Bódis László: Felgyorsítják a kkv-szektornak járó európai uniós források kifizetését

Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 180 milliárd forint értékben – mondta el lapunknak Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár. A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója közölte azt is, ebből 106 milliárd forinttal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját.

– Sokat beszélnek mostanában a kis- és középvállalkozások támogatása kapcsán a Ginop plusz programról. De mi ez valójában, mit lehet tudni erről a programról?

– A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop plusz) a 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja. Ennek az elsődleges célja az, hogy

– a Demján Sándor-programban rögzített célokhoz illeszkedően – megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv): beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül. A Ginop plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, és ennek egy jó része, közel 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra, ami a programnak majdnem a 40 százaléka. Ebből is látszik, hogy az innováció és a kutatás ügye kiemelten fontos a magyar kormánynak.

– Ezek szerint a Demján Sándor-program, illetve a most induló programok fókuszában is a kutatás-fejlesztés és az innováció fog állni?

– Így van. A Demján Sándor-programban azt is rögzítettük, hogy felgyorsítjuk a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. Ennek megfelelően 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot hirdetünk meg a mikro-, kis- és középvállalkozások részére, amely két pályázati konstrukcióból áll. A kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását 106 milliárd forintos keretösszeggel támogatjuk – ezt nevezzük fókuszterületi programnak, hiszen a Neumann János-program kiemelt elemeihez várjuk a pályázatokat –, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját. A fókuszterületi program a már tőkeerősebb kis- és középvállalkozásoknak szól, míg a legkisebb vállalatoknak azt mondjuk, hogy mielőtt termékfejlesztésbe fognának, nézzék meg a folyamataikat: a gyártástechnológiájukat, a logisztikai folyamataikat, az üzleti modelljüket, és elemezzék, hogy hol tudnak olyan újításokat bevezetni, amelyektől hatékonyabb lesz a működésük. A célunk, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható 100 milliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz.

– Miért fontos egy vállalkozásnak, hogy foglalkozzon az innovációval?

– A Központi Statisztikai Hivatallal együttműködésben megmértük, hogy az innovatív vállalkozásoknak mekkora szerepe van a magyar gazdaságban. Ebből azt láttuk, hogy átlagosan az ilyen cégek két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek (hatékonyabbak), 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és átlagosan 90 százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek nagyon számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak.

– Nem minden innováció azonban, ami annak látszik. Pontosítsuk: mit is lehet innovációnak nevezni?

– Két fő típusa van az innovációnak. Az egyik a termékinnováció, amikor egy vállalat valamilyen új terméket hoz létre és azt sikeresen piacra viszi. A termék lehet egy áru, szolgáltatás vagy technológia is. Az innováció másik típusa pedig a vállalat üzleti folyamatainak megújítása. Ilyenkor nem egy új termékkel lép a piacra a vállalat, hanem a meglévő termékét vagy termékeit gyártja, elosztja (disztributálja) vagy értékesíti hatékonyabban. Fontos, hogy amikor innovációról beszélünk, nem mindig csak valami új termék létrehozása kell hogy az eszünkbe jusson, hanem az is, hogy a jelenlegi termékek fogyasztókhoz való eljuttatása hogyan tehető hatékonyabbá, olcsóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé.

– Milyen szempontok szerint bírálják el a termékfejlesztési pályázatokat?

– A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálunk meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni. Ha mindkét szempont egy irányba mutat, akkor támogatja a projektet az állam. Lényeges, hogy segítjük is a vállalkozásokat a minél felkészültebb és alaposabb fejlesztési tervek elkészítésében, amelyeket benyújthatnak a pályázatokat fogadó Nemzeti Fejlesztési Központhoz. A Nemzeti Innovációs Ügynökségnél elérhető projektfejlesztési szolgáltatás nemcsak ebben segít, de az a pályázó, aki sikeresen részt vesz benne, 10 pluszpontban részesül a pályázat elbírálása során.

– Miként történik az üzletifolyamat-innovációs program értékelése?

– Ezzel a programmal a célunk, hogy minél több kisvállalkozást vezessünk be az innováció világába, így előnyben részesítjük azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek, újítottak még. Emellett azonban természetesen vizsgáljuk a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatjuk. A vállalkozásoknak a terveik kidolgozása során kötelező egy minősített szolgáltató segítségét igénybe venniük annak érdekében, hogy magas minőségű tervek jöjjenek létre. Emellett a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.

– Mekkora érdeklődés várható a programra?

