Rácáfolt a pesszimista előrejelzésekre a gazdaság
2018. március 01.
Módosítás: 2018. március 01.
Olvasási idő: 2 perc
Meghatározó szerepe volt a 2016 őszén kötött hatéves bérmegállapodásnak.
BUDAPEST. Tizenkét éve nem látott mértékben, az első becslés szerint 4,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság tavaly, rácáfolva számos pesszimistább piaci előrejelzésre, például a hitelminősítőkére – fejtette ki Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós forrásokért felelős államtitkára a Világgazdaság konferenciáján szerdán, Budapesten.
Fenntartható A Gazdasági kilátások 2018 rendezvényen megjegyezte, a magyar növekedés széles alapokon nyugszik, erőteljes és fenntartható. Az egyensúlyi folyamatok javulásának, a pozitív finanszírozási képességnek köszönhetően a külső adósság gyors ütemben csökken, a hiány szintje évek óta alacsony, az államadósság rátája pedig 72-73 százalékra esett – mutatott rá az államtitkár.
Az államtitkár szerint a kedvező makrogazdasági helyzet kialakulásában meghatározó szerepe volt a 2016 őszén kötött hatéves bérmegállapodásnak.
A kormány különféle adóintézkedésekkel, az európai uniós források felhasználásának gyorsításával és egyéb növekedést támogató programokkal ösztönözte a gazdasági növekedést – mutatott rá Rákossy Balázs, aki kiemelte, hogy törekvéseiket a pozitív nemzetközi környezet is támogatta.
A hatéves bérmegállapodás a tavalyi növekedés nagyjából negyedét eredményezte – mondta.
Rákossy Balázs azt is elmondta, hogy az idei növekedés a tavalyihoz hasonló lehet, de meg is haladhatja.
Nemzetközi porondon Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a konferencián elmondta, a magyar vállalatoknak nemzetközi porondon kell versenyképesnek lenniük, erre pedig úgy lehet őket a legjobban felkészíteni, ha az országban valóban versengenek a cégek.
Többet kellene költeni Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense kifejtette, a növekedés hosszú távú feltételeinek megteremtéséhez ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy oktatásra, átképzésre, egészségügyre és szociális célokra többet költsön az ország. Kiemelte, a felzárkózáshoz a GDP arányában Magyarországnak az uniós átlagnál többet kellene költeni oktatásra, képzésre, egészségügyre.
A foglalkoztathatóságot leginkább a tudásszint növelése képes javítani, ezért is kellene az oktatás költségvetését a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni – hangsúlyozta a szakember.
Forrás: HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 2018. 03. 01. (7. OLDAL)
Utolsó módosítás: 2018. március 01.