A Covid–19-pandémia az egész világot sújtotta, de a megbetegedések és a halálozások száma nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a földrajzi régiók és azon belül az egyének között. Zsichla Levente, az ELTE biológushallgatója és témavezetője, Müller Viktor, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet adjanak a folyamatokról. Utóbbit kérdeztük az eredményekről.
Mi irányította a figyelmüket erre a kérdéskörre?
– A Covid–19-járvány hatásait számítógépes adatelemzéssel kezdtük vizsgálni, ennek a megalapozásához volt szükségünk a szakirodalmi adatok áttekintésére.
Ebben a tanítványom, Zsichla Levente, annyira alapos munkát végzett, hogy úgy éreztük, az összegyűjtött ismeretek bemutatása önmagában külön tanulmányt érdemel. A kutatásokat az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretében végezzük, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az egész országból összefogja az egészségbiztonsági kockázatokat vizsgáló kutatócsoportokat.
– A Covid–19 kimenetelét befolyásoló tényezőkről már több összefoglaló született. Mit ad ezekhez a mostani, ezer tanulmány adatait összegző munkájuk?
– Az eddigi tanulmányok vagy a tényezők egy részét elemezték részletesen, vagy az összes tényezőt vázlatosan. Ilyen részletességű átfogó tanulmány korábban nem született. Ez a megközelítés arra is lehetőséget adott, hogy a korábbinál alaposabban kitérjünk a tényezők közötti kölcsönhatásokra.
– Eredményeik szerint a magas életkor a Covid– 19-halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik. Mi áll ennek a hátterében?
– Az egyik legerősebb hatás abból adódhat, hogy az előrehaladottabb életkorral emelkedik a szervezet gyulladási szintje, ami kedvez a súlyos kimenetelű fertőzés folyamatainak. De bizonyosan szerepet játszik az immunrendszer „öregedése” is, amely így kevésbé hatékony védekezésre képes. Általánosságban elmondható, hogy a tényezők hatásmechanizmusát sokkal nehezebb feltárni, mint magát a kapcsoltságot egy-egy tényező és a betegség lefolyása között.
– A különböző betegségekkel sújtott egyének mit tehetnek azért, hogy minél kisebb eséllyel kerüljenek kórházba?
– A Covid–19 kockázatát fokozó legtöbb háttérbetegség az egészségtelen életmóddal kapcsolatos.
A mozgásban gazdagabb, szénhidrátban, főleg cukorban szegényebb életmóddal ennek a fertőzésnek a kockázata is csökkenthető – de tegyük hozzá, hogy ne csak ezért válasszon egészségesebb életmódot valaki, hanem azért, mert világjárványok nélkül is hosszabb és egészségesebb életben lehet így része.
– Az adatok alapján a férfiak akár kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű Covid–19-fertőzésben, és nemcsak az idősek között, hanem életkortól függetlenül is. Az X-kromoszómához köthető gének játszanak ebben szerepet?
– Az az igazság, hogy eléggé a sötétben tapogatózunk ebben a kérdésben. Sejtésekben nincs hiány – a tanulmányunk számos részeredményt felsorol, és egyes kutatások valóban az X-kromoszómához kötött, immunrendszert befolyásoló gének szerepét vetik fel –, de a végső szó még messze van.
– Az mivel magyarázható, hogy a nők körében a súlyos kimenetelű Covid–19-betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-Covid-szindróma kialakulása?
– Az immunrendszer működését befolyásolják a nemi hormonok, és megfigyelhető, hogy a nők immunválasza sok tekintetben hatékonyabb a férfiakénál. A Covid–19 hosszú távú tüneteinek egy részét tartósan aktívan maradó immunológiai folyamatokkal hozzák összefüggésbe
– elképzelhető, hogy a megmaradó tünetek tekintetében a nők magasabb kockázatát paradox módon éppen az okozza, hogy a fertőzés ellen erősebben lép fel a szervezetük.
– A magyar adatok illeszkednek a nemzetközi folyamatokba, vagy találtak sajátosan hazai hatásokat?
– A hazai Covid-halálozás rizikófaktorai megegyeztek a nemzetközi tanulmányokban azonosított tényezőkkel. Az országok közötti eltérések elsősorban az egyes rizikófaktorok gyakorisága közötti különbségekkel magyarázhatók.
– A környezetszennyezés, az egészségtelen életmód milyen szerepet játszik a fertőzés hatásaiban?
– A légszennyezettség hatása – bár számos tanulmány vizsgálta – meglepően gyengének bizonyult.
Az egészségtelen életmód hatása annál erősebb: ez elsősorban az ezzel összefüggő háttérbetegségek hatásán keresztül érhető tetten, de az is erős bizonyíték, hogy a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentette a súlyos lefolyású betegség kockázatát.
– A koronavírus várhatóan még sokáig velünk marad, azaz a tanulmány következtetéseire még a jövőben is szükség lesz. Mit tart a legfontosabb üzenetnek?
– A legerősebb rizikófaktorok között két olyan tényező van, amelyet egyéni vagy társadalmi döntésekkel befolyásolhatunk. Az egyik – az előbb említettekkel egyezően – az életmód: rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás. A másik pedig az átoltottság mértéke, amely a járvány első hullámaiban nagyon erős hatással volt a súlyos lefolyású betegség és a halálozás kockázatára.
Kiszámíthatatlan, mennyi időnk van a következő világjárvány érkezéséig, de remélem, addigra nem megy feledésbe a Covid–19 tanulsága: a védőoltások életeket mentenek.
Forrás: Magyar Nemzet Hétvégi Magazin melléklet