A sikeres első év után mindkét egyetem – a Corvinus februári, a Pannon Egyetem pedig szeptemberi kezdéssel – újra elindítja a kurzust, válaszolva arra a mind intenzívebb piaci igényre, amely a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását magas fokon segítő szakemberek iránt érzékelhető a kutatóhelyek és a vállalkozások részéről. A hiánypótló szakirányú egyetemi képzés iránt most is nagy a jelentkezők érdeklődése, akik eredeti végzettségüktől függően egy év múlva kutatási és innovációs menedzser vagy kutatási és innovációs szakközgazdász oklevelet szerezhetnek.
A képzés első évfolyamának végzősei – a Corvinuson 32, a Pannon Egyetemen pedig 18 hallgató – az új ismeretek és készségek birtokában képesek lesznek hatékonyan közreműködni a kutatásfejlesztési és innovációs projekteket tervezésében, előkészítésében, megvalósításában és piacra vitelében.
Gulyás Tibor, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkára a frissen végzett hallgatókat köszöntve kiemelte: „A hazai innovációs rendszer megújításának egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzése, hogy az egyetemi, kutatóhálózati tudásközpontok és a vállalati szféra szoros együttműködése hatékonyan elősegítse a kutatás-fejlesztési tevékenység gyakorlati hasznosulását.” Rámutatott arra is: ebben jelentős előrelépés az egyetemi szintű szakirányú továbbképzés elindítása és folyamatossága.
Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója szerint a jó innovációhoz nem elég az ötlet, a folyamat egészét végig kell menedzselni, együttműködve a vállalat szervezetén belüli közreműködőkkel és a külső partnerekkel. „A piac keresi, felszívja és megfizeti azokat a képzett szakembereket, akik alkalmasak a magas hozzáadott értéket képviselő innovációs folyamatok végigkísérésére.” Dr. Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a képzés jövőjével kapcsolatban kiemelte. „Fontos, hogy az egyetemi tudásbázisokra támaszkodva egyre több piacorientált együttműködés alakuljon ki a kutatók és a vállalkozások között, ez pedig egyre jobban növeli ennek a fajta diplomának az értékét. Szükség van, és ezután még inkább szükség lesz a két szféra között hidat építő, mindkét fél nyelvét jól beszélő szakemberekre” – mutatott rá a hivatal vezetője.
Forrás: Magyar Nemzet