Az „Észak-Urál vándora” néven is emlegetett tudós utazóról, néprajzi gyűjtőről, zenekutatóról nyílik új állandó tárlat Zircen.
Regulyversum: kiállítás egy tudós utazóról
1819-ben, amikor Kőrösi Csoma Sándor elindult keletre, Szeder Fábián pedig megjelentette a palócokról szóló néprajzi leírását, a zirci ciszterci apátság ügyvédjének, Reguly Istvánnak fia született. Július 11-én keresztelték Antal néven, hiszen keresztapja Dréta Antal zirci apát volt. „Reguly Antalt már 1843-ban »észak Kőrösi Csomájának« nevezték, hiszen elődjéhez hasonlóan önfeláldozóan kutatta a magyarság eredetét” – ismerteti Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház vezetője. A tudós utazó bejárta Finnországot és az oroszországi finnugor népek lakhelyét, nyelvészeti, néprajzi, folklórgyűjtéseket végzett, térképészeti megfigyeléseket tett. 1857-ben Reguly a palócok között folytatott néprajzi, nyelvészeti és embertani gyűjtéseket, 1858-ban pedig, 39 évesen, magával vitte a sírba hatalmas tudását. Fordítások és jegyzetek nélkül maradt anyagait csak évtizedekkel később kezdték feldolgozni – ekkor vált láthatóvá Reguly finnugor gyűjtéseinek felbecsülhetetlen értéke.
A Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház barokk műemlék épülete az utóbbi években teljesen megújult, a főépületben hamarosan megnyílik a névadó kutató életútját, kutatói pályáját bemutató új állandó kiállítás. „A tárlat tudományos hátterét a múzeumban zajló kutatás adja, amelynek célja Reguly eddig feldolgozatlan, hozzáférhetetlen anyagainak: elsősorban levelezésének és naplójegyzeteinek, valamint tárgyi gyűjtésének online közzététele” – ismerteti az új tárlat szakmai hátterét az igazgató. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, Regulyversum – mindent Regulyról címet viselő projekt az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található kéziratok digitalizálására és feldolgozására, valamint a Néprajzi Múzeumban őrzött néprajzi tárgygyűjteményre épül. Az ezeket bemutató, a tárlattal párhuzamosan készülő honlapon pedig a kutatás folyamatosan bővülő eredményei azonnal elérhetővé válnak.
Fontos szerepet kapnak a kiállításban az alkotók korábbi munkái: Ruttkay-Miklián Eszter hanti emberek között végzett néprajzi és nyelvészeti gyűjtései és Gulyás Zoltán Reguly térképészeti munkásságával kapcsolatos eredményei.
Több magyar és külföldi kutató, intézmény segített a tárlat szakmai anyagának összeállításában. A kutatásoknak a két évvel ezelőtti Reguly-bicentenárium adott keretet, egyben új lendületet, az eredmények, összegzések mostanra értek új tárlattá, igaz, a megnyitását, mint a hazai muzeológiában oly sok tervet, a pandémia némiképp hátráltatta. „A kiállítás gyöngyszemei a Reguly által gyűjtött tárgyak lesznek” – ígéri a gyűjtemény vezetője, de újabb kollekciók darabjai is kerültek a vitrinbe, részben az intézmény saját gyűjteményéből, részben a Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Parkjának anyagából.
A tárlat Reguly Antal életét egyetlen nagy utazásként mutatja be, hiszen a tizenkilenc éves, frissen végzett jogászhallgató rövid nyugat-európai kirándulásából kerekedett ki északi kutatóútja, itthoni élete pedig – a palócok közé tett látogatástól eltekintve – elsősorban Pesten telt, így munkássága valóban leírható utazásként, sőt, hogy irodalmi hasonlatot használjunk, „fejlődésregényként”. A nagy utazás alatt ugyanis a jogászból – rengeteg munka árán – elismert tudós lett. A kiállítás éppen az út alakulásának körülményeit, okait próbálja bemutatni: milyen háttérrel, milyen motivációval, milyen véletlenek, találkozások hatására, mennyi vívódással, gonddal, elszántsággal járta be Reguly ezt az utat? A kiállítás szövegezésében tág teret kapnak a Reguly-kéziratok, illetve a neki vagy róla írt levelek, amelyek apró részletei rávilágítanak a kalandos kutatóút hátterére is.
Az életutat a tárlat többféle módon járja körül: az olvasni nem tudó kisgyermektől a tudományos érdeklődésű felnőtt látogatóig mindenkinek alakítottak ki tartalmakat – avat be a célközönség meghatározásába Ruttkay-Miklián Eszter.
A múzeumi szakemberek alkalmaznak látványos grafikai és installációs elemeket, kézbe vehető játékokat, interaktív IT-eszközöket és persze hosszabb magyarázó szövegeket is. A nyelvrokonságot bemutató teremben például az uráli (finnugor és szamojéd) nyelvekből hallgathatnak közös eredetű szavakat és példaszövegeket, vagy az Urál hegység domborzati térképére vetítve követhetik Reguly útját.
A látogatók játékos feladatokon keresztül tehetik próbára nyelvtanulási és térképezési képességeiket azokon a problémákon keresztül, amelyekkel Reguly is találkozott. Hogyan rajzoljunk térképet műszerek nélkül, a lakosok elmondása alapján? Hogyan birkózzunk meg a zord természeti környezet kihívásaival? Izgalmas felfedezést kínál például az a később, a 20. században elméleti nyelvészek által középpontba állított, ám Regulynak már egy évszázaddal korábban mindennapi leküzdendő szellemi akadályt jelentő feladat, hogy miként értsünk meg egy nyelvet szótár és rendszerezett nyelvtani ismeretek nélkül.
A kiállítás alkotói az egyéni látogatók mellett a csoportokra is gondolnak majd, így kifejezetten várják a tanulmányi kirándulásra érkező osztályokat, hogy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a földrajz és a honismeret tárgyakhoz kapcsolódó foglalkozásokon ismerkedjenek meg nemcsak Reguly Antal életművével, hanem a nyelvrokonság kutatásának módszereivel, a térképezés alapjaival, a finnugor nyelvű népek kultúrájával.
Az épület felújítása és a kiállítás létrehozása a Zirc Városi Önkormányzat és az Emmi Kubinyi Ágoston-pályázata révén valósult meg. A tárlat augusztus utolsó hetében nyílik.
Forrás: Mandiner