A Pannon Egyetemen 2022. 01. 01. és 2025. 12. 31. között valósult meg az a pályázati program, amely a környezetterhelés jelentős mértékű csökkentésére irányuló innovatív technológiák fejlesztését (és elterjesztését) megalapozó kutatásokkal foglalkozik.
A projekt a Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NKTA-21) Nemzeti Kutatások alprogram keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól 100 % támogatási intenzitással 1 140 000 000 Ft támogatást kapott.
Az egyetem közleménye szerint a projekt célja egyszerű, de ambiciózus volt: olyan technológiákat kidolgozni, amelyekkel drasztikusan csökkenthető az emberiség környezeti lábnyoma – a műanyaghulladékok eltüntetésétől a tiszta ivóvízig. 1. ZÖLD KÉMIAI ELJÁRÁSOK Nagy hatékonyságú, új katalizátorokat állítottak elő és spektroszkópiai módszerekkel jellemezték. Ezeket szelektív hidrogénezési reakciókban alkalmazták, amellyel jelentősen csökkent a melléktermékek mennyisége, és biológiailag aktív vegyületek előállítására alkalmas építőelemeket kaptak. A CO-t mint egy szénatomos alapanyagot használtak kedvező biológiai hatású szerves származékok, köztük szteroidok előállítására. Új katalizátor-rendszereket fejlesztettek, amelyek enyhébb feltételek mellett is hatékony termékképződést tesznek lehetővé és támogatják az oldószerés katalizátor-újrahasznosítást. Bemutatták, hogy zeolitos oligomerizáció és hidrogénezés kombinálásával hulladék polipropilén krakkolási termékeiből motorhajtóanyag készíthető. Fenolok oxidációjára zöld és enyhe körülményeket alkalmazó módszert dolgoztak ki, amelynek mechanizmusát kinetikai vizsgálatokkal és alkohol-szubsztitúciós kísérletekkel igazolták. 2. ELEKTROKÉMIAI FEJLESZTÉSEK A korrózióvédelem környezetterhelést csökkentő szerepét szem előtt tartva új közelítést dolgoztak ki az elektrokémiai kinetika alapegyenletére, amely lehetővé teszi ipari szondákkal a korróziós áram közvetlen meghatározását. Molekuláris modellezéssel vizsgálták az ionok és egyéb részecskék viselkedését pórusos rendszerekben, ami hozzájárulhat új korrózióvédelmi vagy szennyezőbontási megoldások fejlesztéséhez. 3. KÖRNYEZETI FOTOKÉMIA Látható és UV-fényt hasznosító fotokatalizátorokat fejlesztettek. Grafitos szén-nitriden sikerült antibakteriális ezüst nanorészecskéket rögzíteni, és mechanokémiai úton nitrogént és ezüstöt építeni titán-dioxidba, amely így látható fényre is fotoaktív. A tiszta és módosított szén-nitrid rendszerekkel hatékonyan bontottak szerves szennyezőket (metilénkék, p-nitrofenol); ezüsttel, vas-oxiddal, bizmut-szulfiddal és cink-szulfiddal kombinálva jelentős aktivitásnövekedést értek el. Nitrogénnel módosított TiO-vel színes és színtelen szennyezők lebontása is megvalósult látható fénnyel. 4. VÍZTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK Vas- és PLA-alapú kompozitot kezdtek vizsgálni, amely adszorpciós folyamataival segíti bizonyos szerves szenynyezők eltávolítását. Innovatív, lebegő gömb alakú tölteteket fejlesztettek, amelyek 3D nyomtatással nagyobb aktív felületet biztosítanak. Megkezdték egy ipari és lakossági vízkezelést támogató speciális áramlástechnikai eszköz fejlesztését, szimulációval és anyagvizsgálattal. 5. KARBONSEMLEGES ENERGIAHORDOZÓK ÉS KÉMIAI ENERGIATÁROLÁS A kutatás a hidrogén fenntartható előállítására, LOHC-alapú tárolására, szennyezők hatásainak vizsgálatára, valamint a Fischer–Tropsch termékek minőségjavítására fókuszált. Biomassza- és hulladékalapú szintézisgáz-előállítással, valamint katalizátoroptimalizálással kerestek megoldásokat a karbonsemleges üzemanyagok és szintetikus energiahordozók hatékony előállítására. 6. HULLADÉKCSÖKKENTŐ ÉS -HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK Kidolgozták a komposzt minősítési eljárásait, vizsgálták a konyhai hulladékok újrahasznosítását és komposztálási kísérleteket végeztek. Meghatározták a műanyaghulladék fűtőértékét, és olyan szolgáltatásfejlesztést valósítottak meg, amely új K+F megrendelést eredményezett a MOHU részéről. 7. KÖRNYEZETTUDATOS KOMMUNIKÁCIÓ Nyelvészeti vizsgálat készült egyetemisták fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásáról korpuszalapú módszerekkel. Többnyelvű adatbázis jött létre a „fenntarthatóság” korai megjelenéseiről, a „zöld” jelentésváltozatairól és globális összefüggéseiről. A pedagógusképzés számára új tananyagok készültek (antropocén, kulturális fenntarthatóság, klímafikció). 8. ZÖLD SZÁMVITEL ÉS GAZDASÁGOSSÁG A kutatás a környezeti számvitel és az ESG szempontok vállalati gyakorlatba integrálására irányult. Kérdőíves felmérést végeztek magyar vállalkozások körében, kézikönyvet állítottak össze, és több publikáció készült. Az ESG-szemlélet erősíti a vállalatok átláthatóságát, felelős működését és versenyképességét, valamint hozzájárul a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz.
Forrás Napló