A biológiailag tisztított kommunális szennyvizek hasznosíthatók a mezőgazdaságban, valamint ivóvízként, az iparban pedig tápvízként. Az ipari alapanyagvíz-igényeknek való megfelelés érdekében a biológiailag tisztított szennyvizet úgynevezett harmadlagos (tercier) tisztítóegységek beépítésével utókezelni kell. A membrántechnológiai berendezések egyaránt alkalmasak a csíraszám, a szerves anyag és a sótartalom csökkentésére.
Megéri? Nem éri meg?
Jogos a kérdés, mennyire éri meg jelenleg Magyarországon biológiailag tisztított szennyvizet felhasználni? Ha figyelembe vesszük a 2022-es aszályos év tanulságait, amikor egyes területeken a lakossági vízfogyasztást is korlátozni kellett és azt a tényt, hogy esetleg a nyári aszályok állandósulhatnak a jövőben, akkor a válasz egyértelmű, mert megkerülhetetlen lesz a kommunális szennyvíz minél nagyobb arányú újrahasznosítása. Ha nem is lesz a víz azonnal szűkös erő forrás, az ára mindenképpen egyenes arányban fog emelkedni az energiaárakkal és az engedélyeztetési, környezeti terhelési, vonalas infrastruktúra-beruházási költségekkel. A vízkezelő technológiák rohamos fejlődésével egyre könnyebben és gazdaságosabban lehet megoldani a bonyolultabb vízkezelési feladatokat is. A városi vezetékes vízdíjjal összehasonlítva már most is jóval kedvezőbb a biológiailag tisztított szennyvíz kezelése és technológiai felhasználása a vállalatok számára. A kútvíz és a felszíni vízkivétel és -kezelés költségeivel összehasonlítva sem túl nagy a különbség, ugyanakkor a természetből való vízbeszerzést várhatóan fokozatosan korlátozni fogja a ható ság, különös tekintettel a bővülő ipari vízfelhasználásra.
A biológiailag tisztított kommunális szennyvizek esetében az alábbi hasznosítási módokra van példa a világban: • mezőgazdasági hasznosítás öntözővízként, ökológiai célú vízpótlás vizes területek rehabilitációjához; • ipari hasznosítás tápvízként (elsősorban energetika, vegyi és petrolkémiai ipar); • ivóvízcélú hasznosítás.
Az első két pont reális alternatíva Magyarországon, és komoly környezeti, gazdasági nyereséggel jár, a harmadik pont a világ egyes, nagy vízhiánnyal küzdő területein sokszor az egyetlen alternatíva, ilyen hely például Namíbia fővárosa, Windhoek, valamint Szingapúr is.
Membrántechnológiai rendszer Párosz szigetén A biológiailag tisztított kommunális szennyvíz mezőgazdasági hasznosításán alapvetően az öntözéses hasznosítást értjük, elsősorban szántóföldi kultúrák, esetleg gyümölcsös, szőlő esetében. A tisztított szennyvíz maradék tápanyagtartalma (szerves anyag, nitrogén, foszfor, egyes nyomelemek) támogatja a növénykultúrák tápanyagellátását, ezzel csökken a műtrágya szükséglet. Ökológiai vízpótlás esetén szükség lehet az egyes tápanyagok szintjének további csökkentésére.
Természetesen a vezetékek és öntöző műtárgyak eltömődésének megelőzésé re szükséges a lebegőanyag, zsír- és olajtartalom (SZOE), továbbá a szervesanyag-tartalom csökkentése, valamint a mikrobiológiai fertőzésveszély elkerülése miatt a csíraszámcsökkentés.
Az összegyűjtött, biológiailag tisztított szennyvizet tovább kezeltük a Hidrofilt Kft. által tervezett és legyártott, ultraszűrésen alapuló kombinált membrántechnológiai rendszerrel (1. kép).
A rendelkezésre álló, 250 m 3 /nap szennyvizet a táblázatban ismertetett összetétellel 80 százalékos kihozatal mellett tettük újra felhasználhatóvá mezőgazdasági célra. A vevő immáron két éve használja a technológiát, elsősorban a nyári vegetációs időszakban.ipari hasznosítás A legnagyobb potenciál a nagy kommunális szennyvíztelepek tisztított elfolyó vizeinek ipari hasznosításában van, ennek okai az alábbiak: 1. Koncentráltan jelen lévő nagy térfogatáramok: 10 000– 100 000 m 3 /nap. 2. Az öntözéshez képest lazább a követelményrendszer a nyersvízzel kapcsolatban (mikrobiológiai tisztaság, nehézfém, mikroszennyezők jelenléte kevésbé fontos). 3. Az ipari üzemeknél általában már rendelkezésre áll nyersvíztisztító rendszer, mely képes a beérkező (folyó-, tó-, kút-) vizet az adott technológiai célra előkezelni. 4. Sok üzem esetében az elérhető víz minősége gyakran alig haladja meg a biológiailag tisztított víz paramétereit, például áradó folyóvíz. 5. Jól illeszthető a vállalatok társadalmi felelősségvállalási politikájába, valamint komoly marketingértéke is lehet. 6. Megfelelő jogi szabályozás/engedélyek kiadása „ösztönözheti” a vállalatokat a tisztított szennyvíz felhasználására. 7. Kiegészítő jövedelemforrás a vízműveknek.
A membrántechnológiai berendezések alkalmasak a csíraszám, a szerves anyag és a sótartalom csökkentésére egyaránt. Kis léptékben, konténeres változatban mintegy 200 m 3 / nap teljesítményig van lehetőség a technológia elhelyezésére (2. kép), míg nagyobb léptékben az épületben történő kialakítás előnyösebb.
Húsipari szennyvizek tisztítása A „Húsipari szennyvizek tisztítására, MBR-technológia alapú, moduláris szennyvíztisztító berendezés kifejlesztése (2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00310)” című, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott projekt eredményterméke egy konténerbe építhető, nagy megbízhatóságú és magas lebontási fokú LPMBR-technológia és azon alapuló szennyvíztisztító berendezés. A projekt eredményeként megvalósult technológia és berendezés alkalmazásával a húsipari cégek a jövőben modernizálhatják meglévő víztisztító és -újrahasznosító rendszereiket, továbbá gazdaságosan tudják újrahasznosítani a hulladékvizeiket.
A projekt eredményeként előállt újításnak magas a piaci potenciálja, és ezáltal közvetlenül értékesíthető lesz Magyarországon és a világpiacon egyaránt.
Összefoglalás Bárhogyan is nézzük – kényszerből, gazdaságossági alapon, vagy ökológiai szemlélettel – a biológiailag tisztított lakossági szennyvíz ipari, mezőgazdasági, ökológiai vízpótlási célú újrahasznosításának megkezdése már most elkerülhetetlen.
Enélkül aligha leszünk képesek megfelelni az előttünk álló vízügyi kihívásoknak, hogy Magyarországot élhető, vízben gazdag, zöldellő országként tudjuk jellemezni a jövőben is.
A feladathoz a technológiák készen állnak, a legtöbb esetben a gazdaságosság és a környezeti szempontok sem jelentenek akadályt. Csak lépni kellene.
Forrás: Innotéka