– Ma megközelítőleg ötezer az innovatív magyar vállalkozások száma, a célunk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2-3 ezer vállalkozást kell bevonnunk ebbe a csoportba. Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várjuk. A rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000-2500 – túlnyomó részben korábban nem innováló – vállalkozást tudunk támogatni. Várakozásom szerint jelentős érdeklődés lesz, de a jó hírem az, hogy az idei 40 milliárd forintos keret mellett jövőre egy 35 milliárdos keretet is biztosítunk, így aki idén esetleg nem részesül támogatásban, az a jövő év első felében újra tud majd pályázatot benyújtani. A termékfejlesztési konstrukcióra – amelyből idén 60 milliárd, míg jövőre 46 milliárd forint áll rendelkezésre – legalább 12 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. Itt arra számítok, hogy a keretösszeg elegendő lesz ahhoz, hogy valamennyi magas minőségű pályázatot támogatni tudjuk.

– Mekkora támogatást kaphat egy vállalkozás a sikeres elbírálást követően?

– A fókuszterületi pályázatnál 300-tól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30–50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató programunk esetében pedig 20-tól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várunk el a vállalkozásoktól.

– Mikor kezdhetik benyújtani a vállalkozások a pályázatokat?

– Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak a vállalkozások idén.

– Mik a pályázókkal szembeni elvárások?

– A fókuszterületi pályázat során hármas elvárást fogalmaztunk meg: jöjjön létre új termék vagy szolgáltatás, a vállalkozás védje meg a fejlesztést elsősorban szabadalommal, valamint a fejlesztés piacra vitelét követően termeljen árbevételt az új termék a vállalkozás számára. A program emellett azonban új kutató-fejlesztői álláshelyek létrehozásához is hozzájárul. Várakozásom szerint sok százas nagyságrendben fognak létrejönni új, nagyon jól fizető álláshelyek a program eredményeként. Az üzletifolyamat-innováció esetében elvárás az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték, azaz a hatékonyság növelése, viszont itt nem feltétlenül elvárás, hogy új álláshelyek jöjjenek létre.

– A programok, amikről eddig beszéltünk, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak szólnak. Várható, hogy a nagyvállalatok számára is hirdetnek programokat a jövőben?

– A következő hetekben fogunk elindítani első alkalommal egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot. Az eddigi programjaink fókuszában alapvetően a mikro-, kis- és középvállalkozások álltak, de fontosnak tartjuk azt is, hogy az ilyen módon működő cégek közé egyre jobban bekapcsoljuk a magyar tulajdonú nagyvállalatainkat is. Ezért egy programot hirdetünk részükre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. Célunk, hogy a nagyvállalataink ne csak szórványosan, eseti jelleggel működjenek együtt az egyete meinkkel, hanem vonják be rendszeresen őket minél nagyobb mértékben a különböző fejlesztéseikbe.

– Tavaly nyáron jött létre a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Milyen innovációs szolgáltatások érhetők el önöknél a vállalkozások számára?

– A NIÜ-ben három zászlóshajóprogramot indítottunk idén az innovatív vállalkozások és startupok számára. Az egyik a sikeres külpiaci terjeszkedésben segítő XPAND program. A második az Enterprise Horizon, amelynek segítségével a vállalkozások hasznos tudást szerezhetnek arról, hogyan tudnak sikeresen forrásokat elhozni Brüsszelből a Horizont Európa programból. Ez a világ egyik legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramja, amelyhez nemcsak egyetemek vagy kutatók pályázhatnak, hanem vállalkozások is, bár ez utóbbiról ritkábban esik szó. Információkat adunk a cégeknek, hogy milyen programok állnak rendelkezésre, és segítünk abban is, miként állítsák össze a pályázatukat. Végül, de nem utolsósorban éppen a napokban indult el az Impulse programunk, amellyel harminc vállalkozás innovatív projektjét segítjük eljutni a piacra. Ehhez szükség lehet akár tudásra, finanszírozásra, iparjogvédelmi ismeretekre vagy bármilyen más ismeretre. A NIÜ megalapítása mögötti kulcsgondolat is az volt, hogy a magyar innovatív vállalkozásoknak nemcsak arra van szükségük, hogy pénzügyileg támogassuk a fejlesztéseiket, hanem a tudás átadására is, vagyis arra, miként tudnak jó projekteket létrehozni, és azokat sikerrel piacra vinni. Ez utóbbival foglalkozunk elsősorban, miközben a támogatási oldallal, azaz a pályázatok meghirdetésével és lebonyolításával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A két szervezet tevékenysége így egészíti ki egymást.

Forrás: Magyar Nemzet