad. A doktori iskola és a vállalat egyezteti a doktorandusz témáját, és ha mindkét félnek megfelel, akkor erről aláírnak egy szándéknyilatkozatot, ez adja a közös munka alapját. Az új típusú ösztöndíjak odaítélésére dedikált kollégium jött létre, amelyben felsőoktatási és ipari szereplők mellett részt vesznek az NKFIH szakértői, valamint hallgatói képviselők is. Ez a testület értékeli, hogy a pályázó kutatásának mennyi lesz az ipari relevanciája, hozzáadott értéke. Ez befolyásolja ugyanis, hogy mekkora összegű lesz a támogatás.
A nyertes pályázónak pedig rendszeres időközönként be kell mutatnia a teljesítményét a kollégium előtt, amely dönt arról, hogy fenntartja-e a finanszírozást. A kollégiumban gyógyszergyártással és informatikával foglalkozó cégek is képviseltetik magukat, mivel ezen a két területen nagyon jók az innovációs és a kutatás-fejlesztési mutatóink. A különböző szereplők közötti együttműködés a kulcs ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa jelentős innovátorai közé emelkedjen.
Forrás: Világgazdaság